A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban

A tudás átörökítése
Az írásos ismeretek tárolásában fontos szerepe volt a könyvtáraknak. Mezopotámiában körülményes volt az agyagtáblák kezelése, az egyipto¬miak nílusi nádból készített papirusza alkalmasabb volt írásra és használatra. A maják és az aztékok ha¬sonlóképpen növényi rostból készítették papírjukat. II. Eumenész pergamoni király nevéhez kapcsolható az új íráshordó, a pergamen megszületése, amelyet borjú, kecske, bárány vagy birka bőréből nyertek, gon¬dos kikészítés után. A Római Birodalomban a két anyagot párhuzamosan használták, a papirusz csak a Kr. u. IV században szorult ki a könyvmásoló műhe¬lyekből. Időközben ugyanis megszületett a könyv, amely a rómaiak által „volumen”-nek nevezett tekercs¬formából a birodalom utolsó századaiban fejlődött kódexé. A megnövekedett tudásanyaggal párhuzamosan szaporodott a könyvtárak száma: a hellenisztikus korban, a nagy uralkodói központokban mindenütt feltűntek a kultúra ezen intézményei. Közülük az alexandriai volt a legjelentősebb, könyvtárosok, má¬solók hadával. Rómában bontakozott ki a könyvkereskedelem kiadók, másolást végző rabszolgák hadával és természetesen könyvesboltokkal. Azonban a görög-római világra is jellemző, hogy a kultúra áldásaiból kevesen részesültek. A Tiberis-parti városban a könyvgyűjtés inkább divat, a gazdagság másodlagos kifejezője.

Hírközlés az ókorban
Az információ áramlása szükségessé tette a hírközlés kiépítését. Különösen a nagy területű és centralizált államok fektettek nagy súlyt arra, hogy megoldják e problémát. Legkézenfekvőbb megoldás az elsődlege¬sen állami célú úthálózat kiépítése volt, ennek csúcsteljesítményeit produkálták a perzsák, a rómaiak vagy akár az inkák. A latinok a közforgalmi úthálózatot megfelelő díjazásért magánsze¬mélyek számára is elérhetővé tették. Mezopotámia és Egyiptom adottsá¬gai miatt a vízi utat részesítette előnyben. A hírek továbbításában mindenütt nagy szerepe volt a futároknak. Görögországban az olimpiák leg¬jobb hosszútávfutóit bízták meg ilyen feladatokkal. Rómában a kiváló úthálózat előnyeit kihasznál¬va lovasok vitték az információkat, parancsokat. A hírközlés másik nagyon fontos módja volt az ókorban a galambposta. Az in¬formációk továbbításának egyéb módozatait nagyfokú találé¬konyság jellemezte. Állítólag Trója elfoglalását jelzőtüzek rendszerével sikerült nagyon gyorsan az otthoniak tudomá¬sára hozni az ostromlóknak. A kor embere e próbálkozások során csak a fény és a hang ter¬jedésének természetes módoza¬taira építhetett. Így született meg a fáklyával történő táviratozás módszere. A hanggal történő üzenetküldés, hallótávolságra lévő őrszemek útján, még az előbbi módszernél is körül¬ményesebb volt.