A populációk kölcsönhatásai
Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek együtt és ezek között különféle kölcsönhatások lehetnek. A kölcsönhatásban lévő populációk kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszámát. A kapcsolat lehet előnyös (+), hátrányos (-), vagy közömbös (0).
+,+/ mutualizmus (kölcsönösség)
1, Szimbiózis, együttélés: két vagy több különböző faj szoros együttélése. A szimbiózisban mindkét fél kölcsönös előnyökhöz jut.
- Pillangós virágúak (bab, borsó, lucerna, akác) és a N-kötő baktériumok.
- Mikorrhiza, gombák – virágos növények gyökerei.
- Termeszek – cellulózbontó ostoros egysejtű.
- Emlősök és a vastagbélben élő bélbaktérium, cellulózbontás, K és a B vitamintermelés. · Zuzmókban moszatok – gombafonalak.
2, Alliancia: két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű kapcsolat.
- Zebrák – struccok,
- tisztogató alliancia: bivaly – pásztorgém.
3, Szaporodási mutualizmus: alkalomszerű, az egyik populáció számára nélkülözhetetlen. Ide tartozik az állatok általi virágmegporzás valamennyi formája,
- lucerna – poszméh.
4, Szimfilia: olyan együttélés, amikor egy társas rovar védelmet és táplálékot biztosít valamely másik rovar számára, amelynek testváladékát fogyasztja.
- Hangyák – levéltetvek.
+,-/
1, Zsákmányszerzés (predáció): az egyik populáció egyedei részben vagy egészben elfogyasztják a másik populáció egyedeit (préda).
a, Növényevésről beszélünk, ha a préda növény,
b, ragadozásról, ha a préda állat. A ragadozás prédája a zsákmány (rovaremésztő növények is ragadozók). A növényevés és a ragadozás között lényeges különbség, hogy a növényevés során a préda rendszerint nem pusztul el, csupán károsodik.
c, Kannibalizmus: a populáció egyedei saját fajtársaikat fogyasztják.
2, Parazitizmus (élősködés) Az élősködő szervezet egy másik szervezet – a gazdaszervezet – testanyagaival táplálkozik. A gazdaszervezet károsodásával jár, többnyire azonban anélkül, hogy közvetlenül, vagy azonnal elpusztulna.
a, Ektoparazitizmus esetén a parazita külső testfelületen él.
- Ilyen pl. a pióca, a marhabögöly, a gyötrőszúnyog vagy a közönséges kullancs.
b, Endoparazitizmus esetén a parazita a gazdaszervezet belsejében él.
- Vírusok, baktériumok, bélférgek, stb.
c, Fakultatív paraziták: táplálkozás után elhagyják a gazdaszervezetet, hosszabb ideig is képesek a gazdaszervezet nélkül élni.
- Ilyenek általában az ektoparaziták.
d, Obligát paraziták: a gazdaszervezetet nem hagyják el, hosszabb ideig nélkülük életképtelenek.
- Ilyenek általában endoparaziták.
e, Hiperparazitizmus: a hiperparaziták lárvái egyes parazitaként élő rovarlárvákban – fürkészlegyek vagy fürkészdarazsak lárváiban – fejlődnek.
f, Félparazitizmus: a növényvilágban előforduló félparazita szervezetek, például a sárga fagyöngy, szívógyökereiket a gazdaszervezet faelemeibe növesztik és a vizet valamint a szervetlen ionokat szívják el. Fotoszintetizálnak. Léteznek teljesen parazita, heterotróf növények, melyek nem képesek fotoszintetizálni, a megtámadott növények háncselemibe mélyesztik szívógyökereiket, és a szerves anyagot vonják el a gazdanövénytől, ilyen pl. az aranka.
0,+ /Kommenzalizmus (asztalközösség)
- Oroszlánok és hiénák,
- cápák és kalauzhalak,
- rénszarvasok és hófajdok,
- fák és mohák, bromliák, orchideák.
A kommenzalista viszony legtágabban értelmezett kapcsolata, ha egy populáció puszta létével egy másik populáció számára biztosítja az életfeltételeket. Például a szagos mügés bükkösökben a bükk árnyékoló hatása teremti meg a szagos müge számára a létezés feltételeit.
0,-/ Amenzalizmus, antibiózis
Az egyik populáció egyedeinek az anyagcsere-termékei a másik populáció egyedei számára kedvezőtlen körülményeket teremtenek. Az ecsetpenészekhez tartozó Penicillum fajok antibiotikumokat termelnek, amelyek a baktériumok nagy többsége számára mérgezőek.
Az allelopátia a növények közötti kölcsönhatások egyik típusa. Az allelopatikus kölcsönhatás lényege az, hogy egy növény valamilyen vegyületet juttat a talajba, amely gátolja, vagy ritkábban serkenti a szomszédos növény egyedek növekedését, vagy más életjelenségét. Ilyen pl. a dió által kibocsátott csírázást gátló juglon.
-,- /Versengés
A hasonló környezeti igényű populációk szüntelen versengésben vannak a korlátozott mértékben rendelkezésükre álló erőforrásokért. Rövidtávon mindkét fél számára korlátozó jellegű. Hosszútávon az egyik populáció kiszorulását eredményezheti.
- Növények esetében a fényért, vízért, tápanyagokért, élőhelyért stb.
- Állatok esetében a táplálékért, a vadászterületért, búvóhelyért stb. Versengés alakul ki két populáció között akkor is, ha egy élőhelyen olyan új populáció jelenik meg, amelynek környezeti igényei nagymértékben átfedik valamelyik másik populáció környezeti igényeit.
Ökológiai niche (nis) Az ökológiai niche, az ökológiai térnek az a része, amelyet a populáció jelenlétével kitölt. Az ökológiai niche-t, azok a környezeti tényezők alakítják ki, melyek meghatározzák a populációk előfordulását. A niche francia szó, fülkét jelent.
További kidolgozott biológia tételt itt találsz.