Hirdetés

Ókori demokrácia

9 perc olvasás
Ókori demokrácia

Ókori demokrácia

A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki. Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.

Hirdetés

Kiindulópont:

  • A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek
  • a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették
  • A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között
  • Az árucsere lebonyolítására vert pénzeket kezdtek használni
  • Átalakult a harcászat is
    • Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét
    • ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor
    • Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
  • Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait
  • A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent
  • a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett
  • hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében
  • A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból à szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett
  • Athénban a polgárok jogait és kötelességeit a származásuk alapján állapították meg
  • Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal rendelkezett
  • Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam ügyeinek intézésére
  • Hivatali idejük lejárata után a politika ellenőrzésével és bíráskodással foglalkozó Areioszpagosz tagjai lettek

Drakón arkhón intézkedései:

  • Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott
  • Ezek rendkívül szigorú rendelkezések
  • Az arisztokrácia érdekeit védték, de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára
  • A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította
  • Ez is a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett
  • A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont)
  • a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság
  • Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb reformok árán kerültek el

Szólon arkhón reformjai:

  • Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná
  • Érvénytelennek nyilvánított minden adósságot (az adósoknak nem kellett visszafizetniük tartozásaikat)
  • Eltörölte az adósrabszolgaságot
  • Ettől kezdve mindenki a vagyonával, és nem a szabadságával felelt tartozásaiért
  • A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
  • Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be
    • A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt (ötszázmérősök)
    • A második osztályt lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani
    • Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök
    • A szegény napszámosok negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak
  • E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a politikai jogok is
  • Minden felnőtt athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróságok munkájában
  • De a tisztségeket csak a három felső osztály tagjai tölthettek be
  • Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg
  • Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa), amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált s, amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat
  • Kibővítette a polgárjogot, ugyanis egyik határozata nyomán athéni polgárnak tekintettek mindenkit, akinek a szülei is azok voltak, tehát a földtulajdon nem számított többé a politikai jogok feltételének
  • Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével polgárjogot kaphassanak
  • Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert

A türannisz kora:

  • Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat
  • Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték
  • A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus
  • Az őt hatalomra segítő parasztoknak földet osztott
  • A tengeri kereskedelmet fejlesztette
  • Piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön
  • Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek
  • Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették
  • A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok
  • Peisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel kellett számolniuk. Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani.
  • Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült
Hirdetés

Kleiszthenész arkhón (Kr.e. 508) reformjai:

  • Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni
  • A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel
  • Athén városállam területét három sávra osztotta: tengerpartra, belső mezőgazdasági területekre és a városra
  • Minden sávban tíz-tíz harmadot szervezett
  • Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet
  • A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította
  • Mivel a tengerparton és a városban a démosz kézművesei és kereskedői éltek nagy számban, az arisztokraták legfeljebb a mezőgazdasági vidéken szerezhettek politikai befolyást, s így a démosz minda tíz phülében túlsúlba került
  • A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt
  • Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett
  • Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről
  • A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak
  • Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani.
  • Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is
  • A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel
  • Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította
  • Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!