Dél-amerikai civilizációk városfejlődése

2.  Fővárosuk Cuczó nemcsak politikai és vallási központ, hanem népes város is egyben, ahol a nagyméretű paloták és templomok mellett a város központja az erődítmény volt, melyet fal övezett. Ide menekült a város lakossága veszély esetén.

3. Az Inka Birodalom jól szervezett, erőteljesen központosított bir. volt. A közösségi összefogás és a közösséghez tartozás fontossága különösen nagy volt az Andok zord hegyei között kialakított erődítmény-városokban. (pl. Machu Picchu, a bir. legészakibb várerődítménye)

4. A bir. egységének létrehozásában fontos szerepe volt az úthálózatnak is. Két, észak-dél irányú főút vezetett végig a birodalmon egymással párhuzamosan. Az egyik a tengerparton, a másik az Andokban. Több keresztút is épült, melyek a jelentősebb településeket összekötötték egymással. Általában 1 m széles utak épültek, kőburkolattal. (Járműveket ők sem használtak, nem volt szükség szélesebb utakra.) Az utak mentén szabályos távolságra (ált. 1 napi járásra egymástól) pihenőhelyeket építettek („bolttal”).

5. Az amerikai civilizációk  között az Inka bir.-nak volt a legfejlettebb államalakulata. Társ.-i szerk.-e is differenciáltabb, mint a többié. A társ. alapegysége itt is a nagycsalád, de nemesség már két réteget alkot. Egy vékonyabb felső rétege, mely abszolút hatalommal rendelkezik, és a valamivel szélesebb alsóbb nemesi réteg (nagycsaládok vezetői, faluelöljárók, hivatalnoki tisztséget viselők). A legnagyobb réteg persze itt is a köznép, melynek számtalan kötelessége van: katonai szolgálat, középületek, és utak építése, állami földek művelése, az állami bányákban végzett munka és a teherszállítás.

6. Csillagászati, orvosi ismereteik kiemelkedőek voltak, pontos naptáruk volt, államvallásuk a Nap kultusz.

7. A megélhetés alapját képező föld közösségi tulajdonban volt. A bir. földter.-nek 2/3-a az államot és a főpapságot illette, 1/3-a pedig a nagycsaládok, faluközösségek tulajdonában volt.