Hirdetés

Ökológiai alapfogalmak

20 perc olvasás
green and pink trees and road

ökológia   Az egyedek feletti biológiai rendszerekben tapasztalható jelenségek okaival foglalkozó tudomány.

Hirdetés

egyed   Az élőlények önálló megjelenési formája. Adott faj egy tagja.

egyedek feletti szerveződés   Az egyedek kölcsönhatásainak eredményeként kialakult rendszerek, amelyeket sajátos törvényszerűségek szabályoznak. Legismertebb ilyen szerveződések a populációk, a társulások, a biomok és a bioszféra.
egyedek alatti szerveződés   Az egyedeket felépítő szerveződések. Ilyenek pl. a szervi, szöveti, sejtes és molekuláris szerveződések.

populáció   Az élővilág egyed feletti szerveződésének szerkezeti és működési alapegysége. Azonos fajhoz tartozó azon egyedek csoportja, amelyek térben és időben együtt élnek és génállományuk eltér a faj többi populációjáétól és az egyedek között génátadás valósul meg.

életközösség   Egyed feletti szerveződési szint. Térben és időben együtt élő, egymással közös anyagáramlás és energiaforgalom útján kapcsolatban álló populációk rendszere.
Legalább egy termelő, egy fogyasztó és egy lebontó faj populációja alkotja, de általában ennél jóval több eleme van. Az ~ -ek térbeli mérete és az őket alkotó populációk száma igen eltérő lehet. Egy adott területen élő populációk fajlistája általában nem azonos az ugyanott található valamelyik ~ populációinak fajlistájával.

Hirdetés

biom (bioformáció)   Egyed feletti szerveződési szint, a bioszféra kontinens léptékű, csak szárazföldön értelmezett egysége. Az egyes ~ ok kialakulását elsősorban éghajlati tényezők szabják meg, így határaik a nagy klímazónáknak megfelelőek. Nevüket általában a jellemző klimatikus viszony és a vegetációtípus alapján kapják (pl. sarkvidéki tundra, trópusi monszunerdő). Egy ~ számos társulásból áll.

bioszféra   A legmagasabb (egyed feletti) biológiai szerveződési szint, alapegységei a biomok.
Tágabb értelmezésben az élet színtere, tehát a Föld külső burájának mindazon rétegei, amelyekben az élet előfordul.

ökoszisztéma   Sokféle, gyakran egymással ellentmondó definíciója létezik. Talán legelfogadottabb, amely szerint az ~ -t egy életközösség és annak élettelen környezete alkotja, melyek közös anyag- és energiaforgalomban vesznek részt. Gyakran használják a fogalmat, mint a bioszféra egy biomnál kisebb, szabad szemmel jól elkülöníthető földrajzi egységét. Az ökológus kutatók egy populáció vagy e feletti szerveződési szint tanulmányozására létrehozott rendszermodellként is értelmezik.

környezeti tényező   Az egyedek feletti rendszerekre ható élő vagy élettelen tényező.

élő (biotikus) környezeti tényező   Olyan élőlény vagy élőlény csoport, ami egy adott egyed feletti rendszerre hat vagy azzal kölcsönhatásban van, tehát a környezet része.
élettelen (abiotikus) környezeti tényező   A természet olyan élettelen eleme (pl. fény, hőmérséklet, víz, talaj tulajdonságai, levegő összetétele), ami egy adott egyed feletti rendszer működésére hat vagy azzal kölcsönhatásban van, tehát a környezet része.

Hirdetés

élőhely (biotóp)   Olyan terület, ahol egy adott populáció egyedei tartósan és rendszeresen előfordulnak, és valamennyi fejlődési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához ill. szaporodásához szükséges körülményeket. (Ez alól kivételek pl. a vándorló halak és a költöző madarak.)

ökológiai niche (ökostátus)   A populáció környezetében található forrásoknak az a része, amit a populáció egyedei kihasználhatnak. A niche jelentése fülke, tehát úgy értelmezhetjük, hogy az élettér a különböző populációk számára, a források által alkotott, képzeletbeli fülkécskékre tagolódik. Két azonos niche-ű populáció tartósan nem élhet ugyanazon a térbeli helyen.

kompetitív kizárás elve (Gauze-féle)   Ha két populáció környezeti igénye azonos, akkor nem élhetnek tartósan ugyanazon az élőhelyen.

szétterjedés   Az a folyamat, amely során egy populáció egyedei új élőhelyen is elterjednek. Az eredeti élőhely átalakulása esetén a más területre jutott egyedek biztosíthatják a populáció túlélését.

vándorlás   Az a folyamat mely során egy populáció egyedei időlegesen vagy véglegesen új élőhelyre települnek. A ~ sokszor két élőhely között rendszeresen történik (pl. költöző madara, vándorló halak).

Hirdetés

tűrőképesség (tolerancia)   Az egyedek és populációk azon a képessége, hogy a környezeti tényezők változásait bizonyos tartományon

toleranciatartomány (tűrés)   Egy adott környezeti tényezőre vonatkoztatva az a tartomány, amin belül egy adott egyed vagy populáció életképes, tehát az ökológiai minimum és az ökológiai maximum közötti tartomány.

ökológiai minimum Egy adott környezeti tényezőre vonatkoztatva az az érték, ami alatt egy adott egyed vagy populáció elpusztul.
ökológiai optimum tartomány Egy adott környezeti tényezőre vonatkoztatva az az értékhatár, amely egy adott egyed vagy populáció számára lét- és fajfenntartás szempontjából a legkedvezőbb.
ökológiai maximum Egy adott környezeti tényezőre vonatkoztatva az az érték, ami felett egy adott egyed vagy populáció elpusztul.

élettani tűréshatár   Laboratóriumi körülmények között mért ökológiai minimum ill. ökológiai maximum értékek. A vizsgálatok általában egy környezeti tényezőre vonatkoznak, miközben a többi környezeti tényezőt változatlanul hagyják. Általában nem esik egybe az ökológiai tűréshatárral.
ökológiai tűréshatár   Természetben mért ökológiai minimum és ökológiai maximum értékek. Értékét általában befolyásolja a többi környezeti tényező is. Általában nem esik egybe az élettani tűréshatárral.

tág tűrésű (euryök)   Egy populáció egy adott környezeti tényezőre ~, ha a toleranciatartomány határai (ökológiai maximum és ökológiai minimum) egymástól távol vannak. Ez esetben a populáció az adott tényezőre generalista.
szűk tűrésű (stenök)   Egy populáció egy adott környezeti tényezőre ~, ha a toleranciatartomány határai (ökológiai maximum és ökológiai minimum) egymáshoz közel vannak. Ez esetben a populáció az adott tényezőre specialista. Ezek a fajok egyben indikátor szervezetek is lehetnek.

Hirdetés

specialista   Egy adott környezeti tényezőt tekintve szűk tűrésű populáció. (   indikátor faj)
generalista   Egy adott környezeti tényezőt tekintve tág tűrésű populáció.
indikátor faj   Egy adott környezeti tényezőt tekintve szűk tűrésű faj, aminek előfordulása egyben az adott környezeti tényező jelenlétét, általában annak jelentős mértékét is mutatja. Pl. az erdei madársóska vagy a szelídgesztenye jelenléte savanyú kémhatású talajt jelez, a nadragulya vagy a beléndek pedig nitrogénben gazdag talajokon fordul elő.

Liebig-féle minimumelv   Liebig 1840-ben megfogalmazott törvénye, mely szerint a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza. Ez az elv az ökológiában is érvényes, így egy faj elterjedését a minimumban lévő környezeti tényező határozza meg.

populáció szerkezete A populációra jellemző tulajdonságok együttese. E tulajdonságok visszahatnak a populációt alkotó egyedekre. ( egyedszámegyedsűrűségtérbeli eloszláskoreloszlás)

egyedszám   Egy adott populációt alkotó összes egyed száma. A gyakorlatban nehezen megállapítható adat, hiszen a populációk határai nem élesek.

egyedsűrűség (abundancia, denzitás)   Egy adott populáció egyedeinek száma egységnyi területen (vagy térfogatban). Növénytársulások felvételezésénél 1-5 kategóriákba szokták sorolni.

Hirdetés

abszolút egyedsűrűség   Egy adott populáció egyedeinek száma egységnyi, azonos méretű területen (vagy térfogatban).

relatív egyedsűrűség   Felvételezések alkalmával használatos kategória. Felület vagy térfogategység helyett szabadon választott egységeken (pl. egy levél vagy hajtás) állapítják meg egy populáció egyedeinek számát.

térbeli eloszlás   Annak mutatója, hogy a populációk egyedei a térben hogyan helyezkedik el. ( egyenletes eloszlás, véletlenszerű eloszlás, felhalmozódó eloszlás, szigetszerű eloszlás)

véletlenszerű eloszlás   Egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak elő és semmi szabályszerűséget nem mutatnak. Ilyen eloszlást mutatnak pl. a pionír fűfélék populációi egy homokbuckákon.
felhalmozódó eloszlás   Egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól, de közöttük egyesével vagy néhányad magukkal is előfordulnak a populációt alkotó faj egyedei. Ez az eloszlás főként növényekre jellemző a magszóródás vagy az indákkal való szaporodás következményeként.
szigetszerű eloszlás   Egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat képeznek, melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el. Állatpopulációknál a szaporodási időszakban ez a távolság csökkenhet vagy meg is szűnhet. A természetben ez az eloszlás a leggyakoribb. Ilyenek pl. a csoportosan járó nagyemlősök, a rajokban úszó halak, az államalkotó rovarok, de sok növénypopuláció is.

populációk kölcsönhatásai   A populációk hatnak egymásra és befolyásolják egymás tulajdonságait. A ~ nak számos formája ismert, pl. a mutualizmus, szimbiózis, alliancia, mikorrhiza, kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, allelopátia, táplálkozási kapcsolatok.

Hirdetés

mutualizmus (együttműködés)   Két populáció mindkét fél számára előnyös kapcsolata (+, +). Ennek legismertebb formája a szimbiózis, de ide tartozik pl. a növények beporzása állatok segítségével vagy szélsőséges példaként az ember növénytermesztő és állattenyésztő tevékenysége is.

szimbiózis (együttélés)   A mutualizmus egyik formája, mely során két populáció mindkét fél számára előnyös együttélési, elsősorban táplálkozási kapcsolata jön létre. Ilyen példa a zuzmók szerveződése, ami az algák és a gombák együttélésével jött létre. Hasonló a rovarok és gerincesek bélcsatornájában élő cellulózbontó baktériumok tevékenysége, vagy a nitrifikáló baktériumok együttélése a pillangós növényekkel. (  mikorrhiza)

mikorrhiza   Magasabb rendű növények és a gyökereiken élő gombák együttélése. A szimbiózis egyik formája.
kompetíció (versengés)   Két populáció mindkét fél számára hátrányos kapcsolata (-, -). A ~ akkor alakul ki, ha két populáció az élőhely hasonló forrásait használja.

kommenzalizmus (asztalközösség)   Két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös (+, 0). Ilyen kapcsolat pl. amikor a ragadozó által elejtett zsákmányt más populációk is fogyasztják.

antibiózis (amenzalizmus)   Két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára közömbös, a másik fél számára hátrányos (0, -). Ilyen kapcsolat pl., amikor egy faj anyagcsere végterméke gátolja más fajok növekedését.

Hirdetés

allelopátia   Két növénypopuláció közti kapcsolat, amikor az egyik növény által termelt vegyület gátolja a másik növekedését (0, -). (Pl. a dió által kibocsátott juglon nevű vegyület gátolja számos növény fejlődését.)
táplálkozási kapcsolat   Két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára előnyös, a másik fél számára hátrányos (+, -). Az egyik populáció a létfenntartásához szükséges anyag és energia egy részét egy másik populáció tagjainak elfogyasztásával vagy feldolgozásával nyeri. Ilyenek pl. a növény-növényevő, ragadozó-zsákmány, gazda-parazita kapcsolatok.

társulás   Térben és időben együttélő populációk alkotják, melyek között kapcsolatokat tételezünk fel.

elvándorlás (emigráció)   Az a folyamat, amikor egy populációból bizonyos egyedek kiválnak és más területen alkotnak populációt, vagy más populációhoz csatlakoznak

bevándorlás (immigráció)   Az a folyamat, amikor egy populációhoz más területről a faj más egyedei csatlakoznak és a továbbiakban mint a populáció tagjai élnek.

ivararány   Váltivarú populációkban a hím- és nőivarú egyedek aránya.
termékenység (fertilitás)   Egy nőivarú egyed összes utódjának száma.
fertilitás  termékenység

Hirdetés

termékenységi ráta   Egy nőivarú egyed egységnyi idő alatt létrehozott utódjának száma.

születési ráta  szaporodóképesség
szaporodóképesség   Egy populációban egy adott időszakban létrehozott összes utód száma. (  potenciális,  reális ~)

szaporodási ráta   Egy populációban adott időtartam alatt született egyedek száma a populáció nagyságához viszonyítva.

potenciális szaporodóképesség   Egy populációra (fajra) jellemző maximálisan lehetséges utódszáma.
reális szaporodóképesség   Egy populáció adott környezeti feltételek között jelentkező tényleges utódszáma. Ez mindig kisebb, mint a potenciális szaporodóképesség.

mortalitás   halálozás

túlszaporodás (gradáció)   Egy populáció egyedszámának az átlagos értékhez képest történő ugrásszerű, jelentős mértékű növekedése.

Hirdetés

koreloszlás   A populáció megoszlása az alkotó egyedek kora szerint. Ennek alapján a populáció korcsoportszerkezettel jellemezhető, amit az életkorfával tudunk ábrázolni.

fiatalodó populáció   Olyan populáció, ahol több a fiatal, mint az idős egyed; és a születések száma meghaladja a halálozások számát.
stabil populáció   Olyan populáció, ahol a fiatal és idős egyedek, valamint a születések és halálozások száma azonos.
öregedő populáció   Olyan populáció, ahol több az idős, mint a fiatal egyed; és a halálozások száma meghaladja a születések számát.

r-stratégisták   Azok a fajok, amelyek evolúciójában a populációnövekedési ráta (r) nagyobb szerepet játszik, mint az egyensúlyi egyedszám (K). Az ilyen populáció egyedei általában kis méretűek, gyorsan szaporodnak, a populációk létszáma nagymértékben ingadozik. Ez a stratégia akkor előnyös, ha a fajok gyorsan változó környezetben élnek. (pl. levéltetvek, pockok) (  K-stratégisták)
K-stratégisták   Azok a fajok, amelyek evolúciójában az (K) nagyobb szerepet játszik, mint a populációnövekedési ráta (r). Az ilyen populáció egyedei általában nagy testűek, utódaik száma aránylag csekély. Az állandó, kis értékingadozásokat mutató környezetet részesítik előnyben.

természetes társulás   A természetben, az ember közreműködése nélkül kialakult társulás.
mesterséges társulás   Az emberi tevékenység által kialakított, vagy befolyásolt társulás. Fenntartásához általában folyamatos emberi beavatkozás szükséges.

diverzitás   Annak mértéke, hogy egy társulás mennyire fajgazdag, és az egyes fajokhoz tartozó populációk mekkorák – tehát a társulás fajszámának és egyedszám eloszlásának kifejezése.
degradáció   Egy társulás sokféleségének (diverzitásának) csökkenése, leromlása – általában valamilyen külső beavatkozás hatására következik be.

Hirdetés

borítás   Növénytársulások felvételezéséhez használatos kategória. Azt jelzi, hogy a felszín hány százalékát borítja az adott növényfaj.

karakterfaj   Olyan faj, amely életfeltételeit csak meghatározott környezeti igényű társulásban tudja megtalálni, így ebben a társulásban mindig előfordul, más társulásban viszont csak elvétve.

társulás térszerkezete   Egy társulásban élő populációk függőleges és vízszintes térbeli elrendeződése.

szintezettség   Egy társulásban élő növénypopulációk függőleges elrendeződése. Kialakulása általában a fényért való versengés eredménye. Az egyes szinteken az élettelen környezeti tényezők (hőmérséklet, páratartalom, fényerősség stb.) értékei jelentősen különbözhetnek. Általában az állatok, gombák, mikroorganizmusok is a szinteknek megfelelően rendeződnek.

Lapozz a további részletekért

1 2