Atomfizika

      2.3.      A speciális relativitáselmélet axiómái

A fénysebesség állandóságának elve szerint a fény vákuumban minden inerciarendszerben azonos sebességgel terjed.

A relativitás elve szerint a fizika törvényei minden inerciarendszerben azonos módon teljesülnek, nincs közöttük abszolút inercia rendszer.

      2.4.     Idődilatáció

Nincs a mozgástól független abszolút idő, a különböző inerciarendszerekből nézve a jelenségek időtartamának hossza nem azonos.

A K rendszerben álló megfigyelő a hozzá képest v sebességgel mozgó K’ inerciarendszerben ugyanazon helyen történő rendszer történő események között eltelő időt hosszabbnak méri, mint a K’ rendszerben tartózkodó megfigyelő.

A hozzánk képest EVE mozgást végző rendszerben történő események idejét a mozgó rendszer

1 saját idejének -szorosának mérjük. Ezt a jelenséget nevezzük idő dilatációnak.

   

2.5. Hosszúság kontrakció

Nyugvó rendszerből nézve a mozgó rendszer bármely két pontjának távolsága -szorosára változik, a nyugvó rendszerből nézve távolságuk lecsökken.

       

2.6. Sebesség-összetevődés

A K’ rendszer megfigyelője által a hozzá képest v sebességgel mozgó K rendszerben u sebességgel mozgó test sebességét u’-nek érzékeli.

   

2.7. Az egyidejűség fogalma rendszerfüggő

Ha K vonatkozási rendszer két esemény egyidejűnek tűnik, azt a hozzá képest EVE mozgást végző K’ rendszerben késleltetve érzékelik.

Vonatkísérlet

Tegyük fel, hogy egy v sebességgel mozgó vonat a K’ inerciarendszer, ahol a vonat közepén áll egy megfigyelő, K rendszer pedig a Földfelszínen áll. Ha abban a pillanatban amikor a K és a K’ rendszerben álló megfigyelő egymás mellé ér a vonat elején és végén álló lévő lámpák felvillannak, akkor azt a K’ rendszer megfigyelője egyidejűnek érzékeli. A K rendszerben álló megfigyelő viszont a vonat elejében lévő lámpa felvillanását elvileg korábbinak érzékeli, mint a vonat hátuljában lévő lámpáét.

      2.8.      Relativisztikus tömeg

A sebesség növekedésével növekszik a testek tehetetlensége. A relativisztikus tömeg függ a test sebességétől és a nyugalmi tömegétől.

  A tömeg relativisztikus tömegösszefüggéséből következik, hogy a nyugalmi tömeggel rendelkező test nem érheti a fénysebességet, mert akkor relativisztikus tömege végtelenül naggyá válna. Fénysebességgel csak a nyugalmi tömeggel nem rendelkező foton mozoghat.

      2.9.      A tömeg-energia egyenértékűség

Minden testhez, anyagi rendszerhez a tömegével arányos energia rendelhető.

  Mérhető relativisztikus tömegváltozás esetén Newton II. törvényével csak az időegységre eső im-pulzusmegváltozás alakkal lehet számolni   A mozgási energia értéke a test relativisztikus összenergiájának és nyugalmi energiájának különbségeként adódik

 

3. Az általános relativitáselmélet

Az általános relativitáselmélet az egymáshoz képest gyorsuló rendszerek kapcsolatát írja le.