Szénhidrogének arab országok gazdaságában

  Területen elő népek: arab, török, perzsa, kurd, héber.

DNy-Ázsia országainak jelentőségét a hatalmas kőolajkészletek adják:

•         Kőolaj a 20.században vált vezető energiahordozóvá és vegyipari alapanyaggá.

•         A leggazdagabb telepek a Perzsa-(Arab)-öböl térségében vannak.

•         1960-as évekig a kitermelés amerikai, brit és hollandok kezében voltak.

•         Olajkitermelés államosítsa, 1970-es évek olajárrobbanása lehetőséget adott a gazdasági növekedésre, fejlődésre.

•         Egyes országok között jelentősek a fejlettségi és jövedelmi különbségek.

Térség országainak csoportosítása az egy főre jutó olajexportból származó jövedelem, gazdasági fejlettsége alapján:

•         Óriási olajtartalékkal, viszonylag kis népességgel rendelkező országok (Szaúd-Arábia, fővárosa: Rijád, Kuvait, Arab Emírségek):

•         Egy főre jutó kőolajtermelés kimagasló.

•         Gyors életszínvonal emelkedés.

•         Infrastruktúra fejlesztése (utak, iskolák, kórházak).

•         Kőolajra alapozott iparosítás (erőművek, vegyipar).

•         Vendégmunkások foglalkoztatása.

•         Felkészülés a kőolaj utáni időszakra az 1990-es évektől kezdve (turizmus, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások).

•         Gazdag kőolajkészlettel rendelkező, nagy népességszámú országok (Irak, fővárosa:

Bagdad, Irán, fővárosa: Teherán):

•         Egy főre jutó jövedelem közepes szintet ért el.

•         Fejlődés gátja az elmaradott infrastruktúra, szakképzetlen munkaerő, tőkehiány.

•         Háborúk: termelőerők pusztulása, külpolitikai és belpolitikai feszültségek.

•         Kőolajjal nem rendelkező országok (Libanon, Szíria, Jordánia, Törökország):

•         Közvetve részesednek a kőolajexportőr országok hasznából.

•         Vendégmunkásként dolgoznak.

•         Területükön áthaladó olajvezetékek után tranzitilletékhez jutnak.

•         Mezőgazdasági termékeik biztos piacra találnak.