Forradalom: gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható.

Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is.

Az első ipari forradalom

Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart, a manufaktúrákat fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig a szenet és a gőzt kezdték hasznosítani. Az ipari forradalom lezárulását nem lehet konkrétan meghatározni, a fejlődés még a mai napig is folyamatban van.

A változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is. E hármas feltételrendszernek leginkább a korabeli Anglia felelt meg. Itt történt meg először a mezőgazdaság tőkés átalakítása, a bekerítések révén kialakuló nagybirtokok valódi kapitalista nagyüzemekké váltak. Megszűnt a jobbágyság, a földeken bérmunkások dolgoztak, míg a parasztság beáramlott a városokba, ahol olcsó munkaerőt képeztek. Fejlődött a mezőgazdaság: elterjedt a vetésforgó, takarmánynövényeket termesztettek, új eszközöket, majd később gépeket használtak, illetve általánossá vált a trágyázás, ezáltal megnőttek a termelésátlagok és közvetve fejlődött az állattartás.