Hirdetés

A görög bölcselet kezdete, Szókratész előtti filozófia

10 perc olvasás
green ceramic statue of a man

A görög bölcselet kezdete, Szókratész előtti filozófia

Világképük természetesen mitologikus és vallásos volt, de nem a keleti népek módján. Korai világképük és mitológiájuk Homérosz eposzaiból tárul elénk, amelyek az európai szellem első jelentős megnyilatkozásai. A görögök szerettek és mertek gondolkodni, hittek a természetes értelemben, a gnószisz ( ismeret), a tudás megszerzésének lehetőségében, nem utolsó sorban a cselekvés sikerében. A görög mitológia istenei úgymond „emberszabású” istenek, akik emberi módon éltek és cselekedtek, szinte elérhető közelségben voltak az emberekkel (az Olümposz lakói), nem keltettek olyan félelmet, mint a keleti istenek. A görögök számára a világ megismerése és a világban való eligazodás szellemi szükséglet lett.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

A görög filozófia születési helye Milétosz. Thálész, Anaximandrosz és Anaximenész -akik az ókori görög tudomány és filozófia alapjait megteremtették.

  A milétoszi iskola megteremtője Thálész volt, aki elsőként alkotott egységes elméletet a természet, a világ rendszeréről. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy csillagászattal, matematikával és geometriával foglalkozott. A róla elnevezett geometriai tétel alapismerete: a kör átmérője rajzolt kerületi szög mindig derékszög. Ő alapozta meg az arkhé-tant (arkhé, gör.:kezdet, ősok, őselv). Thálész arkhéja, őseleme a „víz” . talán azért mert felismerte, hogy a folyó menti és folyó közti kultúrák életfeltétele-emberé állaté, növényé- a víz. A meggazdagodás feltétele volt.

  Thálész halála után tanítványa Anaximandrosz folytatta a milétoszi természetbölcseletet. Ő is csillagászként kezdte. A Földet a mindenség középpontjának tekintette, amely gömb alakú és lebeg a kozmoszban. A szél, az eső, a villám keletkezését a Nap hatására vezette vissza.

Minden keletkezést és változást természetes okokkal és folyamatokkal magyarázott. Számára az „ősok”, „őserő”, „ősforrás”, amit ő arkhénak tartott és „aperion”-nak mondott, ami meghatározhatatlan, határtalan, végtelen valamit jelentet.

Hirdetés

  Anaximenész a harmadik milétoszi,mivel ő is csillagászattal és meteorológiával foglalkozott.

Anaximenész arkhéja a „levegő”, kevésbé testi, mint a „víz” és megfoghatóbb, mint az „aperion”. Ő a levegőt tette meg világmagyarázati elvvé.  A levegő örökké létező, melynek önmozgása két irányban történik: a ritkulás és a sűrűsödés irányában. Szerinte az égitestek is földi eredetűek: a tűzből alakultak ki a csillagok.

1. Hülozoista (az anyag élő)

felfogást vallott, vagyis a természetben egy szellemmel átitatott, lélekkel bíró élőlényt látott.

Hérakleitosz Epheszoszban született és alapított iskolát. Politikától, köz-élettől elfordult, kizárólag a tudománynak élt. A világ keletkezésében és létében a törvényszerűségeket, a csalhatatlan bizonyosságokat kereste. Így jutott el a mozgáshoz, a változáshoz, mint a világmagyarázó elvhez. Filozófiájának alapgondolatait Hérakleitosz töredékei címmel tartja számon a filozófiatörténet. Arché  a  „tűz”. A tűz körforgása alaptörvény: „ A tűznek is ellenértéke minden, és a tűz is mindennek az ellenértéke, ahogy az aranyé a vagyon és a vagyoné az arany” Világmagyarázati alapelv a „ Panta rei”. Szerinte a lét nincs nem-lét nélkül és a nem-lét sincs lét nélkül. Végeredményben a lét van is, nincs is, „lét és nem-lét ugyanaz”. Hérakleitosz többértelmű kifejezése a logosz (gör. beszéd, szó), ami jelenti az „őstüzet”, mint archét, a világtörvényt, mint belső szabályozó erőt a dolgokban, az emberi értelmet, a lélekben gyökerező ésszerű gondolkodást. A megismerésben a gondolkodást magasabb rendűnek tartotta az érzékelésnél.

 

2. Az eleai lételméleti iskola képviselői:

  A lételméleti problémák előtérbe kerülésében előkészítő szerepet vállalt Püthagorasz. Egyiptomban tanult matematikát és geometriát, ott ismerkedett meg a misztikával és a lélekvándorlás gondolatával.  Az ő archéja nem valamilyen ősanyag, hanem valamilyen őselv, rendező elv. Nem az vizsgálta, hogy miből van a világ ,hanem azt, hogy hogyan épül fel, hogyan lett a káoszból kozmosz. Az ő archéja a „szám” úgy vélte, hogy a dolgok sokszínűsége, minőségi különbözősége visszavezethető a mennyiségi különbségekre. Minden számnak megvolt a maga jelentése. A számok nála misztikus jelentést is kaptak. A négyes az igazságot, a tízes a világ alapját jelentette. A páros szám nőt, a páratlan férfit jelentett. Számmisztikáját összekapcsolta a lélekvándorlás gondolatával is.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!