Hirdetés

A felvilágosodás és Csokonai Vitéz Mihály

17 perc olvasás

A felvilágosodás irodalma

Galilei szerint a természet matematikai nyelven van megírva, Isten szava, tehát az algebra. Az újkori tudomány nem spekulatív, hanem a gyakorlati életből kiinduló, kísérletező (empirikus). Descartes a racionalizmus (észelvűség) alapvető elveit fogalmazza meg. Mely szerint az emberrel születik az értelem, és mindent kételkedve kell vizsgálni „Gondolkodom, tehát vagyok”. Pascal az embert a természet részének tartja, de a legértelmesebb része. Megjelenik a rejtőzködő Isten képe, s így csak ésszerű, ha elfogadják az emberek a létezését. A XVII. századi tudomány új a természet értelmezésében. A klasszicizmus a felvilágosodás korában (XVIII. század) Európa elterjedt stílusirányzata lett. A klasszicista drámában (színház), nem képzelhető el, hogy évek telnek el a felvonások között és a tér sem változik. Ez a hármas egység szabálya, mely a cselekmény, az idő és a tér egységén alapul. Kötelező lett az illendőség, a valószerűség és a mértéktartás, ezért sok minden nem a színpadon történik. A szenvedélyek kirobbanását Shakespeare viszi fel a színpadra. A előadás fedett színpadon folyt, s megjelent a nyilvános színház is az arisztokraták mellett. A színpadot nem díszletezik.

Hirdetés

A tragédiában Racine és Corneille alkot nagyot. Ők követik a klasszicizmust. A francia felvilágosodás másik nagy személye Moliere. Művei a Tartuffe, A fösvény, A mizantróp. A művekben gyakran megjelenik az osztályok közötti harc, ugyanis a felvilágosodás szerint minden ember egyenlő jogokkal születik, de az arisztokrata nemességnek vannak kiváltságai. Másrészt a felvilágosodás az abszolutizmus ellen van, és a demokráciát támogatja. A felvilágosodás szellemi mozgalomként a polgári társadalom ideológiai és politikai hatalmát készítette elő. Kant határozza meg a felvilágosodás jelentését:

„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta gyermekkorúságból. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Merj a magad értelmére támaszkodni.”

A korszak jelentős stílusirányzatai és alkotói:

Szentimentalizmus

A XVIII. század második felének irányzata, az érzelmek szabadságát és jogait hirdette a klasszicizmus hűvös értelemkultuszával szemben. Goethe: Az ifjú Werther szenvedései. Kulcsszava az érzékenység. A romantika előfutára ez a stílusirányzat. Az ókori alkotásokat tartották példamutatónak. Mivel az ókori irodalom a tragédiában és az eposzban érte el a legmagasabb szintet, eleinte a klasszicisták is ezt a két műfajt tartották a legfontosabbnak. Csokonai a Dorottya című művében az antik vígeposz modern megfelelőit teremti meg. A felvilágosodásban foglalkoztatja az embereket a természetben elfoglalt helyük, s az embert tekintik a legfőbbnek, fölötte már csak Isten van. Vergilius és Horatius műveit egyformán érvényes mintának tekintik. A klasszicista versírók a tanítás és a gyönyörködtetés ars poeticáját követték, ezért műveikben leíró és tanító-elmélkedő részek követik egymást. Pl. Csokonai a Magánossághoz, melynek műfaja óda, ami szintén kedvelt műfaj volt. A szentimentalista műveknél, már kiszorul a tanító elem és a költő a táj helyi sajátosságait, hangsúlyozza, ami eddig nem volt jelen. A társadalmi átalakulás során a művészek elvesztik az addigi közönségüket, és magányba vonulnak. Ez a lírát helyezi előtérbe. Megjelennek a pikareszk (kalandozó) regények. A regényalakok lelkiállapotát belülről ábrázolják. Pl. Kármán József: Fanni hagyományai, Rousseau: Új Heloise. A franciák létrehozzák az Enciklopédiát, ami a tudományok, a művészetek és a mesterségek elméleti szótára. Ez a tudomány eredményeit helyezte szembe a teológia tanításaival. (Diderot).

Voltaire

Voltaire (1694-1778) az ész, a haladás, a tudomány és a jövő megtestesítője volt a korban. Legtöbb írása harcias alkalmi írás, mely a hétköznapi kérdésekre adott választ. Hitt az ésszerűség győzelmében. Fő műve a Candide vagy az Optimizmus, melyben a munkát tartja elsődlegesnek, mert így elkerülhetjük a három bajt (unalom, bűn, szükség). Az ”Ez a a világ a lehető legjobb” tételt cáfolja meg. Kedvelt műfaj még a tézisregény. Ez a műfaj egyszerre tanít és szórakoztat. Hasonlít a pikareszk regényhez, melyet a kezdő és végpont fog keretbe. A részletes jellemábrázolás nem lényeges. A felvilágosodás követői a legnagyobb bajnak a tudatlanságot tartották. Voltaire a fanatizmust, Rousseau a luxust, Diderot a képmutatást támadta, vagyis az emberi természet rossz tulajdonságait. Ezért volt fontos a tanító célzat.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!