Hirdetés

Államalapítás

12 perc olvasás
Államalapítás

Két törvénykönyvét töredékekből ismerjük. Mivel a törvény magában foglalja a kiszabható büntetést, jellegüket tekintve büntetőtörvénykönyvek voltak.

Hirdetés

Az első törvénykönyv 35 cikkelyből áll és a szabadokra vonatkozott. Főbb gondolati csoportok: – az egyház és papság helyzetére vonatkozó ált. rendelkezések; – új birtokrend biztosítása; – vallásgyakorlat biztosítása; – erőszak büntetése; – esküszegés büntetése; – földesúri előjogok biztosítása; – özvegyek és árvák védelme; – boszorkányok/varázslók büntetése.

A második törvénykönyv 20 cikkelyből áll és kiegészítő jellegű volt. Főleg az egyházat védte. A törvényekben 2 fő elv érvényesült: – a függőség elve: az előkelők ítélkeznek alattvalóik felett. -a területi elv: az ispánok és a bírák csak saját területükön bíráskodtak (nem máshol) István egyházszervező munkája: A térítést cseh, olasz és német papok végezték. Ez a folyamat István korára fejeződött be.

https://youtu.be/YmB217lk6G0 A püspökségek (XI. sz. -ban 10 db egyházmegye: veszprémi, győri, pécsi, váci, csanádi, bihari és erdélyi) a királyi magánbirtokokon jöttek létre. Esztergom érseki rangot kapott a pápától. Ez fontos, mert az önálló magyar érsekség létrehozásával elhárult annak a veszélye, hogy a magyar egyház német befolyás alá kerül (mint a cseh és a lengyel).Az első esztergomi érsek Rada volt.

A világi egyházszervezet mellett a szerzetesség is meghonosodott. A pannonhalmi kolostor (csak 1002-alapítólevél) már Géza idején megépült, de rövidesen jelentőssé vált a veszprémvölgyi és a pécsváradi apátság is. Az egyház anyagi biztonságáról nagy birtokadományokkal és a tized bevezetésével gondoskodott. Pénzügyek: A gazdasági ügyeket a kincstár intézte. A bevételek többsége terményben érkezett be, amit a király és udvara feléltek. Emellett volt állami adó is, melyet füstpénznek, vagy szabad dénároknak neveztek. Ez évi 8 dénárt jelentett. Ehhez az adóhoz szükség volt a pénzverésre. Rendszeres pénzverés csak 1020 után kezdődött, ehhez mintának II. Henrik dénárját használták mintának.

Hirdetés

Külpolitika: Igyekezett apja békepolitikáját folytatni. A németekkel kötött békét házassága is erősítette.(II. Henrik sógora volt) A német-lengyel háborúba csak akkor avatkozott be, amikor a lengyelek magyar várakat foglaltak. Ezeket István visszavette, majd békét kötött.

Dinasztikus kapcsolatok kötötték Bizánchoz, ugyanis Baszileosz császár egyik lányát összeházasította Imrével. Így az 1010-es évek végére Magyarország. külpolitikai helyzete rendkívül kedvező lett. 1019-ben megnyílt a jeruzsálemi zarándokút, amibe Magyarországot is bekapcsolta. A nyugati keresztény műveltség rohamosan tért hódított.

Megindult a hazai papképzés, fellendült az írásbeliség. Fejlődött az építészet és a szobrászat is (a templomépítések miatt).

Trónutódlás: István fiát, Imrét szánta utódjául, de annak korai halála (1031) miatt mást kellett keresnie. A családban Vazul pályázott a trónra (István nagybátyjának a fia). István nem akarta, hogy ő kövesse a trónon, mert „pogánynak” ítélte. Vazult megvakíttatta és fiaival együtt száműzte. Ezután a velencei származású rokonát Orseoló Pétert jelölte ki utódnak, aki korábban a királyi testőrség parancsnoka volt.

Egyházszervezet kialakítása

A hittérítést külföldi papok végezték. Ez István uralkodása alatt be is fejeződött. A II. törvénykönyv elrendelte, hogy 10-10 falunként építsenek egy templomot. A királyi magánbirtokon püspökséget szerveztek, a XI. században tíz ilyen volt. Esztergom érsekség rangjára emelkedett, aminek azért volt nagy jelentősége, mert biztosította a magyarországi egyház függetlenségének a német érsekségtől. Megindult a hazai papképzés is, a szerzetesség is meghonosodott, bencés apátságok alakultak Pannonhalmán, Veszprémvölgyben, Pécsváradon, Zalaváron és Bakonybélben. Első királyunk a magyarországi egyház gazdasági hátterét hatalmas birtokadományokkal és a lakosságra rótt egyházi tizedszolgáltatási kötelezettség elrendelésével teremtette meg. Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva, sikerült Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.   További tételeket ajánljuk elolvasásra: Géza és István államalapító munkája A honfoglalás után az államalapításig (Szent István országa) I. István és az államalapítás Szent István

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!