Rendi fejlődés Magyarországon (Aranybulla, 1351. évi törvények, Anjou-kori társadalom)

Előzmények:

• Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves Kálmás halála után
• megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni a gazdaság
• III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel megszilárdította a királyi hatalmat
  • írásbeliség kiterjesztése
  • államigazgatás modernizálása
  • király előtt megtárgyalt ügyek írásba vétele (1181)
  • kiadott oklevelek száma nőtt Kancellária létrehozása: élén ált. érsek álltak
  • jegyzők, írnokok munkái megnőtek
• földművelés erősödik (legelőváltó rendszer) letelepülések száma növekszik
• hospesek, szászok betelepedése: Erdélybe, Szepességbe (szászok leginkább)
• első várasokat alapítják: Esztergom, Székesfehérvár
• regálékból származó jövedelem nőtt  kamara haszna a legjelentősebb

II. András uralkodása (1205-1235)

• III. Béla kisebbik fia
• uralkodása ideje alatt mértéktelen birtokadományozásba kezd ⅔-ról ⅓-ra csökkent
• nemcsak földeket, hanem várakat, várbirtokokat is adományozott
• királyi hatalom fenntartása bajba került regalékemelésével próbálta megoldani  ennek kezelését a tárnokmesterre bízta
• romlott a pénz értéke, egyre kevesebb nemesfémet tartalmazott
• elégedetlenséget növelte a költséges és sikertelen hadjáratok (Halics, Szentföld)
• királyi haderő veszélyben  köteles a bandériumokra hagyatkozni
• kiemelkedő főurak innentől bárók lesznek
  • bárók haragja Gertrúd királynői megkülönböztetése miatt  1213, Bánk nádor, felesége meggyilkolása
• királyi várbirtokok bárói kezekben: szerviensek (szolgák) saját szolgálatukba kényszerítése
• magánföldesúri hatalom alá kerülés nagyobb veszély a várjobbágyok esetében

nőtt az elégedetlenség azon bárók, szerviensek, várjobbágyok között, akik kevesebb földadományban részesültek 1222: „törvénylátó napon” kényszerítették II. Andrást az Aranybulla kiadására

1222. április 24: Aranybulla

Főbb pontjai:

• megtiltja a
  • méltóságok halmozását
  • egész vármegyék adományozását
  • idegenek birtokszerzését és hivatalviselését
  • 31. cikkely, ellenállási záradék: feljogosítja a bárókat, főpapokat az ellenállásra, amennyiben a király nem tarja be az oklevélbe foglaltakat
• leginkább a szervienseknek kedvez:
  • adómentesség
  • bírói ítélet nélkül nem foghatók el
  • engedélyük nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon
  • végrendelkezés szabadsága
  • kizárólag az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, határon kívül királyi költségen katonáskodnak

1351. évi törvények

Károly Róbert (1308-1342)

tartományúri hatalom felszámolásával tudott csak trónra lépni:

• sokakat kijátszott
• másokat rászedett (Kán László a vajdai méltóság ígéretével szerezte meg a koronát)
• híveit megjutalmazta
• egyre többen csatlakoztak a tartományurakfamiliárisai közül
• 1312. Rozsgonyicsata: kassaiak  Abákkal szemben  szászokkal összefogva győzte le az Abákat
• megtöri a Kőszegiek és tiszántúli Borsa Kopasz hatalmát
• 1321: CsákMáté kiskirály legyőzése

pápa támogatásával lép trónra

őt támogató familiárisokból személyéhez hűbáróiréteg alakul ki. (Garalak, Laczfiak)

• méltóságokat adományoz nekik
• királyi várak, földek birtoklása

erős királyibandérium fenntartása: királyi had mellett, bárói, vármegyeibandériumokból, kunkönnyűlovasságból tevődött össze

Reformjai:

• jövedelmek növelése
  • regálék emelése
  • harmincadvám
  • pénzverés monopóliuma
  • bányamonopólium (⅓ bányabér)
  • értékálló pénz
  • 1336. kapuadó (18 dénár)
• városok megerősödése  királyi városok, bányavársok létrejötte
  • céhek megjelenése
  • saját fallal körbevett, nagy önállósággal rendelkeztek
  • mezővárosok kialakulása (egy összegben való adózás)

Külpolitikája:

• dinasztikus kapcsolatok erősítése
• Nándorfehérvár visszaszerzése, Havasföldönkudarcot vall (1330)
• 1335. visegrádi királytalálkozó:
  • Lokietek Ulászló(lengyel) és Luxemburgi János(cseh) királyok kibékítése
  • Lokietek lenyát vettefeleségül (Erzsébet)
  • lengyelek elismerték Szilézia elvesztését
  • Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról való megállapodás
  • elsőszülött fia, Lajos örököli a lengyel trónt
  • kisebbik fia, András a nápolyi trónt (házassági szerződés)

Nagy Lajos (1342-1382)

• apja hű bárókat és teli kincstárt hagyott rá dinasztikus politika gondja is rámarad
• öccsét Andrást meggyilkolták  jóvátételt követelt, a nápolyi trónt akarta sikereshadjárat útján semszereztemega nápolyi trónt
  • Lajos hatalmas összeget fizetett ki (6 tonna ezüst, 5 tonna arany), hogy testvérét elismerjék
  • felesége, Johanna meggyilkoltatta Andrást Itáliában két hadjáratot indított (1347-1348, 1350-1352), ahol elfoglalják a várost, de a tartományokat nem tudják megtartani
  • királyi kincstár kimerítése
• rengeteg háborút viselt (Velence (1358 -Zárai béke), Havasföld, Moldva, Balkán)  az országot délen és keleten hűbéres államok védték
• bárói családok megerősödése a háborúskodás miatt (bandérium)
• 1370. III. Kázmér halála után Lajosra száll a lengyel trón
  • perszonálunió létrejötte
    • Havasföld hűséges
    • Moldva fejedelemség
    • Bánságok rendszerének kiépítése (végvárak)
    • 1374. privilégiumok: kassai nemesség megerősítése
• Balkánon való harc a bogumil eretnekkel szemben  első egyetem alapítása Pécsett (1367)

1351. évi törvények

Okai: eredménytelen, költséges itáliai hadjáratok  pestis fertőzés