Magyar reneszánsz
Magyar reneszánsz Míg Itáliában a quattrocento, az 1400-as évek már a reneszánsz kultúra második százada, addig Magyarországon még csak a reneszánsz első csírái jelentek meg. Hunyadi Mátyás műveltsége, illetve felesége, a nápolyi Beatrix révén itáliai kultúrájú udvartartása teremti meg először a lehetőséget a reneszánsz magyarországi térnyerésére.
Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrárában és Páduában kiművelt tehetsége is. Az első, Európában is tisztelt, elismert magyar költő még latinul verselt. A XVI. század a magyar történelem szinte legviharosabb korszaka, a szellemi élet ennek ellenére pezsdülést mutat; hátterét, közegét a reformáció elterjedése adja. Kialakul egy új protestáns arisztokrácia, mely művészetkedvelő, művelődő. A reformáció hatásaként a polgárok körében is terjed az írás-olvasás, a bibliaismeret és fölvetődik a bibliafordítások szükségessége. Sylvester János 1541-ben az újtestamentumot, Károli Gáspár 1590-ben a teljes magyar vizsolyi Bibliát bocsátja közre.
A XVIII. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka volt. Igaz ekkor sincs még fejlett polgárságunk, és hiányoztak a kulturális központok is. A reneszánsz irodalmi műveltsége már magyar nyelven terjedt el. A tragikus helyzet ellenére gazdag irodalom bontakozik ki. Ennek a fejlődésnek lényeges mozgatója a reformáció volt.
Célja, hogy mindenki a saját nyelvén olvassa és magyarázza a szent szöveget. A reneszánsz az embert a földi létet helyezte előtérbe, helyet adva a humanizmus térhódításának . A reneszánsz költők az antik kultúra felelevenítése és harmónia megteremtésére törekedtek.
Elterjednek a zsoltárfordítások, zsoltárírások. Emellett megjelennek világi irodalmi műfajok is:
Virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok Búcsúvers – Bornemisza Péter.
Epika: történeti énekmondás: históriás ének – Farkas András, Tinódi Lantos Sebestyén, Széphistória – Gergei Albert, Ilosvai Selymes Péter, Tanító célzatú: példabeszéd – Heltai Gáspár,
Fabula – Pesti Gábor, Heltai Gáspár.
Dráma: hitvitázó dráma, iskoladráma (szakrális műfajok), tragédia – Bornemisza Péter.