Hirdetés

Önálló média-hatalmak

Önálló média-hatalmak

 A rádió

A XX. század elején a sajtó mellett új tömegkommu¬nikációs eszköz jelent meg: a rádió. Marconi 1895-ben elkészült berendezése, amely az elektromágneses hullámokat adattovábbításra használta fel, több tech¬nikai újítás révén juthatott el odáig, hogy általánosan elterjedjen. Mindebben az Egyesült Államok járt az élen, ahol már 1912-ben a Rádióadó Engedélyezési Törvény miniszteri jóváhagyáshoz kötötte az üzemel¬tetést. Az első világháborúban a katonai hírközlés ki¬váltságos helyzetet élvezett, olyannyira hogy a civil rá¬diózást megtiltották. 1920-ban megszületett a világ első kereskedelmi rádióállomása az USA-ban, és ugyancsak itt, különböző rádiótársaságok jöttek létre, mint ma¬gáncégek. A növekedési ütem ugyan a harmincas években csökkent, de a rádió a negyvenes évek első feléig az elsődleges médium. Európában az első rendszeres adások 1922—1923-ban indultak meg, de csak az évtized közepén, máso¬dik felében terjedt ki a legtöbb országra a rendszeres műsorszórás. Kontinensünkön a rádiótársaságok nem magánkézben vannak, hanem vagy teljesen állami vál¬lalatok vagy olyan részvénytársaságok, amelyekben az állam a főrészvé¬nyes. A hallgatóknak a szolgáltatások fejében előfizetési díjat kellett fizetniük. Az ötvenes évek végére Európában már 4-5 lakosra jutott egy készülék. Az USA-ban a reklámokra alapozódó szabad versenyes rádiózás jel¬lemző, így a nagyobb hallgatottság érdekében a műso¬rok elsősorban könnyed, szórakoztató jellegűek. Anglia más utat követ. A szigetországban hosszú ideig a gyár¬tók által fizetett adó és a hallgatók előfizetési díja fe¬dezte a műsorszolgáltatás költségeit. A rádió Angliá¬ban olyan közintézménnyé vált, amely kellő távolságot tartott a kereskedelemtől és a politikától. Az európai demokráciák inkább az angol mintát követték. Magyarországon 1925-ben kezdődött el a rádió¬zás. Az új média állami kézben volt, miniszteri enge¬dély szükséges a működtetéséhez. A készülékek be¬jelentés-kötelesek voltak és utánuk havi előfizetési díjat kellett fizetni. Egészen 1934-ig csak egy adó működik, csak ezután kerül sor a Budapest II. bein¬dítására.

Hirdetés

A televízió

A televízió megszületéséhez meg kellett oldani egy fontos műszaki problémát, a kép felbontását, majd új¬bóli összerakását. Berlinben ez már 1931-ben sikerült, így a német fővárosban, 1935-ben elkezdődhetett a kí¬sérleti műsorszórás. A második világháború kitörése azonban a televíziózás átmeneti visszaesését hozta magával. 1945-től az USA-ban bontakozik ki az újabb fellen¬dülés. Ebben a rádiótársaságok jártak az élen (NBC, CBC stb.). A gyors fejlődést segítette, hogy a jelentős vásárlóerővel rendelkező módosabb polgárok az autó mellett a televíziót tekintették a legkívánatosabb áru¬cikknek. Mindennek következtében a készülékek árai folyamatosan estek, és 1949-es kifejlesztése után, 1953-ban már piacra került a színes tévé. A háborús veszteségek miatt Európában az új mé¬dia lassabban fejlődött ki, mint a tengerentúlon. Itt a rádiózáshoz hasonlóan az állam szerepe jelentős a te¬levíziózásban is. Nagy-Britanniában például a köz¬ponti állami televízió szerepét betöltő BBC (amely eredetileg szintén rádiótársaság) rendelkezett a mű¬sorszórás kizárólagos jogával, egészen 1952-ig. Hazánkban az USA-hoz képest még erőteljesebb volt a lemaradás, elsősorban a műszaki fejlődést aka¬dályozó importtilalom miatt. A kísérleti adások 1954-től indulnak meg, és a kísérleti jelleg csak 1958-tól szűnt meg. A készülékek gyártásában az Orion gyár járt az élen, amely 1955-ben fejlesztette ki az első prototípust, az AT-501-et.

Szórakoztatni, tanítani, irányítani

A nagy polgári rendszerekben a különböző médiu¬mok sajátos műsortípusokat alakítottak ki. A rádió¬ban a hangjáték mellett népszerűek voltak a hallgatóság körében a zenei sugárzások és a sport köz¬vetítések. A televízió is a rádió megteremtette alapok¬ról indult, és lényegében átvette annak műsorszerke¬zetét Így születtek meg az USA¬-ban a „szappanoperák „‚ a talk¬show-k (amelyekben érdekes vagy fontos személyekkel beszélget a műsorvezető), a zenei műsorok, a sportközvetítések. Az önálló, egyéni karakterű televíziós programok az ötvenes években jelentek meg; ilyenek például a tévéjátékok, a já¬ték- és kvízműsorok, a varieté műso¬rok. A közönség ízlésvilága olyan műsorszerkezet kialakítására ösz¬tönzött, amelynek gerincét nappal a szappanoperák és a kvízműsorok alkotják, míg este a talk-show-k, a szórakoztató filmek élveznek el¬sőbbséget. Európában az állami, közszolgálati adók kevésbé engedik érvényesülni a piaci érdekeket. Ennek megfe¬lelően például az angol BBC sem a rádióban, sem a televízióban nem sugározhat fizetett hirdetéseket. Ugyanakkor a gazdasági és profitérdekek mellett a médiumoknak szembe kell nézniük a politika oldalá¬ról fenyegető veszélyekkel. A USA-ban a rádió már 1928-ban közvetítette az elnökjelöltek kampánybeszé¬deit. Németországban a fasiszták Göbbels irányításá¬val a tömegek befolyásolásának, az Új ideológia nép¬szerűsitesének minden addiginál hatékonyabb formá¬ját találták meg az elektronikus médiában (néprádió-program). A két világháború között KOZMA Miiuós irányítása alatt a magyar rádió — szemben a korabeli sajtóval — igyekezett kivonni magát a politikai csatáro¬zásokból. A külpolitikai kérdések közül érthető mó¬don elsődlegesen az anyanemzet és a trianoni béke¬szerződés miatt elszakadt magyarság kulturális össze¬kapcsolásának feladata foglalkoztatta. Mindenhol fontos szerepe volt a rádiónak a köz¬művelődésben és az oktatásban. A nagy területű, szórt településhálózatú országok (Kanada, Ausztrá¬lia) a hagyományos iskolai keretek mellett, felhasznál¬ják az elektronikus médiumok nyújtotta lehetősége¬ket (távoktatás). Magyarországon a két világháború között KLEBELSBERG KUNO kultuszminiszter „kultúrfö¬lény”-programjában is kiemelt szerep jutott a rádió¬nak. Műsorának legérdekesebb darabjait a Rádiófőis¬kola, s 1928-tól a Rádió Szabadegyetem alkotta. (Igen színvonalasak voltak a komolyzenei műsorok.) Kle¬belsberg úgy tartotta, hogy a rádió „segítségével az egész ország egyetlen nagy tanteremmé alakul”.

Új kommunikációs lehetőségek — harc a piacért a médiumok között

A „híreket fogyasztó” közönség véleménye idővel egyre határozottabban megoszlott a tekintetben, hogy a médiumok közül melyikre figyel leginkább. Egy 1973-as amerikai felmérés szerint a lakos¬ság 48%-a a televízió, 21%-a az újságok, 10%-a a magazinok és 8%-a a rádió által közölt híreket tartotta legmegbízhatóbbnak. A médiumok egymást is sajátos mun¬kamegosztásra és alkalmazkodás¬ra kényszerítették. A rádió meg-születésével a sajtó a hírek közlése helyett inkább azok kommentáló¬sára, a háttér megvilágítására he¬lyezte a hangsúlyt. A negyvenes, ötvenes évektől az új kihívást a te¬levízió jelenti: a rádió nem tudván versenyezni a képi megjelenítéssel, háttérmédiummá válik. Miután megszületett és elterjedt a számítógép, az emberiség az elektronikus információ-feldolgozás korszakába lépett. Az első számítógép 1955 decem¬berében készült el az USA-ban. A rendkívül gyors fejlődés következtében az elektroncsövek, majd a tranzisztorok, integrált áramkörök és 1971-től a mikroprocesszorok révén egyre kisebb méretűek és egyre nagyobb teljesítményűek lettek a számítógé¬pek. A rádió, a televízió (és részben a sajtó) a technikai lehetőségek gyarapodásával mind kevésbé kötődött egy-egy országhoz. A sugárzás légköri viszonyoktól való függését és — elsősorban a televízió esetében —korlátozott hatótávolságát a távközlési műholdak al¬kalmazásával megszüntették (a folyamat 1958-ban kezdődött). Az információ a legértékesebb üzleti cik¬ké vált, amely mára a világ minden részébe eljuthat. A differenciálódás és egységesülés együtt van jelen a médiumokban. A helyi lapok, a helyi rádió- és televí¬zió-csatornák egy kisebb közösség tájékoztatását és szórakoztatását szolgálják. Másrészt olyan hálózatok születnek, amelyek a világ legtöbb országára kiterjesz¬tik befolyásukat. Különösen a televíziózásnak köszön¬hető bolygónk „világfaluvá” válása. A tömegkommunikációs üzletágban a nagy tőke¬erejű vállalatok közül a kilencvenes évek első felé¬ben az amerikai központú Time Warner volt a legna¬gyobb, évi 13 milliárd dolláros forgalmával. Kezében volt a Time magazin, a HBO kábeles mozicsatorna, valamint a Warner Bross filmstúdió és lemezkiadó cég. A kiélezett versenyben az európai Bertelsmann ugyanezen időszakban a második helyet foglalta el, 10 milliárd dollárral. Bevételeinek felét a könyv- és újságkiadásból szerezte, de más területek iránt is ér¬deklődött, így a televíziózásban (RTL) és a lemezki¬adásban (BMG) is részesedést szerzett. A verseny a jól fizető piacok megszerzéséért folyik. Elsősorban az észak-amerikai fogyasztó k, s emellett az európai és részben az ázsiai lakosság a médiacégek kiszemelt célpontja. Az amerikai CNN a tájékoztatást szolgálja. Az 1980-ban létrejött hírtelevízió alig több mint egy évti¬zed multával 141 országban fogható, s csak az USA-¬ban 66 millió előfizetője van. Igazi sikerét az 1991-es Öböl-háborús közvetítései hozták meg. Maga Bush elnök is elismerte, hogy az ott zajló eseményekről előbb értesült a CNN adásaiból, mint egyéb hivatalos forrásokból. A kihívásra Európa úgy válaszolt, hogy létrehozta saját hírcsatornáját a Euronewst. Az információk összegyűjtésében és továbbadá¬sában ma is fontos szerepe van a hírügynökségek¬nek. Az angol Reuters a világ 79 országában van je¬len. Döntően tőzsdei hírek szolgáltatásával foglal¬kozik. Ma a médiák a tömegekhez szólnak, lényegében anélkül, hogy azok részt vennének a kommunikáci¬óban. A Számítógépes hálózatok átalakítják a sze¬mélyes és a közösségi kapcsolatokat. Az eredetileg főként adatfeldolgozásra használt eszközök össze¬kapcsolásának különböző szintjei lehetségesek: he¬lyi, regionális, Országos, nemzetközi rendszerek lé¬teznek egymás mellett. Ezek közül az egyik az In¬ternet „az információs szupersztráda”, amely nem más, mint hálózatok hálózata. Segítségével átlép¬hetjük az országhatárokat, a legkülönbözőbb isme¬retekkel és emberekkel kerülhetünk kapcsolatba. Hátránya, hogy az adatok többsége az önkéntesség elve alapján kerül a hálózatba, így azok hitelessége bizonytalan.

A médiumok szerepe a társadalomban és a politikában

A kommunikációban, napjainkban bekövetkező válto¬zások hatnak a hatalomgyakorlás rendszerére. A közvélemény sokszor éppoly gyorsan jut az informáci¬ók birtokába, mint a kormányzatok. Így a tömegek, fo¬lyamatos kontroll alatt tartva vezetőiket, sokkal gyor¬sabb, ugyanakkor rendkívül körültekintő döntéseket kényszeríthetnek ki. A politikai eszmék helyett a de¬mokráciák lakosságát jobban érdeklik az olyan muta¬tók, mint a nemzeti jövedelem, a kereskedelmi mér¬leg, a munkanélküliség és az infláció. Ugyanakkor a médiumokban rejlő manipulációs lehetőségek veszé¬lyei sem lebecsülendők, miután így a hatalom önmoz¬gása megnövekszik, míg ellenőrzésének hatékonysága veszélyesen csökken. A „nép akaratát” a közvélemény-kutatások révén ismerik meg a politikusok. George GALLUP 1935-ben hozta létre a róla elnevezett közvélemény-kutató inté¬zetet, amelynek szervezete kevesebb, mint 60 év múl¬va már mintegy húsz országra terjedt ki. Az alapító a demokrácia legfőbb eszközének tartotta a közvéle¬mény-kutatásokat, amelyek szerinte megszüntetik a demokrácia személytelenségét. Sokan másképpen lát¬ják ezt a kérdést. Alexis de TOCQUEVILLE már a múlt században felhívta a figyelmet a tömegdemokrácia buktatóira. Winston CHURCHILL 15 óvott attól „hogy az ember a folyamatos lázméréseket végző Gallup fel¬méréseinek a felforrósodott légkörében éljen”.

Címkék: rádió



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!