Az emberi nagyagy felépítése és működése
Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki. Ez a központi idegrendszer legfelsőbb szabályozó központja. Jobb és baloldali féltekére osztható, amelyeket a középvonalban hosszirányú, mély hasadék választ el egymástól. Az evolúció során a kívül elhelyezkedő szürkeállomány nagyon megnőtt és barázdák jöttek létre. A koponyacsontoknak megfelelően, helyzetük alapján mindkét féltekén körülhatárolható terület a homloklebeny, a fali lebeny, a nyakszirti lebeny és a halántéki lebeny. A fehérállományt és szürkeállomány rétege, az agykéreg veszi körül. Kívülről az agyhártyák borítják. Vannak agykamrák – az I. és a II. párosak, a III.-ban találkoznak, a IV. a híd és a kisagy között van, ezekben termelődik az agyfolyadék. A két féltekét alsó felszínükön a kérges test kapcsolja egybe.
A nagyagy fehérállományának felépítésében három típusú idegpálya vesz részt. A központi idegrendszer felszálló- és leszállópályái itt is megtalálhatók. Az idegrostok másik típusa a két félteke azonos pontjait összekötő pályák, melyek a kérgestesten keresztül futnak. A harmadik típus az egy félteke különböző pontjait összekötő pályák (társító vagy asszociációs pályák). Ennek következményeként az agykéreg a különböző észlelési működéseit egymással társítani képes (például citrom illatot érzek, és látom magam előtt a sárga gyümölcsöt).
Az agykéreg szerkezeti és működési egységeket képező függőleges sejtoszlopokból épül fel. Egy ilyen sejtoszlop kb. 3 mm magas és 0,3 mm átmérőjű hengerhez hasonló. Ez mintegy 5000 neuront tartalmaz. A sejtoszlopok száma kb. 2 millió (10 milliárd neuron van). A sejtoszlopok nem függetlenek egymástól, határuk dinamikusan változik. Legjellemzőbb sejtjeik a piramissejtek, amik úgy helyezkednek el bennük, hogy rövid nyúlványuk a kéreg felszínére merőlegesen, míg hosszú nyúlványuk ezzel ellentétes irányba idegrostként lép ki a fehérállományba. Ezek a rostok kapcsolják aztán össze a féltekék kéregrészletén elhelyezkedő sejtoszlopokat egymással. Így minden sejtoszlop néhány száz, az agykéreg más részében lévő oszloppal tart odairányuló és kb. ennyivel visszairányuló idegrostkapcsolatot. Ezért a felszállópályákon az agykéregbe érkező információk nem váltanak ki közvetlen impulzust a leszálló pályákon, hanem a feldolgozásuk (szemcsesejtek) és válaszreakció küldése, az agykéreg szabályozó rendszerén keresztül történik. Az agykéreg ezenkívül a vegetatív idegrendszer legfelső irányító központja.
