Hirdetés
Hirdetés

Hegyvidékek élővilága

2 perc olvasás

A hegyvidékek emelkedő szintjein az élővilág függőleges irányú övezetessége figyelhető meg. Ennek elsődleges oka, hogy a magassággal rohamosan változik az éghajlat, elsősorban a hőmérséklet, mely 200 méterenként 1 fokot csökken. A trópusi hegységekben felfelé haladva hasonló növényzeti öveket találunk, mint az egyenlítőtől a sarkok felé.

Hirdetés

A hegy lábánál lévő tipikus trópusi esőerdőket kb. 1000 méteres magasság felett váltják fel a hegyi esőerdők. A fák itt is nagyrészt örökzöldek, de termetük nem haladja meg a mérsékelt övi erdők fáinak magasságát, koronaszintjük egységes. Leginkább a szubtrópusi területek örökzöld erdeire emlékeztetnek.

2000 m feletti területeken a hegyi esőerdőkhöz hasonló felépítésűek. A továbbiakban az egyre ritkuló és alacsonyabb erdőket 4000 m közelében az alhavasi törpecserjés, majd a hóhatár előtt a zsombékszerű, csomókban növő pázsitfűfélék és a párnás növésű kétszikűek követik.

A mérsékelt övi hegységekben az alacsonyabb területek lombhullató tölgyeseit és bükköseit a tűlevelű fenyőerdők követik. A fenyves felső határán az erdő eltörpül, a faállomány egyre mélyebb lesz, majd megjelenik az alhavasi törpecserjés. A 2000 m feletti szinten a tundrákhoz hasonló növényzet alakult ki. Az egységes havasi gyepfelület egyre ritkább lesz, párnákba tömörül, majd átadja helyét a moha- és a zuzmótakarónak.

A 3000 m feletti magasság már az állandó havas területek birodalma. A magashegyek állatvilága egyes magassági övek növényzetének megfelelően azzal együtt változik. A törpefenyő öv és az annál magasabb területek emlősei a havasi mormota és a zerge.

Hirdetés

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!