Az ipari forradalom következményei

Kémia: Felismerték az anyagok molekuláris-atomos szerkezetét. A század végén már van műanyaggyártás, celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállítás ipari módszereit. Megkezdődött a robbanóanyagok és a műtrágyák nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia.

A tudomány elindult az anyag belső szerkezetének feltárásának útján. Megszülettek az első atommodellek.

Biológia: MENDEL kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta a génelméletet.

Az ipari forradalom olyan szükségleteket teremtett, amelyeket csak a tudomány tudott kielégíteni. A gyakorlat vezetett (a gőzgépek) az energia-megmaradás elvének általánosabb érvényű meghatározásához.

A XIX. században a kutatás legjellegzetesebb területe a kémia. A textilipar szükségletei (pl. festék) révén közvetlenül az ipari forradalomhoz kapcsolódtak.

Fokozatosan végbement a technika és a tudomány egyesítése.

Matematika: BOLYAI János megalkotta az új geometriát.

Biológia: Rendszerezés – LINNÉ; evolúció elvének első megfogalmazása – LAMARCK; az első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése – SCHLEIDEN, SCHWANN.

A képzés és a tudományos élet megszervezése a Nagy Francia Forradalomhoz tartozik. A forradalmi kormány a tudósokat is mozgósította a honvédelemre, majd főiskolákat alapított. A napóleoni korszakban kiépült a közoktatás egész rendszere. A természettudományok beépültek a képzésbe. Jelentős eredmények születtek filozófia és a társadalmi tudományok területén is.

A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmánynak azonnal keresni kezdték katonai alkalmazási lehetőségeit is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. A kémia fejlődött ® robbanóanyagok ereje nőtt. A búvárhajót egyenesen katonai célokra fejlesztették ki.

Az ipari forradalom térhódítása

Az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak az alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult: a kisműhelyek helyét a gyárak, a kereskedők szerepét a bankok vették át. A tömeges árutermelés megteremtése a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az egyenlőtlen verseny következtében létrejöttek a monopóliumok ® tőkekivitel a monopóliumok részéről (finánctőke: ipari + banktőke).