Globalizáció
A globalizáció fogalma
A globalizáció olyan a 20. században felerősödő, és napjainkban is tartó folyamat, amelynek során a világban a nyugati civilizáció hatására egységesedés megy végbe a gazdaságban, a pénzügyi életben, kultúrában stb. Pl. ugyanazok a termékek, márkák, ételek (McDonald’s), filmek (Hollywood), zenék, technológiák (mobil, laptop, Ipod), üzletláncok (Tesco, Lidl…) elérhetők mindenütt a világon. Az államok és egyes területek közötti kapcsolatok egyre erősebbek, és kölcsönös függés alakul ki. A nemzetállami keretek egyre kevésbé alkalmasak a gazdasági és társadalmi folyamatok kezelésére.
A globalizáció kialakulásában szerepet játszó tényezők
· Amerika felfedezése a világkereskedelem kialakulást tette lehetővé, · az ipar kialakulása (ipari forradalom) és annak elterjedése Európában, majd az USA-ban, · az infrastruktúra (közlekedés, légiközlekedés – egy nap alatt eljuthatunk a világ legtávolabbi pontjára – fejlődése, · az internet elterjedése, · az angol nyelv világnyelvvé válása (kulturális globalizáció).
A globalizáció előnyei és hátrányai
Előnyök: · A globalizációnak köszönhetően az új technológiai vívmányok gyorsan elterjednek, ami az akadálytalan pénz- és működőtőkeáramlással együtt kedvező hatást gyakorolhat a gazdaság fejlődésére. Fejlődik az infrastruktúra. · A globalizáció felpörgeti a gazdaságot. A világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából. A diktatúrák kapcsolódnak be legkevésbé a globalizáció folyamatába (É-Korea, Kuba, a legtöbb afrikai ország), mondani sem kell, hogy ezek a világ legszegényebb államai. · A globalizáció előnyei közé tartozik Európán belül az egységes váltópénzre való átállás (euro), a szabad munkaerő-áramlás a „láthatatlanná tett” országhatárokon keresztül és az egységes gazdasági-, piaci politika. · Az egyik legmarkánsabb példa a „pozitív” globalizációra a távközlés, a hírközlés, a közlekedés és szállítás robbanásszerű fejlődése. Hiszen gyakorlatilag a világ bármely részével azonnal kommunikálhatunk, eszmét cserélhetünk. Ehetünk eredeti kínai porcelán tálból vasárnap, hétfőn szedett spanyol narancsot vagy venezuelai banánt, illetve ha a frisset jobban szeretjük, elutazhatunk oda, viszonylag olcsón és leszedhetjük magunk. A számítástechnika és Internet elterjedése is globális folyamat, ez a technológia és a hozzá kapcsolódó média sok mindenre jól használható. · A „legglobalizáltabb” országok kicsik. Méretük sokkal inkább megköveteli a nyitottságot, az önellátás lehetősége korlátozott, a belső piacon maradás csökkenti a hatékonyságot. De szerepet játszanak a földrajzi adottságok és a történelmi örökségek is. A sorrend: Szingapúr, Hongkong, Hollandia. Ez azt jelzi, hogy a kisebb országok a globalizáció igazi győztesei, de rá is vannak kényszerülve, hogy jobban bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe és megnyissák piacaikat a külföldi tőke előtt. · A fejlődő országokban a beáramló működő tőke munkahelyeket teremt. Hátrányai: · Fokozódnak a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, az egész bolygón a globalizációban élen járó országok kultúrája válik meghatározóvá. Ez mindennapi életünkre, vásárlási szokásainkra is hatással van: éljünk a Föld bármely részén, világszerte hasonló márkákkal találkozhatunk, ugyanazon termékekre tehetünk szert (=világtermék, pl. CocaCola). · A környezetszennyező és elavult technológiájú iparágak települnek a fejlődő országokba. Ez újabb problémákat szül (légszennyezés, vízszennyezés, egészségkárosodás). · A fejlett országokban viszont ezzel párhuzamosan nagy hagyományú iparvidékek mennek tönkre. Ezeken a területeken így rozsdaövezetek jönnek létre. · A fejlett országok még gazdagabbak lesznek. A legszegényebb országoknak egyelőre esélyük sincs bekapcsolódni a globalizációba. · A fejlett országok társadalmaiban is törések jönnek létre pl. a globális világot használni tudó számítógép- és internethasználók és az ahhoz nem értők („digitális analfabéták”) között. 
