Az angol reneszánsz színház – Shakespeare – Rómeó és Júlia

Júlia hazatérve örömet színlel a szülei által tervezett, készülő esküvő kapcsán. Még az esküvői ruháját is kiválasztja a dadussal. Másnap muzsikaszóra érkezik a vőlegény (Paris), de Júliát hiába ébresztgetik, a lány „halott”. Az esküvői lakomából halotti tor lesz.

V. felvonás – a tragédia: Rómeó Mantovában is csak Júliáról ábrándozik, de szolgája – Boldizsár – asszonya halálhírét hozza. Lőrinc levelét nem kapta meg, a döghalál miatt a hírvivő János barátot feltartóztatták. Rómeó a patikáriustól halálos mérget szerez, s így siet haza Veronába.

Lőrinc barát elindul a kriptába, hiszen Júlia hamarosan magához tér. E közben Paris gróf és a visszatért Rómeó összetalálkozik a kriptában. Rómeó és Paris vívni kezdenek, mert Paris azt hiszi Tybald megölése után, most Júlia holttestét akarja a fiú meggyalázni. Rómeó megöli Parist.

Lőrinc barát elkésik. Rómeó átölelve feleségét beveszi a patikáriustól szerzett halálos mérget. Júlia felébred, a barát hiába igyekszik elvinni a tragédia helyszínéről. Visszatér halott férjéhez, és tőrével agyonszúrja magát. A kriptába megérkezik az őrség, elfogják Lőrinc barátot és Rómeó szolgáját. A tragédia híre elterjed, megérkeznek a Capulettek, a herceg és az öreg Montague. A barát mindenre fényt derít. A családok közötti ősi gyűlölködést a szerelmesek hősi lázadása, s tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetni.

A dráma érdekessége, hogy Rómeó távozás után egész visszatértéig két szálon fut a cselekmény, a két világ közötti áthidalhatatlan távolságot kiemelve. Júlia kettős játékot űz. Titokban kell tartsa házasságát, s közben egy újabb házasságba akarják kényszeríteni. Siratja férjét, azt hiszik Tybaldért zokog. Júlia 48 órás halálra készül, míg családja az esküvőre. Él, de halottnak hiszik.

Rómeó él – Júlia tetszhalott; Rómeó megmérgezi magát – Júlia felébred; Júlia öngyilkos lesz A tragédia hatása megrendítő és felemelő.

A tragédiát kiváltó régi világ erkölcsi rendje és az új gondolkodásmód kettősségét jól szemlélteti maga Capulet, aki elvben az újat képviseli, de dührohamot kap, amikor Júlia ellent mond, s hogy engedelmességre tanítsa, a Parissal kötendő gyors érdekházasság időpontját még előbbre hozza egy nappal.

A kettősség jellemző Parisra is, aki őszintén szereti Júliát, de eszébe sem jut, hogy erről neki is beszéljen – csak apjától kéri meg – a lány akarata nem számít.

A mű csodás lírai költemény, tele nyelvi bravúrral, szójátékkal, metaforákkal, az érzelmek kifejezésére érzéki túlzásokkal. A nyelvi virtuozitás sajátos példája a dajka beszéde. Locsogó szószátyárkodása, állandó elkalandozó, a mondanivaló lényegét rejtegető jellemének ingatagságát érzékeltetik. Feltűnő a műben a rímek gyakorisága.