Az angol reneszánsz színház – Shakespeare – Rómeó és Júlia

A reneszánsz kora

A XIV-XVI. század kultúrtörténeti korszaka, egyben a kor művészeti stílusa. Észak-Itáliában alakult ki, s egész Európában elterjedt. Társadalmi bázisa a gazdaságilag megerősödő polgárság, amely a feudális kultúrával szemben saját világszemléletét és eszmerendszerét alakította ki. A reneszánsz ideológia emberközpontú, megnőtt az egyéniség szerepe, tudatos programmá vált az ember harmonikus kiművelése. A reneszánsz életszemlélete a humanizmus. Először a képzőművészetek és az irodalom területén jelentkezett. (ld. Olasz festészet – Botticelli, Raffaello, Leonardo, Michelangelo, …), később a tudományfejlődése is felgyorsul 838e43i ult (Kopernikusz, Gordano Bruno, Machiavelli, …)

Nyugat- és Közép-Európában más utat járt be a reneszánsz, a művészetek kivirágzásához hiányzott a társadalmi háttér. A reneszánsz Itálián kívül a gótikával egy időben azzal összefonódva létezett (Franciaország, Anglia, Németország,…) Hazánkba Mátyás király korában beáramló reneszánsz kibontakozását a török uralom megakadályozza..

Az angol reneszánsz

Anglia a XVI. Század végére Európai nagyhatalommá vált, a spanyol állam félelmetes vetélytársa. Az angol reneszánsz irodalom fejlődése I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása idejére tehető, Anglia a tengerparti kereskedelem legfontosabb központjává vált. A gazdasági sikerek, a jólét emelkedése, az átmeneti belső nyugalom (békekötés Skóciával), kedveztek a tudományok és az irodalom fejlődésének. Szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épültek. A kultúrának ezen, századvégi virágzó időszakát nevezzük angol reneszánsznak.

A dráma Angliában lett az irodalom vezető műfaja. A különféle drámai műfajok virágzásának oka a történelmi-társadalmi változásokban, rejlenek. Angliában lehetett leginkább érzékelni a közelgő polgári forradalom előszelét.

Az angol és az újabb kori európai irodalom legzseniálisabb drámaírója William Shakespeare. (1564-1616)

Shakespeare

Feltehetőleg 1564. április 23-án született, születési helye Stradford-upon-Avon. Anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár. Apja támogatta tanulmányait, azonban az iskola elvégzése után a család anyagi gondjai miatt az egyetemre már nem iratkozhatott be. Fiatalon, 18 évesen /1582-ben/ megnősült, feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt , akitöl három gyermeke született. 1586-87 táján elhagyta családját, valószínűleg egy vándor színtársulathoz szegődött. Első színházi sikereit az 1590-es évek elején érte el, darabjaira tódult a közönség. 1594-töl saját társulata volt. 1599-ben megépítette a Globe Színházat, s időközben drámaírói sikerei révén meg is gazdagodott. Stradford legnagyobb házát, s több teleket és birtokot is megvásárolt.  – Élete során összesen 37 darabot írt.

Munkássága első felében (1591-1600) 22 darab született.

• Királydrámái: II. Richárd; III. Richárd; IV. Henrik; János király;
• Tragédiák: a Rómeó és Júlia;
• Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei Kalmár, Ahogy tetszik, és a Vízkereszt.
• Mitológiai románc: Venus és Adonis (Ovidius története alapján) – 1593
• Elbeszélő költeménye: Lucretia meggyalázása –1594
• 1594 táján írhatta szonettjeink nagyobb részét is.

Pályája második felében (1601-13) világszemlélete komorabbá vált, elsősorban tragédiákat írt.

• Tragédiái: Július Caesar; Hamlet; Othello; Lear király; Macbeth; Antónius és Cleopátra;
• új drámatípust teremt: Téli rege; A vihar;

Shakespeare színpada

Shakespeare színpada közvetlenül a középkori színjátszásból fejlődött ki. Jellemzője az örökös helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott eseménysorozat.

A XVI. századi Angliában már nem a vallásos ismeretterjesztés volt a célja. Hivatásos színtársulatok jöttek létre. 1599-ben épült a Globe Színház, mely kívül nyolcszögletű, belülről kör alakú.

A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok áthidalását. A három oldalról nyitott színpad benyúlt a földszinten álló közönség közé. Ez az un.előszínpad, ahol a szabadban játszódó, vagy sok szereplőt felvonultató jelenetek számára szolgált. Az előszínpad mögött volt a három oldalról zárt terem, a hátsószínpad, az épületek belsejében, szobáiban történő jelenetek bemutatására. Ezt függöny takarta, melyet a belső jelenetek bemutatásakor húztak fel. A színpad fölötti erkélyen – felső színpadon – mutatták be mindazt, ami a magasban, hegyen, várfokon, vagy az égen történt.