László és Kálmán tevékenysége, az Aranybulla mozgalom

1. A kora feudális magyar állam válsága

1.1 Orseolo Péter (1038-41)

István még életében jelölte  ki  utódját,  nehogy  Vazulra  szálljon  a hatalom.    → Vazult megvakíttatta, fiai: András, Béla, Levente elmenekültek → Vazul pártiak lázadnak ( új király: Aba Sámuel (1041-44)

1.2 Német támadás

Orseolo Péter III. Henrik német-római császárhoz menekült → III. Henrik Péter pártfogójaként Magyarország ellen indult → 1044   Ménfői csata – Orseolo Péter visszakapja a trónt → Hűbéreskü a császárnak (méltatlankodás)

1.3 I. András (1046-60)

    Vazul fiait a ménfői csata után visszahívták, András király lesz – A magyar urak elutasítják a hűbéresküt – 1050-51-52 újabb német támadások, fényes magyar győzelmek     további királyok: – Salamon (1063-74) – I. Géza (1074-77)

1.4 Pogánylázadások

Andrástól azt várták, hogy visszaállítja a régi rendet, vallást → Keleti pásztorok a kereszténységet ellenségnek tekintették → Dühük a püspökökre és papokra zúdult → Szt. Gellért megölése  → 1046:   Vata féle pogánylázadás     I. András felhasználta a felkelőket a németek  ellen,  majd  leverte  a felkelést  → 1061 : újabb felkelés

2. A feudális rend megszilárdulása

2.1 I. (Szent) László (1077-95)

 – László trónra lépése után megszűntek a belső harcok → István művének egyik legnagyobb folytatója  → a pogánylázadások, trónviszályok,  gyakori  német  támadások  zűrzavara:  kedvező feltételt teremtett a lopáshoz (feudális rend kiterjesztése:  → megszilárdul a feudális rend:  →  (magán tulajdon védelme)

2.2 Szent László törvényei

  Magántulajdont szigorúan védő törvények:

Ha főember egy tyúk értéken túl lop, akasszák föl

Halálbüntetés a tolvajokra (kivéve, ha templomba vonul)

Ha rokonok kapják el a tolvajt, adják el külföldre, ha nemes, akkor kényszermunkára küldjék

Ha szabad, vagy rabszolga lop értéktől függetlenül, akasszák föl

Ha egyházi személy lop ételt, akkor fenyítsék meg,  ha  ennél  többet lop, püspöke fokozza le, és világi bíróság ítéljen fölötte

Ha valaki vasárnapokon,  ünnepeken nem megy el templomba, verést kapjon

Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek

2.3 László védekező és hódító háborúi

– László trónra kerülésekor az invesztitúraháború  lekötötte  IV. Henrik császár erejét  → az ország belső rendjének helyreállítása:  → a kunok betörésének visszaverése, majd László hódításokba kezdett: Szlavónia, Horvátország     –

– Horvátországot a rokonság jogán Magyarországhoz csatolta: Bizáncnak nem tetszett Magyarország balkáni  terjeszkedése,  a  kunokat újabb támadásra  biztatták  (Lászlónak  sikerült  visszaverni,  de  a     horvátországi hódításokat félbe kellett hagynia)

2.4 Könyves Kálmán (1095-1116)

   I. Géza fia, elődje, László törekvéseit folytatta

2.5 Könyves Kálmán törvényei

 Magántulajdont védő törvények: 

Ha valakit lopással vádolnak, és templomba  menekül,  meg  kell  tőle kérdezni, hogy valóban bűnös-e

Ha magát bűnösnek vallja, nem szabad megcsonkítani

Ha magát ártatlannak vallja, kapja meg a tisztázás lehetőségét, ha ez nem sikerül, akkor nem menekül meg a büntetésektől

Birtoköröklést szabályozó törvények: 

Minden Szent István által adományozott  birtok  illessen  meg  minden leszármazás szerinti örököst

Más királyok által adományozott birtok csak apáról fiúra szálljon, ha nincs  fia,  örököljön  a  fiútestvér,  ha  ilyen  sincs,  a   birtok visszaszáll a királyra

A vásárolt birtokot semmilyen örököstől sem szabad elvenni, de neki a vásárlást igazolnia kell

Megnőtt a világi nagybirtokok jelentősége Kálmán a nagybirtokosokat könnyű és nehéz lovasság felállítására kötelezte

2.6 Kálmán hódításai:

Dalmáciai városok (Spalato, Zára) – érdekellentét Velencével

Gallícia – orosz feudális anarchia tette lehetővé

A hódításokat az utódaik is folytatták, de az rengeteg pénz és emberáldozatot követelt, tartós eredményekkel nem járt, inkább a királyi hatalmat gyöngítette.

3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon

A feudális állam fénykora III. Béla uralkodására esik, csökken a fejlettebb Nyugattól való távolság

3.1 Földbirtokosok, katonák

A föld többsége a király tulajdonában volt

A király hatalma és katonai ereje a 11-12. században a királyi birtokon és a várszervezeten alapult.