Emlősök osztálya
Elődeik az ősi gerinchúrosok voltak. Ma a gerincesek a legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos vagy csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a koponya is, amelynek egy része a központi idegrendszer agyi szakaszát védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üreges része alkotja együttesen a gerinccsatornát. Ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza. Az alacsonyabb rendű gerinces állatok gerincoszlopa nincs elcsontosodva, hanem porcszövetből áll. A gerinces állatokban fejlődésük kezdeti szakaszában mindig megjelenik a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helye körül kialakul a gerincoszlop.
Közvetlen elődeik a ragadozó ősgyíkok voltak. Már a korai emlősöknél kialakult az állandó testhőmérséklet. Az egyenletes testhőmérséklet kialakulása teremtette meg az elevenszülést. Típusállat a mezei nyúl. Testtájai: fej, nyak, törzs, végtagok és farok. Bőrének legkülső rétege, a felhám, többrétegű elszarusodó laphám. Ennek jellegzetes képződményei a szaruból felépülő szőrszálak. Az állat egész testét szőrzet borítja. Ezt hőszigetelő gyapjúszőrök és durvább fedőszőrök alkotják. A szőrszálak szőrtüszőkben helyezkednek el. A mezei nyúlnak nincsenek verejtékmirigyei.
A gerincoszlop nyaki, háti, ágyéki és farokcsigolyái mozgékonyan ízesülnek egymáshoz, csak a keresztcsigolyák forrtak össze keresztcsonttá. A bordák a szegycsonttal zárt mellkast alkotnak. Végtagizomzata erőteljes, orsó alakú izmokból épül fel. Segítségével gyorsan fut. A mellüreget és a hasüreget rekeszizom választja el, amely a bordaközi izmokkal együtt légzőizomként működik. Növényevő állat. Ezt a táplálkozási módot jól tükrözik redős zápfogai. Metszőfogai állandóan növekednek, ezért koptatnia kell őket. Tápcsatornája elő, közép és utóbélre tagolódik. Gyomra egyrekeszes. A vékonybél falában termelődő emésztőnedv, valamint a hasnyál és az epe emésztik meg a tápanyagokat. Légzőszervrendszere a tüdő. A keringési rendszer zárt, két, tökéletesen elkülönülő vérkörre osztható. Váltivarú állat. A megtermékenyítés belső.
Kiválasztószerve az elővese, az ősvese (embrionális korban) és az utóvese.
Belső elválasztású mirigyeik:
– agyalapi mirigy – szabályozza a növekedést, a tejelválasztást, a pajzsmirigy és a nemi mirigyek működését.
– pajzsmirigy – a sejtek lebontó folyamatait gyorsítja
– mellékpajzsmirigy – a kalcium anyagcserét befolyásolja
– hasnyálmirigy – a szénhidrátok anyagcseréjét szabályozza
– mellékvese velőállományának hormonjai – növelik a szervezet védekezőképességét
– nemi mirigyek – a nemi működéseket szabályozzák és kialakítják a nemi jellegeket.
Rendszerük
1. Kloákások alosztálya: pl. kacsacsőrű emlős
2. Erszényesek alosztálya: pl. vörös óriáskenguru, koala, nagy oposszum
3. Méhlepényesek alosztálya
- – rovarevők rendje
- – cickányok: pl. mezei cickány
- – vakondok
- – denevérek rendje: pl. közönséges denevér
- – bőrszárnyúak rendje: pl. közönséges repülőmaki
- – főemlősök rendje: pl. hegyi gorilla, csimpánz, orángután
- – vendégizületesek rendje: pl. kilencöves tatu, háromujjú lajhár
- – rágcsálók rendje:
- – mókusfélék: pl. havasi mormota
- – hódfélék: pl. európai hód
- – hörcsögfélék: pl. mezei hörcsög
- – pocokfélék: pl. erdei pocok
- – földikutya félék: pl. csupasz földikutya
- – egérfélék: pl. erdei egér
- – pelefélék: pl. mogyorós pele
- – nyúlfélék rendje: pl. üregi nyúl
- – ragadozók rendje
- – kutyafélék: pl. farkas, sakál
- – medvefélék: pl. barnamedve, jegesmedve
- – hiénafélék: pl. foltos hiéna
- – macskafélék: pl. gepárd, puma
- – fókafélék: pl. rozmár
- – cetek rendje: pl. kardszárnyú delfin
- – csövesfogúak rendje: pl. földimalac
- – előpatások rendje: pl. szirti borz
- – ormányosok rendje: pl. afrikai elefánt
- – tengeri tehenek rendje: pl. dugong
- – páratlanujjú patások rendje:
- – párosujjú patások rendje:
- – disznófélék: pl. varacskos disznó
- – szarvasfélék: pl. jávorszarvas
- – szarvasmarhafélék: pl. zerge, jávorantilop