A felvilágosodás és Csokonai Vitéz Mihály

Rousseau

Rousseau (1712-1778) szerint a társadalom túl civilizált, ami az erkölcsök romlásához vezetett, ezért az ideális állapotot a természetben képzeli el „Vissza a természethez”. Az emberek egyenlőnek születnek és ennek a civilizáció ellent, mond. Művében az Emil, vagy a nevelésről, azt írja le, hogy mentsük, meg ami még menthető, vagyis a gyerekeket a természet elvei szerint oktassák. A korszak filozófusai leginkább klasszicista érvekkel mondják el véleményüket. Javaslatai többnyire utópikusak. A felvilágosodás a magántulajdont is fontosnak tartja, ami a polgári államban teljesen megvalósul.

Fontos képviselők még a felvilágosodásban

Defoe: Robinson Crusoe, Swift: Gulliver utazásai, melyben a lények között alá és fölérendeltséget ír le. Nem hisz a fejlődésben. Több irányzat megjelenik a német irodalomban. Strum und Dram, zseni képe. Hőse a természetes ember. Goethe: Werther. Belső monológok, naplószerű leírás és a végén a főhős öngyilkos lesz. A Faust az emberi lét kérdéseire keresi a választ. Megjelenik az ördög, ami a racionalizmuson túlmutat. Bessenyei György (1746-1811) prózaíróként volt jelentős, az Ágis tragédiájában Mária Terézia felvilágosult abszolutizmusát dicséri. Bírálja a maradiságot. Fazekas Mihály a Lúdas Matyiban népies hangvétele természetes összhangban van a hexameterrel. A klasszicizmustól Csokonai is az érzékenység irányába fejlődött. Majd utána Berzsenyi a romantika előfutára lesz.

Csokonai Vitéz Mihány (1773-1805)

Mire elvégzi az iskolát, latinul, görögül, németül, franciául és olaszul tud, jártas kora irodalmában, filozófiájában, és tájékozott a természettudományokban. Egyszerre ragadja el a felvilágosodás haladó szelleme, a rokokó költészet kecsessége, az ókori latin és a XVII. századbeli francia klasszikusok pátosza. Ilyen műveltséggel és irodalmi megalapozottsággal fogadja magába a népköltészet hatását. Hamarosan kifejezője lesz az új, a polgárosodás felé néző haladó szellemnek. Az első fennmaradt versei előre megadott tárgyról készültek az iskolában, ezeket hívjuk zsengéknek. Alkotásaival feladatot akar megoldani. Költészetének első része a humoros, tanárokkal szembeni diákirodalom alkotja. Meghonosítja a korábban ismeretlen ionicus a minore ritmusát (UU–). Verstani bravúrja az időmértékes verselés magyaros, hangsúlyos szimultán (kettős) ritmus 8/7-es osztással. Csokonai elsősorban gyönyörködtetni és szórakoztatni akar. Gondolati verseiben ennél többet vállal. Ezek a felvilágosodás eszméinek igen tömör gondolatai. A formákkal is szüntelenül kísérletezett, újabb nyelvzenei lehetőségeket keresett és talált. Egészen József Attiláig nincs költőnk, aki oly sok versformával élt volna, mint Csokonai. Nagy hatással van Aranyra, Petőfire és Adyra.

Költészetéről

A német (Herder) közvetítéssel eljutó népiesség egyik első képviselője a magyar irodalomban. Az ő nevéhez fűződik az első magyar népies helyzetdal: Estve jött a parancsolat (1791.), átdolgozva: Szegény Zsuzsi a táborozáskor (1802.). Az ő nevéhez fűződik az első magyar tündérmese lejegyzése: A méla Tempefői című színműben. Viszonya azonban ambivalens a népiességhez. Idesorolható a népnevelés és népoktatás fontosságát hangsúlyozó Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című programadó költeménye. Lefordítja a Homérosznak tulajdonított Békaegérharc című komikus eposzt, melyben a diákköltészeti hangvétel és a népiesség keveredik. A rokokóhatás legteljesebben két ciklusban, a Lilla-dalok és az Anakreoni-dalok címűekben jelentkezik. A hatás legfontosabb jellemzője Csokonai formakultúrájának rendkívüli gazdagodása. A látszólag könnyed forma egyszerre érzékelteti a személyes boldogság megtalálásának reményét és a pillanatnyi idillek mulandóságát. Csokonai egész életét és költészetét meghatározták a Debreceni Református Kollégiumban töltött évek. Itt bontakozott ki kivételes költői tehetsége, itt szerzi meg korát meghaladó műveltségét; több nyelven beszél, ír. Formakészségéért, verseinek zeneiségéért társai Cimbalomnak nevezték. Két verstípust műveltek:

• a sententia költészetet, mely egy többnyire antik eredetű bölcsesség verssé formálása volt.
• a pictura költészetet, mely természeti jelenség, évszak vagy emberi karakter verssé formálása volt.

Az estve (1794.)

Ide kattintva a teljes művet elolvashatod. A változás iránya, hogy a tiszta piktúra szentenciával töltődik, s a tájleíró versből bölcseleti ódává emelkedik. Az első részben, piktúra; klasszicista vonásokkal az iskolai versgyakorlatból örökölve a stíluseszközök tobzódásával festi meg az első világ harmonikus képét, a nyugalom, a rend, a célszerűség világát. (A nyitókép allegóriának is felfogható megszemélyesítése, további megszemélyesítések, költői jelzők, metaforák, alliterációk nem csupán a költői eszközök gazdagságát, hanem az ábrázolt természet szépségét is érzékeltetik.) Piktúrából a szentenciába vezet át, előrevetítve a második világ, az emberi társadalom, a civilizáció diszharmóniáját. Rousseau- tól is merít. Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól című értekezésre. Felidézi az Emil című műből azt a gondolatot, hogy: “mert gonosz erkölccsel senki sem született”. Az általános érvényű megállapításokat néhol a magyar valóságra is vonatkoztatja. A vers zárlata; emelkedett hangnemével műfajváltást is jelez, ódai magasságba emeli a leíró jellegű költeményt. Az utolsó sorban az ‘ember’ szó használata ismét Rousseau-ra utal, tehát nem biológiai, antropológiai, hanem filozófiai értelemben használja a kifejezést. A verselés felező tizenkettes; Bessenyei tette a felvilágosodás korában a gondolati-leíró versek, költemények versformájává. A természet a legfőbb hatalom.