Az idegszövet felépítése, az idegsejtek típusai

Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük. Két idegsejt között általában az egyik neuron axonja hoz létre szinapszist a másik neuron dendritjével vagy sejttestével. Elektromos szinapszisnál az ingerület átugrik a másik sejtre (kétirányú, főleg alacsonyabb rendűeknél). Kémiai szinapszisnál – transzmitterek (kémiai hírvivő anyagok), szinaptikus vezikulumok, pre-, posztszinaptikus membrán, szinaptikus rés, receptorok (szinaptikus késés 0,3-1msec).

Az idegsejtek típusait működésük alapján három főbb csoportba sorolhatjuk. Az érző neuronok az ingerület felvételét és továbbítását végzik. Elágazó axonjuk egyik vége felveszi és szállítja az információt a sejttest felé. Másik vége a sejttest felől haladva más sejtek felé továbbítja az ingerületet. A külső vagy belső környezet változására bekövetkező válaszreakciót reflexnek nevezzük. Ennek létrejöttéhez egy érző végkészülék, a receptor szükséges, melyben az ingerület keletkezik (pld. szem fényérzősejtjei). A receptoroktól az érző neuronok szállítják az ingerületet a központba, amely közvetlen vagy interneuronon (ingerület továbbítására) keresztül történő átkapcsolódást jelent. A központból a végrehajtásra vonatkozó információt a mozgató neuron szállítja a mozgató végkészülékhez (effektorhoz) – izom, mirigy.

Az idegrendszer evolúciója során egyre összetettebbé vált a környezetből érkező információk feldolgozása és a válaszreakciók formája. A fejlettebb állatokban már érzékelő, központi szabályozó illetve végrehajtó rendszerek vannak.