Hirdetés
Hirdetés


A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban

10 perc olvasás

A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMAKBAN

Hirdetés
Hirdetés


A jelrendszerek kialakulása. A beszéd és az írásbeliség

Közösségek és kommunikáció

Az ember folyamatos kapcsolatban van környezeté¬vel, annak fizikai, biológiai elemeivel: mindez rend¬szerek egymásra hatásaként érvényesül. A fejlődésben az ember közösségei egy¬re szervezettebbek lesznek. A társadalom egyre bo¬nyolultabb rendszerré válik, és ezzel együtt növekszik az információnak a sze¬repe. Kom¬munikáció nélkül nincs emberi társadalom. Az információáramlás folyamatát vizsgálva öt nagy korszakot jelölhetünk ki az emberiség történetében:

1. A beszéd forradalma.
2. Az írásforradalma.
3. A könyvnyomtatás forradalma
4. A távközlés forradalma.
5. Az elektronikus információ-feldolgozás forradalma.

Az őskor és az ókor a fejlődés első és második szintjét hozta el. Kezdetben az emberek még nem nyelvi jelekkel érintkeztek (arcjáték, gesztus, mozdu¬lat). Csak mintegy 50 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor a beszéd kialakulására, szoros összefüggésben a gondolkodás fejlődésével. A beszéd, a kommunikáció korábbi formáival szemben, lehetővé teszi az emberi tudás rögzítését, átadását, a tapasztalatok ki¬cserélődését. Hátránya, hogy a helyhez és időhöz kö¬tött beszéd információtartalma rögzül. Mindez a horda méreteinek, szükségleteinek szint¬jén nem okozott problémát, a neolitikum azonban je¬lentősen kitágította a teret, az ismeretek és tapaszta¬latok körét. A Nílus és Gangesz közötti hatalmas tér¬ségben lezajló városforradalom alapot teremtett a kincstárral, központi ügyintézéssel rendelkező jelentős államképződmények létrejöttéhez, amelyekben kiala¬kult az élőbeszéd rögzítésének igénye. Az írás iránti igény összekapcsolódott a városi létformával, így nem véletlen, hogy mindkettő a suméroknál született meg.

Hirdetés

Államok, írás, írástudók az ókori Keleten

Az írás első formája képírás (piktográfia). Ez a rendszer minden nyelven olvasható, hiszen a konkrét tárgyak rajzaiból áll össze egy-egy szó vagy mondat. Később kialakul a fogalomírás (ideográfia), melyben a jelek  kezdtek elszakadni a konkrét képi magyarázattól. E folya¬mat elmélyülésével született meg a szó-, illetve szótagírás. A szótagírásban jelentés és hangalak különvált egymástól, a jelek már egy-egy hangsort képviseltek. Az ókori Kelet élenjáró régiói a felvázolt típusokat elegyítették. A kevés kivétel egyike az inkáké, akik bár fejlett társa¬dalomban éltek, csak az írás előzményének tekinthető cso¬mójeleket használtak. Ezek csak számok feljegyzé¬sére voltak alkalmasak, a zsinórok hossza, színei, a mellék¬zsinórok csoportosítása nyújtott eligazítást az olvasó szá¬mára. Az említett államok közös jellemzője a nagyfokú központosítás, a fejlett bürokrácia. Az írás mindehhez nélkülözhetetlen volt: a bejegyzések pontos és egységes érvényesülését biztosították (ural¬kodói rendeletek), máskor jövőbeni felhasználásra készültek (törvények, tudományos ismeretek), esetleg vallási szertartások lényeges elemei voltak (sírfeliratok). E bonyolult feladatok végzésére szakosodott az ír¬nokok társadalma. Ahhoz, hogy valaki e kiváltságos kaszt tagja lehessen, hosszú éveken át tanult valamelyik írnokiskolában. Ily mó¬don élesen elváltak egymástól a tudásból kirekesztet¬tek tömegei, és a jelrendszer ismerői. Ez utóbbiak nemcsak a kultúra birtokosaivá, de a hatalom része¬seivé is lettek, s nagy társadalmi megbecsülésnek ör¬vendtek. A tudás monopóliumának megőrzése mind az írno¬kok, mind az állam vezetőinek közös érdeke volt: ez¬zel is erősítették a tömegek feletti uralmat. Így az írásrendszerek a hagyományok fon¬tosságára hivatkozva masszívan ellenálltak az újításoknak, egyszerűsítéseknek. Az írnokok társadalmi helyzetét irigy¬lésre méltónak látták az egyszerű emberek, de az ural¬kodó körök magasságából nézve nem ked¬vező a kép. Kínában még a magasabb rangú hivatal¬nokok lefokozása, vagy a bambusznáddal történő ve¬rés is mindennapos dolog volt. Az írnokok tágabb értelemben vett társadalmának tagjai alkotó emberré váltak. A szűkebb műveltségű sumér vagy egyiptomi írnokokra ez kevésbé volt jel¬lemző, de a legmagasabban képzett kínai tudósok, művészek és diplomaták is voltak egyúttal.

Az írás demokratizálódása

A nagy keleti kultúrákhoz hasonló írásokat talált Arthur Evans angol régész Krétán. A sziget, mint fej¬lett kereskedelmi központ összekapcsolta Kis-Ázsiát Egyiptommal és a Földközi-tenger más régióival. Így alakulhatott ki keleties jellegíí beren¬dezkedése: a nagy palotaközpontok írnokok hadát foglalkoztathatták, akik az agyagtáblák tanúsága sze¬rint alapos könyvelési rendszert használtak. Az akhájok a görög szárazföldön hasonló úton ha¬ladtak, de náluk a papi és hivatalnoki réteg kevésbé volt fejlett. A mükénéi civilizáció bukását követő „sötét századok” az antik görög világ megszületéséig tar¬tanak. A görögök már betűírást alkalmaz¬tak. Az új írásrendszert a föníciaiaktól vették át, de már magánhangzókat is jelöl¬tek. Lényegében ezen az úton haladtak a rómaiak, akik latin ábécéjük alapjait az etruszkoktól és a dél-itáliai görög városoktól örökölték. A betűírás megjelenése óriási ugrást jelentett. Ez¬után kevés jel megtanulásával lehetett a tudás birto¬kába jutni, aminek következtében a korábbi keleti tár¬sadalmak kézműves jellegű írnokrétege eltűnt. A „tu¬dás demokratizálódása” jelentősen előrehaladt Gö¬rögországban, bár a társadalmi berendezkedéstől füg¬gően a folyamat poliszonként eltérést mutatott. Az athéni demokrácia el sem képzelhető szélesebb körű írásismeret nélkül: a Kr. e. 509-ben bevezetett osz¬trakiszmosz (cserépszavazás) intézménye maga is utal erre. Rómában hasonló a helyzet, hiszen a köztársaságban sok hivatal be¬töltésének feltétele volt az írástudás. Az írás ismereté¬nek széleskörűvé válását bizonyítja, hogy elterjedt szokássá vált írásos közleményeket intézni a néphez és magánszerződéseket kötni. A kommunikációs jelrendszer ismerete azonban egyik ókori kultúrában sem vált általánossá, mivel előnyeit elsősorban a teljes jogú polgárok élvezhet¬ték, másrészt sem a hellenisztikus, sem a római kor¬szakban nem volt állami szolgáltatás az iskolázta¬tás: az oktatás gondja és tehertétele a családokra hárult.


Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!