Arany János nagykőrösi balladái
2-3. versszak: király gondolatai
5. versszak: király kísérője
„sir”: sírás és sírhely jelentésű egyszerre II. 6-25. versszak: 1. 6-9. versszak: helyszíne Montgomery
2. 10-13. versszak: követelőzés
3. 14-23. versszak: 3 bárd éneke (idős, ifjú és hívatlan)
A végzetes lakoma történéseit ismerjük meg. Az urak igyekeznek a királyt minden jóval ellátni, de a király arra éhezik, hogy valaki harci tetteit dicsőítse. Azonban ilyen ember nem él ebben az eltiport, leigázott, porig rombolt tartományban, hisz mindenki gyűlöli a királyt, amiért szabadságuktól megfosztotta őket. A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál. Az első megfontolt “fehér galamb, ősz bárd”, aki öregesen beszél, s habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: “Te tetted ezt király!” Mintha a levert magyar szabadságharcot követő véres megtorlás és az elnyomás ellen szólna. A második fiatal, romantikus “ifjú bárd”. A maga romantikus módján énekel, lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom. A harmadik középkorú férfi lehet, aki erőteljes és kemény. Nincs szavaiban lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von:
“Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.”
4. 24-25. versszak: megtorlás, bosszú, máglya
III. 26-31. versszak:
- Edward király megőrül, menekül a bűntudat elől.
- Bűn és bűnhődés motívuma
- Edward hallucinációja: zene, dobok, zaj, bárdok éneke
- Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ugyanaz a gondolat vezeti be:
“Edwárd király, angol király, Léptet fakó lován”
- Kivétel az utolsó szakasz, ahol a nyugalmas léptet szó helyett a vágtat szót használja a költő, ezzel is kifejezve a zsarnok király sietségét.
- A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a bűnhődő királyé. Így talán jobban illett a balladák komor hangulatához. Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást. A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi (akárcsak egy színházi dráma), a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják.
- Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül.
Lapozz a további részletekért
1 2