Hirdetés

Egy bécsi magyar gavallér

2 perc olvasás

Egy bécsi magyar gavallér – Csokonai Vitéz Mihály

Be kedves napjaim repdestek mellettem!
Be vidám életem volt régenten!
Mikor még a márvány szívet is megvettem
Egy szócskán, egy kurta komplimenten: –
De most már kerûlnek, látom, az olyak is,
Kik hajdan tiszteltek, s imádtak is.
Úgy vagyon! kit tegnap bálványolt a dáma,
Szemeit gúnyolva hányja rá ma.

Hirdetés

Míg csengett, míg pengett nálam a sok tallér,
Míg szemfényt veszthetett a szuferint;
Voltam a dámáknál kedves egy gavallér,
Tiszteltek, imádtak módjok szerint: –
De most rám mindenik félszemmel hunyorgat,
Megvetõ nézéssel hátat forgat.
Úgy vagyon! bár tegnap ölbe volt a legény,
Láb alatt sem fér el ma, ha szegény.

Már ma a szíveket kirakják vásárra.
Legjobbat vehet a legpénzessebb;
Komisz lesz s rosszféle, ha olcsó az ára,
A módi s kûlfõldi legbecsessebb: –
Így arany szerelmet aranyon vehetel,
Réz lesz, ha csak rézzel fizetgetel.
Úgy vagyon! most arany idõben kell élnünk,
Amint peng, aszerént kell remélnünk.

Magántanár kereső 

Történelem Magántanárt keresel?

 
(magantanarom.hu)

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!