Változások a demográfia terén Magyarországon a 18. században

Demográfia: Az emberi népességek, összetételük, területi elhelyezkedésük és változásaik számszerű elemzésével foglalkozó tudomány.

Népességpusztulás

• Háborúk – változások a demográfia terén
  • 15 éves háború (1591-1606)
  • a Habsburg-török háború (1663-1664)
  • a török kiűzése (1683-1699)
  • Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
• Éhínségek
• Járványok
  • nagy mértékben csökken a népességszám
    • főleg Hódoltságban és Erdélyben
  • Egész területek váltak lakatlanná, kivéve magasabban fekvő/nehezebben megközelíthető területek
• népszámlálást először a XVIII. század végén tartottak Magyarországon
• s így főként a török adóösszeírások, a defterek adataira támaszkodva
• csak becslések
• 3-4 milliós lakosság

Népességmozgások

• három formája alakult ki:
  • a népesség belső mozgása,
  • a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés)
  • és a tudatos, szervezett betelepítés.
    • A népesség belső mozgása (migráció)
      • a harcokkal egyidőben
      • Magyarország határain belül
      • Megváltozott bizonyos térségek településszerkezete és a demográfia is változott
      • hadi utak mentén fekvő falvak lakossága a nagyobb biztonságot nyújtó településekre menekült: ezek óriásfalvakká, majd mezővárosokká váltak
      • a jobban veszélyeztetett kisebb települések így teljesen elpusztultak
      • + Mivel a pusztítások nem egyenletesen érintették az ország területét, a hegyvidékek népsűrűsége magasabb volt, s így ezen országrészek lakossága a völgyek, dombságok és sík földterületek felé indult meg
        • Mert: hegyvidékekben kevés és rossz minőségű a termőföld, munkaerőhiány
      • Észak-Dunántúl, Alföld >> belső területekre
      • Szlovákok az elvándorló magyarok helyére költöztek + az Alföld szabad földterületeire
      • ruszin (rutén) népmozgás is
      • hegyvidéki románok >> Erdély
        • túlsúlyba is kerülnek
      • >> Nyugat felé húzódott vissza a magyar etnikai határ
    • Az önkéntes bevándorlás
      • szabad földterületek
      • a munkaerőhiánnyal küzdő magyar nemesek átmeneti engedményei
      • szerbek, bosnyákok, szlavónok, horvátok és vlachok (románok) részéről, majd északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek
      • szerbek (korabeli nevükön rácok): Bácska
      • románok (korabeli nevükön oláhok): Erdély (Havasalföldről, Moldvából)
      • csehek, lengyelek, ruszinok: Felvidék
    • A szervezett betelepítés
      • kisebb részben a magyar földbirtokosok
        • munkaerőpótlás
      • nagyobb részben a bécsi udvar irányításával
        • adóalap növelése, a gazdaság talpra állítása miatt
      • Lipót: szerbeket telepít le a későbbi Határőrvidék területén, a török határ védelmét bízta rájuk (cserébe egyházi autonómia)
      • Károly: Budára és környékére, Tolna, Baranya és Somogy megyékbe német parasztokat
        • itt magyaroknak tilos a letelepedés
        • ^Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta
      • Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket: németek: Pest, Buda és Esztergom környékén, a Pilisben, Szatmár vármegyében, Baranyában, a Délvidéken és a Bánságban (ezeken a helyeken a magyarság kipusztult)
      • Mária Terézia uralkodása alatt Magyarország, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról.
      • katolikus németek: udvarhű és a Habsburgokhoz lojális réteget nyert az udvar
    • A betelepülő katolikus németséget már a XVIII. században sváboknak nevezték el
    • „Sváb Törökország” volt a neve a Tolna és Baranya vidékén létre jövő összefüggő német tömbnek
    • Buda környékén, a Bakony, a Vértes és a Pilis hegyeken
    • Bácskában és Bánátban

Az egyes nemzetiségek a XVIII. században Magyarországon

• A románok
  • be Havasalföldből és Moldvából Erdélybe
  • Székelyföld kivételével Erdélyben többnyire túlsúlyba is kerültek
  • vékony vezető réteg, kis számú egyházi, nemes és polgár
  • Csonka társadalom: olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg.
  • A görög katolikus püspökség székhelye Balázsfalva
  • míg a görögkeleti (ortodox) püspökség székhelye Szeben
• A németek
  • evangélikus
  • városi polgári életmód
  • iparos, kereskedő vagy valamilyen értelmiségi mesterség
  • svábok: etnikai szigetekben
    • egynemű paraszti társadalom
    • katolikus
• A szlovákok
  • Felvidéken
  • etnikai szigetek belsőbb területein is (pl. Buda és Pest környéke, Békés megye)
  • csonka társadalmat alkottak
  • túlnyomórészt jobbágyi sorban
  • vékony polgári réteg
  • A kedvezőtlen adottságú terület (magas hegyek, hűvös völgyek, rossz termőföld) nem tudta eltartani a növekvő népességet, így vándorló idénymunkás/mesterember
  • saját, különálló egyház, tájanként változó
• A horvátok
  • közjog egyedül Horvátországot ismerte el különálló országnak Magyarországon belül
  • teljes társadalom
  • katolikusok
• A szerbek
  • Határőrvidék: Bácska, Bánság, Szerémség
  • csonka társadalom: hiányzott a nemesi réteg, csoportjaik irányítása görögkeleti papság és a szerb katonai vezetők
  • A Határőrvidék közvetlenül a bécsi Haditanács igazgatása alá tartozott
  • így Magyarországtól független volt, s lakói nem kerültek földesúri függésbe
  • egyházi autonómia
• A ruszinok
  • ÉK-Mo.
  • A jobbágyi tömegek mellől a nemesség és a polgárság rétege teljesen hiányzik
  • vezetőik a görög katolikus papság soraiból kerültek ki
• A  zsidók
  • Galíciából sok szegény
  • Lajtántúlról kevés gazdag
  • földtulajdonnal nem rendelkezhettek
  • számos foglakozást nem gyakorolhattak
  • a magyar társadalomban hiányzó pozíciókat töltötték be, pl kereskedelem
• A cigányok
  • XV-XVI.
  • A vándorló életmódot folytató etnikumot drasztikus módszerekkel próbálták asszimilálni (nyelv betiltása, gyermekek elvétele szüleiktől)

A népességmozgások következményei (változások a demográfia terén)

• magyarság számaránya jelentősen csökkent: 80% >> 40%
• magyarok eleve alacsonyabb és így kiszolgáltatottabb, nemzetiségek magasabb vidékeken éltek
• soknemzetiségű, de kevert nemzetiségű lett, azaz az egyes nemzetiségek keverten helyezkedtek el
• ország újra benépesült
• a munkaerőhiány megszűnt
• gazdasági fejlődés alapja.

Népességnövekedés

• Az első magyarországi népszámlálás II. József uralkodása alatt, 1787-ben zárult le
• népessége kevesebb, mint egy évszázad folyamán megkétszereződött