Hirdetés

Az első és második ipari forradalom

11 perc olvasás
Gyárak

Az ipari forradalom a technikai-tudományos ismeretek bővülését és az európai kontinens arculatának megújítását eredményezte, átalakította a társadalmat, a környezetet és a mindennapi életet. A folyamat még ma is tart, ám történelmi szempontból az első és a második ipari forradalmat szoktuk megkülönböztetni.

Hirdetés


Hirdetés

Az első ipari forradalom

Nagy-Britanniában kezdődött az 1770-es évektől, majd a napóleoni háborúk után Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is kibontakozott. A 19. század közepén zárult le, egy-két évtizeddel később követte a második. Fő színtere Anglia volt, ahol a 18. század elejétől mezőgazdasági fejlesztések indultak. A földeket bekerítették, így azok polgári tulajdonba kerültek, emellett a birtokosok korszerű termelési módszereket alkalmaztak. Mezőgazdasági módszerek:

  • a nyomásos gazdálkodás helyett megjelent a vetésforgó: az ugar területére takarmánynövényeket ültettek (zab, lucerna), ami téli élelmet jelentett az állatok számára
  • istállózó állattartás (egész évben van élelem)
  • új kapásnövények (burgonya, kukorica)
  • talajjavító módszerek (vetésforgó, trágyázás): bővítik a gabonatermelést, nincs több éhínség Angliában

Ezek a módszerek biztosították a növekvő népesség és az iparosodó városok ellátását, fenntartották a gazdasági növekedést.

A fejlődés háttere

  • Jelentős szén- és vasérckészlet
  • Folyók szabályozása, csatornahálózat: a belső szállítás költségeit csökkenti
  • Gyarmatbirodalom: fellendíti a kivitelt
  • Tudományos, technikai találmányok
  • Szabadalmi törvény: a feltalálók 14 évig kizárólagos jogon értékesíthették találmányaikat
  • Hitelszervezet: tőkét ad a beruházásokhoz (Angol Bank)
Hirdetés

Az időszakot szabadversenyes kapitalizmus jellemezte, mely elveti az állami beavatkozást a gazdasági folyamatokba. Adam Smith megalapítja a modern közgazdaságtant, úgy gondolja, hogy a keresletre és a kínálatra ható erők elrendezik a piacot, és a beavatkozás megakasztja a fejlődést (önszabályozó piac).

Textilipar

A belső fogyasztás növekedése először a textilipart tette próbára, melynek fő célja ezután a szövés és a fonás gépesítése volt. Ez több feltaláló találmányai által, lépésről-lépésre jött létre. A gazdasági növekedést a gőzgép gyorsította fel, hiszen megkönnyítette a munkavégzést:

  • Feltalálója James Watt (1769)
  • Kezdetben bányászatnál a gőzszivattyú segítségével a bányavíz kiszivattyúzására használták
  • Watt tökéletesítette: kevesebb tüzelőanyagot használt, illetve műhelyi szerszámgépek hajtására is alkalmazta
  • Emellett a dugattyúk egyenes vonalú váltakozó (fel-le) mozgását egyenletes körmozgássá alakította
  • Sok új találmány megszületését segítette elő, többek között megjelent az első gőzgéppel működő fonoda.

A posztógyártás mellett a pamutipar is fellendült, ezt kezdetekben Indiából behozott gyapot látta el.

Közlekedés

A tömegtermelés a belső szállítás felgyorsítását igényelte, a 19. század elején indult meg a forradalma.

Hirdetés
  • Lapátkerekes gőzhajó: Robert Fulton nevéhez köthető, először Amerikában mutatkozott meg; új irányt ad a világkereskedelemnek és a flottakészítésnek; később tökéletesítik (lapátkerekek erősítése, hajócsavar feltalálása), így kiszorítja a vitorlásokat
  • Gőzmozdony: George Stephenson nevéhez köthető; többen kísérleteztek vele, de ő alkotta meg a legjobbat
  • Első vasútvonal: 1825

Ezek a találmányok nagy mennyiségű nyers- és kovácsoltvasat igényeltek. A kohászat műszakilag fejlődött, nőtt a termelése. Ehhez azonban rengeteg faszén kellett, így riasztó méreteket öltött az erdőirtás. Anglia orosz nyersvas behozatalra szorult a 18. század elején. Erre megoldást jelentett a kokszosítás technikájának kidolgozása, és a koksz kohászati felhasználása, így Anglia nyersvastermelésben az élre került. A vasfeldolgozás és a hengerlési technikák fejlődése jó minőségű anyagot biztosított.

A társadalom

  • A mezőgazdasági termelők aránya csökken (60%-ról 22%-ra)
  • Egészségesebb táplálkozás, fertőző betegségek elleni sikeres küzdelem (pl. himlő elleni oltás), ezáltal nőtt az átlagéletkor (27 évről 42 évre), csökkent a gyerekhalandóság
  • Egyéni higiénia megjelenése: szappanhasználat, mindennapi mosakodás
  • Polgári viselet, olcsó pamutruhák
  • A városi polgári középosztály elkülönült az alsóbb rétegektől, új életmód
  • Belső vándorlás az ipari nagyvárosokba, urbanizáció
  • Nagyüzemek jöttek létre, ám a gyári munkások méltatlan körülmények között dolgoztak (napi 14-16 óra munka, alacsony fizetés, szigorú büntetések)
  • Kiszolgáltatottság: nincs baleset-és betegbiztosítás, segély
  • Női-és gyermekmunka, sokszor 13 év alatti gyermekeket dolgoztattak a bányákban
  • Csatornahálózat kiépítése, utcák kikövezése, szemétszállítás megoldása a gazdagabb negyedekben
  • Munkások: zsúfolt külvárosi bérkasszárnyák, közeli gyártelepek egészségkárosító hatásai

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!