Más versek
Más versek – Csokonai Vitéz Mihály
melyekkel megtiszteltetett t.t. Budai Ésaiás professzor úr,
mikor az akadémiákról lejött, az akkori poétáktól,
Csokonai Vitéz Mihály p.p. alatt
Sóhajtott Göttinga felé a Tempe és Helikon,
Bús ekhó ûlt egyikén, visszaekhózott a másikon.
Pengett a szûz múzsák seregében Budai neve,
Kit eleve díszévé teve
Apolló, Pallással múlatván egymással
S emlegetvén édes, epedt vágyódással.
Hány forró sóhajtások lengettek berkünk tájában,
Melyre tanítónkkal így zúgtunk a hegy aljában;
Sok szív fohászkodása az ég kapuira jár,
Ah, kûldjétek már, akit régen vár.
Kûldjétek hazánkba, ûlvén katedránkba,
A tudomány édes mézét rakja szánkba.
Hirdetés
