Hirdetés

Az angol reneszánsz színház – Shakespeare – Rómeó és Júlia

13 perc olvasás
Az angol reneszánsz színház – Shakespeare – Rómeó és Júlia

A shakespeari színpadon nem voltak díszletek, a darabok bevezető sorai, illetve a színészek párbeszéde jelezte a színhelyt és az időt. E kor színháza sok mindent rábízott a nézők fantáziájára.  A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak. A női szerepeket is fiúk játszották, színésznők még nem szerepeltek a reneszánsz kori angol színházak színpadán.

Hirdetés

Bár a reneszánsz korban is fellépett az un. hármas egység – tér, idő, cselekmény egysége – igénye, az angolok ezt többnyire nem vették figyelembe. Az angol dráma nem alkalmazkodott merev szabályokhoz, kialakította a maga sajátos dramaturgiáját. Tudatos szerkezettel összefogott, sűrített, pergő, mozgalmas cselekmény került a színpadra, megjelent a valódi dráma és az árnyalt jellemrajz. A tragédia komor hangulatát az un. clown-jelenetek (bolond, bohóc) oldották.

Rómeó és Júlia

Műfaja: szerelmi tragédia

Témája. a szeretet és gyűlölet szembenállása.

Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek középpontjában a szerelem áll. Azon új típusú viszony, mely a korábbi szokásokkal szembefordulva a kölcsönös vonzalomra épülő, szabad párválasztáson alapuló hitvesi szerelem jogát hirdeti. A fiatalok akaratlanul is szembe kerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

A főszereplők nem eszmékért, az ősi törvényekért küzdő tragikus hősök, csupán ábrándos kamaszok, akiket a rendkívüli erejű szenvedély teszi hőssé. A mű egészén végigvonul a halál és a szerelem. – Két egymással szembenálló világ, erkölcsi rend teremti meg a tragikus szituációt. Egyik oldalon a feudális anarchia, a szülői önkény, míg a másikon az új erkölcs, a reneszánsz rend és az érzelmek szabadsága.

Hirdetés

I.   felvonás – expozíció: Megismerjük a két ellenséges családot (Montague és Capulet). A dráma  két viszálykodó ház szolgálóinak játékos perlekedésével indul. A viszály már enyhült, csak Capulet-ék unokaöccse veszi még komolyan. A kialakult helyzetet a veronai herceg közbelépése oldja fel. Rómeót Róza iránti reménytelen szerelme emészti. Paris – a herceg atyafia – feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiről a lányt anyja értesíti.

A bonyodalom kezdete:  Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklődve, környezetüktől megdöbbenve tudják megy, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.

II.  felvonás – a bonyodalom kiteljesedik: Rómeó bemászik Capulették kertjébe, s szerelmet vall Júliának. Lőrinc barát segítségét kéri. A dadus szegődik a szerelmesek üzenetvivőjéül. Lőrinc barát Rómeót és Júliát titokban összeadja.

III. felvonás – a dráma fordulópontja: Benvolio és Mercutio (Rómeó barátai, a herceg rokonai) együtt sétálva összetalálkoznak Tybalttal, akiből Mercutio kötekedést provokál. Rómeó megjelenik, de nem akar beszállni a vitába. Mercutio és Tybald összecsap. Tybald kardjával halálos sebet ejt Mercution, aki haldokolva mindkét családot megátkozza. Rómeó megvív Tybalttal, s halálosan megsebesíti. A hamarosan megérkező herceg kideríti a történteket, s mivel Rómeó – megszegve parancsát – átvette az igazságszolgáltatás szerepét, száműzi Veronából.

Júlia miután értesül a történtekről, dadáját küldi el Rómeóhoz. Rómeó zaklatott, Lőrinc barát Mantovába küldi, s ígéretet tesz a két család kibékítésére. Rómeó a dadával feleségéhez siet.

Hirdetés

Páris ismételt leánykérését Capulették szívesen fogadják, s ki is tűzik az esküvő időpontját.

Az ifjú pár búcsúzkodik, s ez után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Júlia visszautasítja a Prissal kötendő házasságot. Apja felháborodását váltja ki és anyja segítségére sem számíthat. A dajka – pálfordulása a kétféle erkölcsi rend egyidejűségével magyarázható – dicséri Parist és a lányt engedelmességre buzdítja, hisz férje úgysem fog visszatérni. Júlia bánatával Lőrinc baráthoz megy.

IV. felvonás – Júlia a dráma középpontjába kerül: Lőrinc barát megpróbálja lebeszélni Parist a házassági tervéről, de hiába. Júlia kész akár az öngyilkosságra is, de nem lesz hűtlen férjéhez.

Lőrinc barát egy főzetet ad az ifjú asszonynak. Hajtsa fel, és ha megissza negyvennyolc órára tetszhalottá válik – így mindenki azt hiszi róla, hogy meghalt – ö közben értesíti Rómeót.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!