Hirdetés

Dél-amerikai civilizációk városfejlődése

8 perc olvasás

Közép-Amerika területén a prekolumbián időkben maja, zapotek, mixtek, és azték kultúrák követték egymást. E civilizációk városai külső megjelenésüket illetően hasonlítottak az egyiptomi vagy a mezopotámiai városokra, legalábbis annyiban, hogy lenyűgözően szép és hatalmas kultikus építményekkel rendelkeztek. De ami még fontosabb, a városi népességnövekedést és koncentrációt kiváltó ok is azonos volt, ugyanis a városok kialakulásának és növekedésének forrását itt is a mezőgazdasági többlettermelés képessége képezte. Ennek alapja itt egy különleges hibrid kukoricafajta ismerete volt, mely kevés erőfeszítés mellett nagyon jó terméseredményt adott.

Hirdetés


Hirdetés

  Közép-Mexikó, a Yucatán-félsziget és Guatemala területe már i.e. 20 ezer óta lakott vidék, s bár az itt élők már a  hetedik évezredtől földműveléssel is foglalkoztak, mégis viszonylag későn indult meg a városfejlődés. Földművelésre igazából nem is volt alkalmas a hegyvidéki terep, nem is tudott fejlődni a fm. technikája, évezredeken át az ásóbot maradt az alapvető földművelő eszköz. Az itt élők tehát vegyes gazdasági rendszert alakítottak ki, vadászattal és halászattal kombinálták a fm.-t, félnomád életmódot folytatva. Nem ismerték a kereket sem, így nem használták az állatokat igavonásra.

I.e. 1500 körül kezdtek vályogfalú házacskákat építeni maguknak a földművelők. Néhány faluban az Olmék és Maja törzsek a régió népességének vallási igényeit kielégítő kultikus központot építettek, melyek tervezése, építése képzett és nagyszámú mesterembert és központi munkaszervezést igényelt. Ezek a kultikus központok kezdetben kizárólag vallási ceremóniák lebonyolítására szolgáló megszentelt helyek voltak, és csak a kis számú papságnak jelentettek lakóhelyet is. De lassan  növekedésnek indultak és az időszámításunkat közvetlen megelőző időkre már valódi városokká váltak.

 Az egyik legkülönlegesebb, és minden bizonnyal a legnagyobb város Teotihuacan volt, mey a mai Mexikóvárostól kb. 40 km-re északra található. Amikor az aztékok 1400 körül elfoglalták, már régen elhagyatott város volt, fénykorát még mintegy 1000 évvel korábban, 300 és 600 között élte. Nagyságára és népességére vonatkozó becslések igen eltérőek, de egyes kutatók szerint a népességszám csúcsa 200 ezer fő körül volt. Fénykorát megelőzően azonban igen szerény méretű város volt.

 

– a közelben levő obszidián bánya (legfontosabb árucikk, a legjobb alapanyag szerszámkészítéshez, a kereskedelemhez a legfőbb vonzerő)

Hirdetés

– az, hogy a régió vallási központja volt (Nap piramis)

– kereskedelmi útvonalak találkozási pontjában fekszik

– komplex munkamegosztást és társadalomrétegződést hozott létre

650-től csökken a város népessége, majd száz évvel később teljesen elnéptelenedik (ennek lehetséges okai a klímaváltozás, a túlnövekedés, kizsarolt föld eltartó képessége már nem elegendő).

 

Közép-Amerikai korai városi civilizációinak közös jellemzői:

1. Gazdaságuk alapja az intenzív földművelés. Irtásos, égetéses módszerrel termeltek (kukoricát, babot, paradicsomot, paprikát, dohányt, gyapotot). Időnként öntözéses gazdálkodást is folytattak és a hamu visszapótlásával próbálták megőrizni a föld termékenységét. Nem voltak háziállataik, és csak kezdetleges eszközöket használtak. Nem ismerték az ekét, csak az ásóbotot. A hibrid kukoricának köszönhetően mégis csodálatos terméseredményeket produkáltak. Az agyagművesség és a szövés fontos része volt gazdasági tevékenységüknek.

Hirdetés

2.  Társadalmuk vérségi alapon szerveződött, alapegysége a nagycsalád volt. A társadalmi élet elsődleges szabályozójává a vallás vált, amit a természettől való erős függés határozott meg.

3.  Monumentális kultikus építményeik és közintézményeik közösségi összefogást, központilag szervezett közmunkát tételeztek fel.

4. A Maja Birodalom városállamok meglehetősen laza szövetségén alapult, de a városok jellege arra utal, hogy állandó kapcsolat volt köztük. A leghíresebb városok az Óbirodalomban Copan, Tikal és Paleuque voltak, az Újbirodalom leghíresebb városa pedig Chichen-Itza volt

5.  A zapotek kultúra leghíresebb városai Monte Alban, Mitla és Teotihuacan az azték bir.-é pedig Tenochtitlán

 

A dél-amerikai kultúrák:

1. Gazdaságának alapja szintén az intenzív földművelés. Öntöznek és guanóval trágyáznak. A kukorica mellett burgonyát, babot, földimogyorót és gyapotot termesztettek. Szerszámaik hasonlóan kezdetlegesek voltak. Mégis nagy a különbség a két kultúra gazdaságában, az inkák életében fontos szerepet kap az állattartás is. A lámát háziasítják és gyapját sokoldalúan hasznosítják.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2

Címkék: világtörténelem


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!