Hirdetés

9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

15 perc olvasás
9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

A mozgások leírása

A mozgások leírásához vonatkoztatási rendszert használunk, amelyben megadjuk a test helyét az időben.

Hirdetés

Mozgásról akkor beszélünk, ha a test helye változik az időben. Egy test mozgását akkor ismerjük, ha bármely pillanatban meg tudjuk adni a helyét.

– A mozgás pályája az a görbe, amelyen a test mozgása során halad.

– Az A pontból a B pontba mutató vektort a test Ds elmozdulásának nevezzük.

– A megtett út a pályagörbe egy adott darabjának s hosszúsága.

Hirdetés

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez egy test, ha mozgáspályája egyenes és az általa megtett út egyenesen arányos az út megtételéhez szükséges idővel.

– v = állandó.

– a = 0.

– s = v ´ t.

– t = s/v.

A megtett út (s) és a megtételéhez ɳszükséges idő (t) hányadosa a sebesség.

– Jele: v

– Kiszámítása: v = s/t

– Mértékegysége: 1m/s = 3,6 km/h

– Vektormennyiség

A mozgást végző test t idő alatti átlagsebessége a t idő alatt megtett teljes út és a t idő hányadosa.

Hirdetés

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásról beszélünk, ha a mozgás pályája egyenes és a sebességváltozás nagysága egyenesen arányos a közben eltelt idővel. Dv ~ Dt.

A sebességváltozás gyorsaságának mértékéül vezetjük be a gyorsulást.

– Az a = Dv/Dt hányadosa a gyorsulás.

– Mértékegysége: m/s2

– Vektormennyiség

A kapott eredményeket fölhasználva a megtett útra, a sebességre és a gyorsulásra, a következő összefüggésekhez jutunk.

– s = a/2 ´ t2

Hirdetés

– v = a ´ t

– a = konstans

Ezek az összefüggések csak akkor igazak, ha a kezdeti feltételek a t = 0 időpontban: s = 0 és v = 0.

Szabadesés

A nyugalmi állapotban elengedett testek tömegvonzás okozta mozgása a szabadesés.

A szabadesés az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete. Ha nem lenne légellenállás, a különböző testek a Föld egy adott pontján azonos gyorsulással esnének a föld felé.

A Földön szabadon eső test gyorsulását nehézségi gyorsulásnak nevezzük, jele: g. Értéke függ a földrajzi helytől és a tengerszint feletti magasságtól. Értéke átlagosan: 9,8 m/s2.

Hirdetés

– s = g/2 ´ t2

– v = g ´ t

A tömegpont dinamikája

Azt a fizikai hatást, amely a kölcsönhatásban lévő test mozgásállapotát vagy alakját megváltoztatja, erőhatásnak nevezzük. Az erő az erőhatás mértéke. Az erő jele: F.

Newton 1. törvénye

A testeknek az a tulajdonsága, hogy mozgásállapotuk csak erő hatására változik meg, a testek tehetetlensége.

Newton első törvénye, a tehetetlenség törvénye:

Hirdetés

Minden test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában mindaddig, amíg valamilyen erőhatás ennek elhagyására nem kényszeríti.

Az olyan vonatkoztatási rendszereket, amelyekben teljesül a tehetetlenség törvénye, inerciarendszereknek nevezzük.

Az inerciarendszerek jelentősége az, hogy megadják a Newton-törvények érvényességi körét. A Newton-törvények csak inerciarendszerekben érvényesek.

Newton 2. törvénye

Newton második törvénye a dinamika alaptörvénye:

A tömegpontot a fellépő erő a saját irányába gyorsítja, a létrejövő gyorsulás egyenesen arányos az erővel. F ~ a.

Hirdetés

A testre ható erő és a gyorsulás hányadosát test tehetetlen tömegének nevezzük, jele: m.

Az erő és az általa előidézett gyorsulás kapcsolatát az F = m ´ a összefüggés adja meg. Az erő mértékegysége: 1 kg ´ 1 m/s2 = 1 N (Newton).

1 N az az erő, amely az 1 kg tömegű testet 1 m/s2 gyorsulással mozgatja.

A dinamika alapegyenlete

A testre ható erők egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat.

A tömegpontra ható erők eredője egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. A gyorsulás az eredő erő irányába mutat.SF = m ´ a ( A görög szigma: S jel, amit szummának ejtünk, az összegzést jelenti.)

Hirdetés

Newton 3. törvénye

Newton harmadik törvénye a hatás-ellenhatás törvénye:

Ha az egyik test erőt fejt ki a másikra, a másik is erőt fejt ki az előzőre, tehát az erők mindig párosával lépnek fel. Ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. Az erő és az ellenerő mindig más-más testre hat.

A test súlya az az erő, amellyel a test a hozzá képest nyugalomban lévő felfüggesztést húzza vagy a vízszintes alátámasztást, nyomja. Jele: G.

A lendület

A tömegpontra ható erők eredője és az erőhatás idejének szorzata ( F ´Dt = erőlökés) egyenlő a tömegpont lendületének megváltozásával. A lendületváltozás iránya megegyezik az eredő erő irányával. Rövidebben: a test lendületváltozása megegyezik az őt érő erőlökéssel. Ez az impulzustétel, ami Newton 2. törvényének egy másik megfogalmazása.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!