Ipari munkásság helyzete és életmódja a XVIII-XIX. századi Angliában

A társadalmi problémák megoldására újabb ideológiák születtek: a pozitivizmus (Comte), a pesszimizmus vagy éppen az optimizmus. A külvárosokban öntudatra ébredt, írni, olvasni tudó nagyüzemi munkások laktak; kialakították saját életformájukat, a nagyvárosi életformát. A 19. század végére a középosztály (middle class) magába foglalta a kis- és középvállalkozókat, farmereket, értelmiséget és a munkástömegektől elkülönülő munkásarisztokráciát. Ennek eredményeképpen szilárd többpárti demokrácia fejlődött ki, ahol a munkáspártok is általában a polgári demokrácia keretei között igyekeztek érvényesíteni sajátos munkásérdekeiket. Ezért lehetett, hogy amikor Engels kezdeményezésére létrejött 1889-ben a II. Internacionálé, az angol trade-unionistákat is magába foglaló posszibilisták párhuzamosan üléseztek Párizsban. A posszibilisták elutasították az osztályharcot, és a lehetőségek talaján álltak.

Az 1890-es évek derekától markánsan jelentkezett már ez a felfogás, ami a polgári demokrácia keretein belül kereste a munkásság érdekeinek érvényesítését. Legnagyobb képviselője Eduard Bernstein volt: elvetette a marxi munkaérték-elméletet; többpártrendszerű demokratikus szocializmust és vegyes tulajdonú gazdaságot hirdetett. Ezzel párhuzamosan jöttek létre a keresztényszocialista szervezkedések. Első úttörője Ketteler mainzi püspök volt; akinek elképzeléseit XIII. Leo1891-ben kiadott „Rerum Novarum” kezdetű enciklikájában felhasznált: a bérmunkások szervezéséről, és állást foglalt a szociális kérdésben. Leszögezte, hogy az egyént a természetjog alapján megilleti az általános jólét; igazságos munkabért, és a nők és a gyermekek védelmét szorgalmazza. Angliában 1884-ben a liberálisok újabb parlamenti reformja gyakorlatilag általánossá tette a választójogot.

Fogalmak:

Monopólium: a kora újkorban valamely áru vagy egyes térségek kereskedelmének kizárólagos joga, amelyet az uralkodók pénzért adományoztak. A 19. század második felétől: a tőkéscsoportok szövetségét a piac felosztására, az árak meghatározására.

• Kartell:Egy ágazat vállalatainak megegyezése az árakban, a piac felosztásában, de az önállóságukat megtartják. Jellemző volt Ausztria- Magyarország gazdaságára.
• Szindikátus:A kartellnél szorosabb együttműködés jellemző rá, bár önállóságukat megtartják, közös rendszereket hoznak létre anyagbeszerzésre, értékesítésre. Főleg Japánban alakultak.
• Konszern:A bankok irányításával létrejött óriásvállalatok.
• Tröszt:A szövetségre lépő tőkés csoportok teljesen összeolvadnak (jogi és irányítási szempontból egyaránt), a tulajdoni hányaduk arányában részesednek a nyereségből. Főleg az USA-ban alakultak.

Vázlat:

Az ipari forradalom előfeltételei:

• kialakult a föld polgári tulajdona; tőke a mezőgazdaságba
• a föld közösségi használata megszűnt; a mezőgazdaság fejlődése: képes eltartani a növekvő városi lakosságot.
• jól működő hitelszervezet (Angol Bank – 1694); a gyarmatok kifosztása
• szigetországviszonylagos elszigeteltség, sok jó kikötő olcsó szállítás

Az első lépések:

• gőz, mint energiaforrás munkafolyamatok gépiesítése; gyáripar
• gépiesítés először a tömegcikkek előállításánál előbb fonógépek, majd szövőgépek
• szállítás vasútépítés piac a vasnak és szénnek
• a gépek előállításának gépiesítése sorozatgyártás, szabványok nehézipar fejlesztése

Anglia világhatalom

Hatása:

• demográfiai robbanás
• a falusi és városi lakosság arányának megváltozása
• visszahat a mezőgazdaság fejlődésére is, javulnak a higiéniás viszonyok.
• a városi tömegcikkek tönkretették a falusi kézműipartbérmunkások

Ipari központokba vándorlás

• elégedetlenség; a gépeket okolják a munkanélküliségértgéprombolók
• a textilipar gyárasításával tízezrek munkája válik fölöslegesséfölkelések
• a munkabérek a létminimum alatt maradnak; gyerekmunka, nők dolgoztatása

A munkások politikai törekvései:

• eleinte a gyáriparosokkal együtt, majd miután a gyárosok 1832-ben a választójogi törvénnyel választójoghoz jutnak, egyedül tovább.
• a munkások szakszervezeteket alakítottak (trade union)
• küzdelem a szavazati jog megszerzéséért1936-ban önálló alkotmányjavaslat, charterchartizmus. A parlament a kérvényeket elutasította, de a munkások politikai tapasztalatokat szereztek.