Hirdetés

Változások a demográfia terén Magyarországon a 18. században

7 perc olvasás
Demográfia

Demográfia: Az emberi népességek, összetételük, területi elhelyezkedésük és változásaik számszerű elemzésével foglalkozó tudomány.

Hirdetés


Hirdetés

Népességpusztulás

  • Háborúk – változások a demográfia terén
    • 15 éves háború (1591-1606)
    • a Habsburg-török háború (1663-1664)
    • a török kiűzése (1683-1699)
    • Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
  • Éhínségek
  • Járványok
    • nagy mértékben csökken a népességszám
      • főleg Hódoltságban és Erdélyben
    • Egész területek váltak lakatlanná, kivéve magasabban fekvő/nehezebben megközelíthető területek
  • népszámlálást először a XVIII. század végén tartottak Magyarországon
  • s így főként a török adóösszeírások, a defterek adataira támaszkodva
  • csak becslések
  • 3-4 milliós lakosság

Népességmozgások

  • három formája alakult ki:
    • a népesség belső mozgása,
    • a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés)
    • és a tudatos, szervezett betelepítés.
      • A népesség belső mozgása (migráció)
        • a harcokkal egyidőben
        • Magyarország határain belül
        • Megváltozott bizonyos térségek településszerkezete és a demográfia is változott
        • hadi utak mentén fekvő falvak lakossága a nagyobb biztonságot nyújtó településekre menekült: ezek óriásfalvakká, majd mezővárosokká váltak
        • a jobban veszélyeztetett kisebb települések így teljesen elpusztultak
        • + Mivel a pusztítások nem egyenletesen érintették az ország területét, a hegyvidékek népsűrűsége magasabb volt, s így ezen országrészek lakossága a völgyek, dombságok és sík földterületek felé indult meg
          • Mert: hegyvidékekben kevés és rossz minőségű a termőföld, munkaerőhiány
        • Észak-Dunántúl, Alföld >> belső területekre
        • Szlovákok az elvándorló magyarok helyére költöztek + az Alföld szabad földterületeire
        • ruszin (rutén) népmozgás is
        • hegyvidéki románok >> Erdély
          • túlsúlyba is kerülnek
        • >> Nyugat felé húzódott vissza a magyar etnikai határ
      • Az önkéntes bevándorlás
        • szabad földterületek
        • a munkaerőhiánnyal küzdő magyar nemesek átmeneti engedményei
        • szerbek, bosnyákok, szlavónok, horvátok és vlachok (románok) részéről, majd északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek
        • szerbek (korabeli nevükön rácok): Bácska
        • románok (korabeli nevükön oláhok): Erdély (Havasalföldről, Moldvából)
        • csehek, lengyelek, ruszinok: Felvidék
      • A szervezett betelepítés
        • kisebb részben a magyar földbirtokosok
          • munkaerőpótlás
        • nagyobb részben a bécsi udvar irányításával
          • adóalap növelése, a gazdaság talpra állítása miatt
        • Lipót: szerbeket telepít le a későbbi Határőrvidék területén, a török határ védelmét bízta rájuk (cserébe egyházi autonómia)
        • Károly: Budára és környékére, Tolna, Baranya és Somogy megyékbe német parasztokat
          • itt magyaroknak tilos a letelepedés
          • ^Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta
        • Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket: németek: Pest, Buda és Esztergom környékén, a Pilisben, Szatmár vármegyében, Baranyában, a Délvidéken és a Bánságban (ezeken a helyeken a magyarság kipusztult)
        • Mária Terézia uralkodása alatt Magyarország, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról.
        • katolikus németek: udvarhű és a Habsburgokhoz lojális réteget nyert az udvar
      • A betelepülő katolikus németséget már a XVIII. században sváboknak nevezték el
      • „Sváb Törökország” volt a neve a Tolna és Baranya vidékén létre jövő összefüggő német tömbnek
      • Buda környékén, a Bakony, a Vértes és a Pilis hegyeken
      • Bácskában és Bánátban

Az egyes nemzetiségek a XVIII. században Magyarországon

  • A románok
    • be Havasalföldből és Moldvából Erdélybe
    • Székelyföld kivételével Erdélyben többnyire túlsúlyba is kerültek
    • vékony vezető réteg, kis számú egyházi, nemes és polgár
    • Csonka társadalom: olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg.
    • A görög katolikus püspökség székhelye Balázsfalva
    • míg a görögkeleti (ortodox) püspökség székhelye Szeben
  • A németek
    • evangélikus
    • városi polgári életmód
    • iparos, kereskedő vagy valamilyen értelmiségi mesterség
    • svábok: etnikai szigetekben
      • egynemű paraszti társadalom
      • katolikus
  • A szlovákok
    • Felvidéken
    • etnikai szigetek belsőbb területein is (pl. Buda és Pest környéke, Békés megye)
    • csonka társadalmat alkottak
    • túlnyomórészt jobbágyi sorban
    • vékony polgári réteg
    • A kedvezőtlen adottságú terület (magas hegyek, hűvös völgyek, rossz termőföld) nem tudta eltartani a növekvő népességet, így vándorló idénymunkás/mesterember
    • saját, különálló egyház, tájanként változó
  • A horvátok
    • közjog egyedül Horvátországot ismerte el különálló országnak Magyarországon belül
    • teljes társadalom
    • katolikusok
  • A szerbek
    • Határőrvidék: Bácska, Bánság, Szerémség
    • csonka társadalom: hiányzott a nemesi réteg, csoportjaik irányítása görögkeleti papság és a szerb katonai vezetők
    • A Határőrvidék közvetlenül a bécsi Haditanács igazgatása alá tartozott
    • így Magyarországtól független volt, s lakói nem kerültek földesúri függésbe
    • egyházi autonómia
  • A ruszinok
    • ÉK-Mo.
    • A jobbágyi tömegek mellől a nemesség és a polgárság rétege teljesen hiányzik
    • vezetőik a görög katolikus papság soraiból kerültek ki
  • A  zsidók
    • Galíciából sok szegény
    • Lajtántúlról kevés gazdag
    • földtulajdonnal nem rendelkezhettek
    • számos foglakozást nem gyakorolhattak
    • a magyar társadalomban hiányzó pozíciókat töltötték be, pl kereskedelem
  • A cigányok
    • XV-XVI.
    • A vándorló életmódot folytató etnikumot drasztikus módszerekkel próbálták asszimilálni (nyelv betiltása, gyermekek elvétele szüleiktől)

A népességmozgások következményei (változások a demográfia terén)

  • magyarság számaránya jelentősen csökkent: 80% >> 40%
  • magyarok eleve alacsonyabb és így kiszolgáltatottabb, nemzetiségek magasabb vidékeken éltek
  • soknemzetiségű, de kevert nemzetiségű lett, azaz az egyes nemzetiségek keverten helyezkedtek el
  • ország újra benépesült
  • a munkaerőhiány megszűnt
  • gazdasági fejlődés alapja.

Népességnövekedés


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!