Környezet- és természetvédelem

A környezetvédelem fogalma

Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az ember és az élővilág károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.

A kibocsátás: Az időegység alatti (levegő) szennyezőanyag-kibocsátás az emisszió. A kibocsátott anyag szétterülése a transzmisszió (eközben az anyagok fizikai és kémiai sajátságai megváltozhatnak). A talajfelszín közelségében jelentkező szennyezőanyag-koncentráció az imisszió.

Az ülepedés: Környezetvédelmi értelemben a légkörben mozgó szennyező anyagok légkörből való kikerülésének talajra, élőlényekre, tárgyakra való lerakódási folyamata. Két típusa van: a szárazülepedés és a nedvesülepedés. A szárazülepedés csapadékmentes időszakban megy végbe a gravitáció hatására. A nedvesülepedésben a csapadék: az eső vagy a hó oldva vagy adszorbeálva viszi magával és rakja le a szennyező anyagokat.

A határérték: A környezetvédelmi hatóság által megállapított szennyezőanyag-határ.

Nemzeti Parkok Magyarországon

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

A fenti elvek alapján első alkalommal 1864-ben az Amerikai Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet, létrehozva ezzel a Yosemite Nemzeti Parkot. Az első valódi nemzeti park, amely létrehozatalának pillanatában a nemzeti park nevet is megkapta, az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park.  Minden év május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját.

Magyarországon az első Nemzeti Park a Hortobágyi Nemzeti Park, hivatalos alapítási időpont 1973. Utolsóként az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben.

Hortobágyi Nemzeti Park: Területe 82 000 hektár. Négy élőhelytípus: szikes puszták, löszpuszták, mocsarak és árterek. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. Talaja a nagy lecsapolások, folyószabályozások nyomán szikesedésnek indult. Növényvilága:  A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. Jellemzőek még: a zsályafajok, csillag pázsit, orvosi székfű, odvas keltike, fátyolos nőszirom. Ritka és értékes növényei: macskahere, magyar szegfű. Állatvilága: kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, récék, gémek, fekete gólya,magyar szürke marha, rackajuh, mangalica, nagy kócsag, túzok.

Kiskunsági Nemzeti Park:  hazánk második nemzeti parkja, 1975-ben hozták létre.  1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánították. Tájvédelmi körzetei: Mártélyi, Pusztaszeri. Mártélyi:  nyulak, talajon fészkelő madarak, őzek, a tavaszi áradások idején víz borítja a területet, a nyár folyamán viszont csak a holtágakban és kubikgödrökben marad víz. Pusztaszeri: Értékei között szikes és halastavak, festői morotvák, kubikgödrök, sás- és mocsárrétek, homokpuszták, szikes és pusztagyepek, erdők szerepelnek. A szegedi Fehér-tó egyedülálló madárvilágával az egyik legjelentősebb szikes tavunk. Állatvilága: ugartyúk, réti sas, puli, racka juh, fehér gólya, nagygoda, mocsári teknős, hüllők, rézsikló, pusztai gyalogcincér, sárgarigó, homoki gyík, szalakóta. Növényvilága: csikófark, orchidea, kamilla, sziki üröm, kocsányos tölgy, csűdfű, törpe nőszirom, nyáras-borókás, pókbangó.

Bükki Nemzeti Park: A felszíni mállás változatos karsztformákat hoztak létre a mészkőhegységben: víznyelők, barlangok, kiemelkedő kövek, mély szurdokok. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek. Növényvilága: tűzliliom, légybangó, sárga ibolya, északi sárkányfű, boldogasszony papucsa, cserszömörce. Állatvilága: havasi cincér, alpesi gőte, parlagi sas, hiúz, muflon, vaddisznó, kerecsensólyom.

Aggteleki Nemzeti Park: 1985-ben alapították,  kimondottan a geológiai értékek védelmére alakult meg. Természeti értékei: barlangok: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang és Meteor-barlang, felszíni karsztjelenségek: karrmezők/ördögszántások, víznyelők. Növényvilága: leánykökörcsin, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, sziklagyepek, tornai vértő, korai fehér szegfű. Állatvilága: császármadár, vaddisznó, gímszarvas, imádkozó sáska, búbos cinege, ürge, farkas, hiúz, foltos szalamandra, fecskefarkú és kardoslepke, vízirigó, hüllők. A park területén látható hazánk egyetlen állami tulajdonú, több mint 120 lóból álló huculménese.