Bilógiai alapfogalmak

Fotoszintézis

olyan biológia anyagcsere folyamat, amelynek során az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagokból szerves anyagokat hoznak létre. Részfolyamatai a sötét (belső plazmaállományban)- és fényszakasz ( a zöldszíntestek gránumjában).

Fényszakasz: A fény energia megkötése és kémiai energiává alakítása

Sötétszakasz: A CO2 megkötése és redukálása

Fotolízis (vízbontás): Két elektron és két proton kihasadása oxigén keletkezése közben.

Szikesedés: A vízben oldódó sók (kálium, nátrium) felhalmozódása a talajban

Elsődleges szikesedés: Természetes folyamatokon keresztül történő sófelhalmozódás a felszíni talajrétegben

Másodlagos szikesedés: Emberi beavatkozás(nem megfelelő öntözés) hatására bekövetkező szikesedés

Transzportfolyamatok

Anyagok áthaladása a biológiai membránokon

Aktív transzport:

Nem igényel sejtműködésből származó energiát (ATP-t). Anyagok diffúzióval jutnak át a sejt belsejébe. Így jut be pl. a víz, O2, CO2. Vagyis a membrán hordozó fehérjéinek specifikus működése, mely során a sejt energiáját felhasználva általában a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé juttatja az anyagokat.

 

Passzív transzport:

Energiát igényel, ezt az ATP hidrolíziséből fedezi. Így jutnak be az ionok (kálcium, nátrium, kálium), makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak), glükóz, aminosavak

Diffúzió:

Olyan külső hatás nélkül bekövetkező anyagáramlás, melynek következtében egy anyaghalmazban a kezdetben meglévő koncentrációkülönbségek kiegyenlítődnek. Biztosítja az oxigén áramlását sejtről sejtre.

 

Ozmózis:

Az oldószer (általában víz) diffúziója féligáteresztő hártyán (biológiai membránok is azok) keresztül a kisebb ozmózisnyomású (kisebb koncentrációjú, kisebb töménységű, kevesebb oldott anyagot tartalmazó) oldat felől a nagyobb ozmózisnyomású (töményebb, több oldott anyagot tartalmazó) oldat felé.

 

Ozmózisnyomás:

Az oldatnak egyensúlyban a hártyára gyakorolt hidrosztaltikai nyomása. Töményebb oldatnak nagyobb az ozmózis nyomása. Az a nyomás, amelyet az oldatra kell kifejteni ahhoz, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre a tiszta oldószerrel szemben. Az egyensúlyi állapot kialakulásakor mérhető nyomás. Az a nyomás, amely az oldószer beáramlását kompenzálja. Izotóniás a közeg, amennyiben koncentrációja a sejt ozmotikus koncentrációjával megegyezik. Hipertóniás, ha nagyobb és hipotóniás, ha kisebb ozmotikus koncentrációjú.

 

Turgonyomás: A növényi sejt sejtfalra kifejtett nyomása. A növényi sejt fala merev, ezért ha a sejtekbe az ozmózis folyamatában több víz kerül, a térfogata növekszik, és a növekvő sejttérfogat a sejthártyán keresztül nyomást gyakorol a sejtfalra, ez a turgonyomás.

Oxidáció: Elekron átadása/oxigén felvétele. Szerves anyagok oxidációja : a metán égése, a cukor és cellulóz lebontása, az etil-alkoholból ecetsav

Redukció: Elektron felvétele, H+ felvétele

Calvin-ciklus: (zöldszíntest sztrómájában megy végbe) A fotoszintézis redukciós körfolyamata, amelynek során megtörténik a Co2 megkötése és redukciója

Szűrlet: fehérjementes vérplazma

Vérszérum (vérsavó): fibrinogén mentes vérplazma

Mutáció: a DNS öröklődő, egyik nemzedékről a másikra történő megváltozása. A DNS öröklődő megváltozása. Spontán mutáció, tőlünk függetlenül következik be. Indukált mutáció, az ember hozza létre.

Modifikáció

Olyan fenotípus változás, amely a környezeti tényezők hatására alakul ki, nem örökölhető.

 

Pontmutáció:

A génen belül bekövetkezett molekuláris változás. A nukleotidsorrendben történik változás a DNS szintézise során

 

Kromoszómamutáció:

Kromoszómákon, kromoszómákkal bekövetkező változások. Típusai: kromoszómatörések (kiesés, megfordulás, kettőződés, áthelyeződés), kromoszómaszám-változás (kromoszómaszerevény-sokszorzódás vagyis poliplidia,  csak egy kromoszóma párnál következik be hiba (aneuploida) ez áll fenn a Down szindróma esetében is, itt a testi sejtekben a 21. kromoszómából kettő helyett három van, azaz a testi sejtekben ilyen esetben 47 kromoszóma található)

Mutagén:

a mutációt okozó kémiai vagy fizikai anyagok

 

Hidrosztaltikai nyomás:

A folyadékokban és gázokban a foly. és gáz súlyából származó nyomás.

 

Hidrolízis:

A molekula víz hatására történő felbomlása: Az emésztés fő folyamatában lejátszódó reakció. Ez tulajdonképpen az anyagok lebomlásának egy módja. Egy szénhidrát hidrolízis útján összetevőire, cukormolekulákra való bomlása (pl. amikor a szacharóz bomlásakor glükóz és fruktóz keletkezik). Ilyen a fehérjék aminosavakká alakítása. A poliszacharidok cukorrá való lebontása. Az észterek elbontása alkoholokra és savra. Zsírok zsírsavra és glicerinre

 

Kondenzáció:

A párologtatással ellentétes folyamat. 2 vagy több szerves molekula összekapcsolódása egy kis molekula egyidejű lehasadása közben. A molekulák víz kilépés közben egyesülnek.

 

Koaguláció:

Az a folyamat, amely során a kolloid részecskék durva diszperzrendszerré kapcsolódnak össze. Ilyen a véralvadás folyamata is, itt a folyékony vérplazma kocsonyás állapotúvá válik. Ez van a fehérjék kicsapódásánál. A tej megalvadása, az oldatból gél állapotba történő kicsapódás

 

Hardy-Weinberg összefüggés:

Kimondja, hogy a populáción belül nemzedékről nemzedékre a relatív allégyakoriság evolúciós hatás híján állandó marad. Ez a populáció genetika alapmodellje, egyenleti csak az ún. ideális populációkra érvényesek. Ezek jellemzői : a populáció végtelen nagy, nincs mutáció, a populáció elszigetelt, nincs szelekció, nincs ki-és bevándorlás. Ezek a vló életben azonban nem teljesülnek. A valóságban reális populációk vannak: véges méretűek, van mutáció, a populációk érintkeznek egymással.

 

Biomassza:

Az adott területen lévő szerves anyag (élő és élttelen) össztömege

 

Független változó („én változtatom”)

Az a tényező, amit a tudós megváltoztathat (hőm., ált. környezeti tényezők, amelyeket laboratóriumi körülmények között ellenőrzés alatt tudnak tartani.)

 

Függő változó („eeredmény változó”)

A kutatásban az a változó, amelynek változását mérjük (pl. reakcióidő)

 

Élettani optimum

Egy adott pop. számára az élettanilag leginkább megfelelő környezeti körülményeket jelenti, amit izolációban el tud érni (növény egyedül nevelve elvisel, kihasznál)

 

Ökológiai optimum

Tényleges környezetben, más fajokkal kapcsolatban lévő populációnál megfigyelt optimum. Környezeti tényezőknek azt a mértékét, amit ő a „közösségben” más fajokkal együttélésben igényel.

 

Ökológiai niche (ökostátus)

A pop. környezetében található forrásoknak azon része, amit a pop. egyedei kihasználhatnak.