Forradalom: gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható.

Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is.

Az első ipari forradalom

Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart, a manufaktúrákat fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig a szenet és a gőzt kezdték hasznosítani. Az ipari forradalom lezárulását nem lehet konkrétan meghatározni, a fejlődés még a mai napig is folyamatban van.

A változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is. E hármas feltételrendszernek leginkább a korabeli Anglia felelt meg. Itt történt meg először a mezőgazdaság tőkés átalakítása, a bekerítések révén kialakuló nagybirtokok valódi kapitalista nagyüzemekké váltak. Megszűnt a jobbágyság, a földeken bérmunkások dolgoztak, míg a parasztság beáramlott a városokba, ahol olcsó munkaerőt képeztek. Fejlődött a mezőgazdaság: elterjedt a vetésforgó, takarmánynövényeket termesztettek, új eszközöket, majd később gépeket használtak, illetve általánossá vált a trágyázás, ezáltal megnőttek a termelésátlagok és közvetve fejlődött az állattartás.

A hitelszervezet kialakulásához hozzájárult, hogy 1694-ben megalakult az Angol Bank (Bank Of England). A gyarmatosítás és a tengeri kereskedelmi fölény miatt rengeteg készpénz halmozódott fel, mely rendkívül kedvező körülményeket teremtett az ipar kibontakozásának. Másrészt, kedvező volt az is, hogy Anglia szigetország lévén nem kellett nagy hadsereget fenntartania, mert az ország jól és könnyen védhető volt.

Az ipari forradalom első korszaka az 1780-as évektől az 1860-as évekig tartott. A fejlődés Angliából terjedt át a kontinensre, elsősorban Franciaországba és Németalföldre, illetve az Egyesült Államokba. A korszak vezető szektora a könnyűipar volt. A XIX. Század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. A tudományos felfedezések új iparágak fejlődését eredményezték.

Az ipari forradalom vívmányai

Az első találmányok a textiliparban, azon belül a pamutiparban jelentkeztek. Ennek az az oka, hogy alapanyag és munkaerő bőven volt a mezőgazdasági átalakulásnak és a gyarmatoknak (főleg India) köszönhetően, másrészt a textilipari üzemek létrehozásához kisebb tőke is elegendő volt, a termékek pedig hatalmas piacot találtak, mind az országban, mind a kontinensen belül, ezzel hatalmas profitra tettek szert a tőkések. A pénz egy részét ezután visszaforgatták a fejlesztésekbe, ezzel fokozva a termelést és a profitot.

Az első találmány John Kay repülő vetélője (1733) egy szövőgép volt, mely annyira jól működött, hogy „fonaléhséget” okozott, ezzel megindult a fonás gépesítése. Láncreakciószerűen kelt életre egyik eszköz a másik után, a szövő-, majd a fonógépektől az új energiaforrásig, a gőzgépig. Hargreaves 1764-ben készítette el az első fonógépet, fonó Jenny néven. 1799-ben Cratwright kifejlesztette a mechanikus szövőgépet, majd 1805-ben munkába állt Jacquard első automatizált (lyukkártyás vezérlésű) szövőszéke. Új területek kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe, új piacok nyíltak, új nyersanyagforrások tárultak fel és hatalmas lökést adott a vas és gépipar fejlődésének. A gőzgépet 1769-ben James Watt tökéletesítette, melyet más gépek meghajtásához, bányamunkákhoz és közlekedési eszközök meghajtásához használták. Gőzgépek alkalmazása megsokszorozta a felhasznált vas mennyiségét is. A fejlesztésekhez komoly anyagi háttérre volt szükség, ezért az élen az arisztokrácia mintagazdaságai haladtak. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását, ami új lendületet adott a bekerítéseknek. A folyamat következtében nőtt az élelemtermelés, így a népesség száma is.

A gőzgépet a közlekedésben is felhasználták, először a vízen, majd a szárazföldön is. Fulton 1807-ben gőzhajót épített. 1825-ben George Stephenson gőzmozdonya népes közönség előtt bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. Angliában hatalmas lendületet vett a vasútépítés, de hamarosan az egész kontinensen teret hódított. Gyorsabbá vált a közlekedés, amely ráadásul még nagy tömegű áru szállítására is alkalmassá vált.