Hirdetés

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Arany János és a ballada

4 perc olvasás

Aranyról szokás úgy beszélni, mint a „ballada Shakespearejé”-ről. „A legmagyarabb költő” (Németh László) egyéniségéhez, művészi hajlamához valóban közel állt ez a műfaj, amit az is bizonyít, hogy egész pályáját végigkíséri a ballada.

Hirdetés


Hirdetés

Egyetértőleg idézhetjük Riedl Frigyes és Barta János véleményét:„Remekmű akkor keletkezik, ha valamely nagy tehetség megtalálja a tehetségének leginkább megfelelő műfajt és tárgyat.” (Riedl) „Azt a műfajt és tárgyat kell megtalálni, amely kora életviszonyaiból természetesen sarjad ki.” (Barta János) Valóban Arany ballada iránti érdeklődése és a kor balladakultusza szerencsésen talál egymásra. A ballada kedveltségét az is jelzi, hogy a Kisfaludy Társaság egymás után három évben is (1837, 1838, 1839) balladapályázatot írt ki. Arany elméleti írásokban is foglalkozik a balladával, de mégis azt tekinthetjük a legfontosabb eredménynek, hogy a hazai és a külföldi népballadák ösztönzését felhasználva magas színvonalon aknázta ki a műfaj lehetőségeit.

1. Bevezető:

Arany életműve 3 pilléren nyugszik: – verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok); – a verses kisepikai művek ( balladák, románcok), – lírai művek.

2. A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja.

3. A műballada a népköltészetből került a műköltészetbe. Jellemzői: – az epikai műnem műfaja – tragédia versben elbeszélve, – epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne, – szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne, – eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggatottság, – balladai homály.

Hirdetés

4. Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkori műballadák is. Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élmények). Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása: – a hősök tragikus vétkük miatt buknak el, – vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát, – jell. a bűn és bűnhődés elve.

5. Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:

a., Keletkezés helye szerint: nagyszalontai, nagykőrösi, pesti, budapesti balladák.

b., Téma szerint: parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás), történelmi ball. (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja), romantikus ball. (Tetemrehívás, Éjféli párbaj), nagyvárosi ball. (Hídavatás, Párviadal).

c., Szerkezeti megoldás szerint:

egyszólamú – egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára) többszólamú – jellemzi a szaggatottság, térben és időben párhuzamos történések: (Szondi két…, V. László) egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák – a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!