Hirdetés

Az idegszövet felépítése, az idegsejtek típusai

7 perc olvasás
human body sculpture

A többsejtű állati szervezetben a különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozás együtt látja el. Az idegrendszer nemcsak az összehangolt működést biztosítja, hanem képes a környezetből érkező különböző hatások érzékelésére, azok feldolgozására és a megfelelő válaszreakció megszervezésére. Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki az állatokban.

Hirdetés


Hirdetés

Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok endoplazmatikus membrán (Nissl-féle rögök – sajátos szerkezetű durva felszínű ER., benyúlik a vastagabb dendritekbe, de az axonba nem, számuk csökken az idővel) és riboszóma található – intenzív fehérjeszintézis. Itt részben a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék, részben speciális anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimfehérjék képződnek (hírvivő anyagok képződését segítik elő). A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az idegsejt jellegzetes képletei a neurofilamentumok és a neurotubulusok. A neurofilamentumok kb. 10 nm átmérőjű fehérjefonalak, a dendritekben és az axonban is megtalálhatók. A belső sejtváz (citoszkeleton) egyik komponensét, az ingerület vezetésében nincs szerepük. A neurotubulusok kb. 24nm átmérőjű, csőszerű képletek, a dendriteken, a sejttesten és az axonon megszakítás nélkül haladnak végig, a citoszkeleton funkción túl az idegsejt transzport-folyamataiban vesznek részt. Nyúlványaik alapján: egynyúlványú (unipoláris): érzékhámban, szemcsapjai és pálcikái; ál-egynyúlványú (pszeudounipoláris): gerincvelő két oldalán levő érződúcok idegsejtjei; kétnyúlványú (bipoláris): szem ideghártyájának közbülső neuronjain; soknyúlványú (multipoláris): egy hosszabb és több rövidebb – leggyakoribb, agykéreg piramissejtjei.

A neuronok fő tömegét a sejttest képezi. Plazmájából hosszabb-rövidebb nyúlványok erednek. A rövidebb nyúlványok a dendritek. Ezek rendszerint más sejtektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. A dendritek száma, nagysága az egyes idegsejtekre jellemző.

A hosszabb nyúlványból idegsejtenként általában csak egy van, ez az axon. Az ingerületet a sejttest felől az axonvég (előtte általában végfácskára oszlik) felé vezeti. Az axon többszörösen elágazhat. Egy neuronhoz akár több száz másik neuron axonja kapcsolódhat.

Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak a sejtmembrán határolja, addig az ugyancsak membránnal borított axon körül rendszerint az idegszövet támasztósejtjei alakítanak ki további réteget, a velőshüvelyt. A velőshüvellyel körülvett axont idegrostnak nevezzük. Ennek során a vékony axon a támasztósejt sejthártyáját maga előtt tolva valósággal beágyazódik a sejtbe. A támasztósejt sejthártyájának betüremkedése állandóan hosszabbodva felcsavarodik az axonra. Ezt a betüremkedést lényegében az egymás mellé került sejthártya párhuzamosan futó membránrétegei alkotják. A vékonyabb idegrostokat néhány, a vastagabbakat akár 70-80 réteg is körülvehet. Egy-egy támasztósejt az axonnak csak egy rövidke szakaszát képes befedni. Az axon teljes hosszát támasztósejtek sora veszi körül. Az egyes támasztósejtek találkozásánál egy kis darabon, a befűződés helyén, az axonnak velőshüvely nélküli csupasz szakasza található. Itt érintkezik az axon az idegszövet állományával.

Hirdetés

A neuroglia (glia) az idegszövetnek az a része, mely az idegi folyamatokban nem vesz részt, de zavartalan működésüket biztosítja. Feladata: az idegsejtek táplálása, védelme, szövetpótlás, axon körül hüvely. Típusai: ependimasejtek (hámszerűek, az agykamra, gerincvelő központi csatornáját bélelik), makrogliasejtek (idegszövet támasztó váza), mikrogliasejtek (mezodermális eredetű, a vérerek körül, amőboid mozgás, fagocitáló képesség, a RES képviselője az idegszövetben), oligodendroglia-sejtek (központi idegrendszerben velőshüvely), Schwann-sejtek (perifériás idegrendszerben hüvely).

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!