Gerincesek általános jellemzése, halak és kétéltűek osztálya

Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak. Ma a gerincesek a legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos vagy csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a koponya is, amelynek egy része a központi idegrendszer agyi szakaszát védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üreges része alkotja együttesen a gerinccsatornát. Ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza. Az alacsonyabb rendű gerinces állatok gerincoszlopa nincs elcsontosodva, hanem porcszövetből áll. A gerinces állatokban fejlődésük kezdeti szakaszában jelenik meg a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helye körül kialakul a gerincoszlop.

Halak osztálya

Típusállat a tőponty. Teljes mértékben alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Teste két oldalról lapított, orsó alakú. Három testtája van, ezek fej, törzs, farok. Bőrét hámréteg, irharéteg és bőralja alkotja, nyálka teszi síkossá. A pikkelyek az irharétegben képződnek. A bőralja sok zsírt tartalmaz. Páratlan (farok, hát és farok alatti) és páros (mell, has) úszói egyaránt vannak. Farkúszója szemre részarányos.

Belső, csontos váza van. A váz alapját a gerincoszlop alkotja, mely elöl hátul vájt csigolyákból épül fel. A vázizomzat viszonylag egyszerű. A törzs és a farok teljes hosszában két-két izomnyaláb húzódik, melyek a farkat mozgatják. Az Y alakú csontocskák, halszálkák a vázizomzathoz tartoznak. Jelentős a mozgásban az úszóhólyag (változtatja a gáz mennyiségét és nyomását, ezáltal a fajsúlyát is). Tápcsatornája tagolt. Légzőszervei az előbél eredetű kopoltyúk. Keringési rendszere zárt. Szíve egy kamrából és egy pitvarból áll. Kiválasztószervei az elővese (embrionális korban) és az ősvese.

Idegrendszere csőidegrendszer, központi része az agyvelő. Szemhéja nem mozgatható. Egyensúlyérzékelésre szolgálnak a fülben folyadékkal töltött félkörös ívjáratok és az úgynevezett hallókövek. A hanghullámokat úszóhólyagjával veszi fel. Sajátos érzékszerve az oldalvonal, mellyel a víz áramlását érzékeli. Váltivarú állat, a megtermékenyítés külső.

Rendszere

• – vérteshalak alosztálya
• – kecsegealkatúak rendje (pl. közönséges tokhal)
• – tüdőshalak alosztálya
• – bojtosúszósok rendje (pl. nílusi sokúszós csuka)
• – tüdőshalak rendje
• – csontoshalak alosztálya
• – heringalkatúak rendje (pl. szivárványos pisztráng)
• – pontyalkatúak rendje (pl. dévérkeszeg)
• – angolnaalkatúak rendje (pl. síkos angolna)
• – sügéralkatúak rendje (pl. fogassüllő)

Kétéltűek osztálya

Típusállat a kecskebéka. Evolúciójuk az ősi bojtosúszóshal-szerű típusokból indult meg. A szárazföldi életmódhoz nem tudtak tökéletesen alkalmazkodni, egyedfejlődésük a vízben kezdődik. A kecskebéka vizek mentén, nedves területeken él. Teste zömök, testtájai: fej, törzs és végtagok. Két pár valódi végtagja tolóláb, közülük a mellső 4 ujjú, a hátsó 5 ujjú és ugrólábbá alakult (ujjai közt úszóhártya van).

Bőre a védelem és az érzékelés mellett az ellenség elriasztásában és a légzésben is alapvető jelentőségű. A bőrhám többrétegű és nem nyújt védelmet a kiszáradás ellen. Az irharétegben lévő mirigyek nyálkát és mérgező fehérjét termelnek. Változtatja színét (a pigmentsejtekben levő festékanyagok változtatják helyzetüket). A bőr és az izomzat közötti üregekbe gázt préselve felpuffad, így riasztja el ellenségeit. A bőr elsődleges fontosságú légzőszerv.

Belső váza csontos. A végtagok kialakulása következtében alapvetően megváltozott a vázizomzat. A vázizomzatot kiegyénült izmok építik fel. Az izom két tapadási területe között izület található. Mozgási szervrendszere az emelőelvnek megfelelően működik.

Táplálkozási szervrendszere: szájnyílás, kétágú ragadós kiölthető nyelv, a fogak rágásra alkalmatlanok, a nyálka emésztőenzimet nem tartalmaz, nyelőcső, gyomor (emésztőnedv), vékonybél, utóbél. A tápcsatorna, a kiválasztó szervrendszer és az ivarszervek közös kivezetőszerve a kloáka.

Tüdővel is lélegzik, mely kis mértékben differenciálódott, belülről enyhén redőzött falú zsák. Belégzéskor szinte nyeli a levegőt (hím hanghólyag). Keringési rendszere zárt. A szív két pitvarra és egy kamrára tagolódik. Kiválasztószerve az elővese (embrionális korban), majd az ősvese. Idegrendszere fejlettebb a halakénál. A hőszabályozás központja a köztiagy. Testhőmérséklete változó. a gerincvelő sok feltétlen reflex központja. Az életfolyamatok jelentős részét a belső elválasztású mirigyek szabályozzák.