Hirdetés

Periodikus mozgások

5 perc olvasás

Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik.

Hirdetés


Hirdetés

A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk.

A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás.

Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány fogalom tisztázása:

periódusidő: két időben legközelebb eső mozgásállapotbeli egyezés közt eltelt idő

Hirdetés

jele: T

[T] = s

frekvencia: az egységnyi idő alatt megtett periódus

jele: f

[f] = 1/s, ezt a rezgések vizsgálatában nyújtott kiemelkedő munkásságának elismeréseként Hertz német fizikusról hertzként is szokás emlegetni

A két mennyiség közötti kapcsolatot az alábbi egyenlet írja le:

T = 1/f

Azaz a két mennyiség egymás reciproka.

Körmozgás

Körmozgásról akkor beszélünk, ha a test pályája egy kör.

Hirdetés

A körmozgások tárgyalásához először az alapvető fogalmak tisztázása a szükséges.

kerületi sebesség: az egységnyi idő alatt megtett ívhosszak számát mutatja meg, iránya tangenciális

vkerületi = Δs/Δt = ω*r

szögsebesség: egységnyi idő alatti elfordulás radiánban

ω = Δα/Δt

centripetális gyorsulás:

acp = v2/r

tangenciális gyorsulás: egységnyi idő alatt bekövetkező kerületi sebességváltozás

at = Δvkerületi/Δt = r*β

szöggyorsulás: egységnyi idő alatti szögsebesség-változás

β = Δω/Δt

A körmozgásokat is tovább lehet csoportosítani egyenletesre, egyenletesen változó és általános. Ezek közül az első kettő tárgyalása a meghatározó.

Hirdetés

Egyenletes körmozgás

Egyenletes körmozgásnak nevezzük egy pontszerű test mozgását, ha az körpályán mozogva egyenlő Δt időközök alatt egyenlő Δs íveket fut be, bármilyen kicsinyek is ezek az egyenlő időközök. Dinamikai feltétele, hogy a testre ható erők eredője minden időpillanatban megegyezzen, és a kör középpontja felé mutasson.

A definícióból adódóan a test kerületi és szögsebessége állandó, vagyis a kerületi gyorsulása és a szöggyorsulása 0.

Egyenletesen változó körmozgás

Egyenletesen változó körmozgásról akkor beszélünk, amikor a test szögsebessége egyenlő időközök alatt ugyanannyival változik, legyenek bármilyen kicsinyek is ezek az egyenlő időközök. Ennek dinamikai feltétele, hogy a testre ható erők eredője érintő irányban ne legyen 0.

vkerületi = v0 + at*t

ω = ω0 + β*Δt

Δs = v0*Δt + at*Δt2/2

Δα = ω0*Δt + β*Δt2/2

a = √ at2+ acp2

Körmozgást nemcsak pontszerű testek tudnak végezni, hanem kiterjedt testek pontjai is. Ennek fennállása esetén forgómozgásról beszélhetünk. Ezzel kapcsolatban a következő egyenlet ismerete a legmeghatározóbb:

M = Θ*β
Ennek esetében is analóg módon beszélhetünk egyenletes és egyenletesen változó forgómozgásról

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!