Hirdetés

A peloponnészoszi háború összefoglalása

11 perc olvasás

Szinte valamennyi görög polisz részt vett benne, sőt még a Perzsa Bir. is. Az összecsapás a poliszrendszer válságát jelezte, és a problémáit utána sem tudta megoldani egyetlen polisz sem.

Hirdetés
  1. A háború okai
  1. A Peloponnészoszi és a Déloszi Szövetség közötti ellentétek. Spárta szövetségesei attól féltek, hogy Athén szf.-ön is terjeszkedni akar, s ennek érdekében felhasználja a peloponnészoszi szövetség államaiban a politikából kirekesztett népelemeket. Egyébként ellentétek voltak a déloszi szövetségen belül is. Spárta majd többször meg is próbálja az ellenfél poliszait egymás ellen uszítani. Athénon belül is ellentétek voltak (a demokrácia ellenzéke Periklészt okolta háború kiprovokálásával.)
  2. Gazdasági ok: Korinthosz és Athén versenye a hellén föld gazdasági vezető szerepének betöltéséért.

Korinthosz (a peloponnészoszi szöv. tagja) akár fegyveres erőveé is hajlandó volt érdekeit megvédeni, és Spárta, politikai tekintélyének megvédése érdekében kénytelen volt támogatni ezt a célt.

    1. Közvetlen előzmények

3 esemény:

1. Epidamnosz városában belső viszály tör ki a demokraták és az arisztokraták között. Az arisztokraták Korfura mentek segítséget kérni. A demokraták Korinthoszhoz fordultak. A harc változó sikerrel folyt, ezért a korfuiak szövetséges után néztek, s választásuk Athénra esett. Athén segítségével a korfuiak győznek.

2. Poteidaia város miatt robban ki a másik harc. A gondot az jelentette, hogy Poteidaia a déloszi szövetséghez tartozott, anyavárosa (Korinthosz) viszont a peloponnészosziba. Korinthosz minden évben elküldte megbízottait, hogy részt vegyenek a város kormányzásában. Athén követeli, hogy távolítsák el ezeket a tisztviselőket és rombolják le a tenger felé néző városfalakat. A korinthosziak spártai segítséggel siettek a felkelés támogatására, az athéniak pedig flottájukkal blokád alá vették a várost.

3. Athén és Megara konfliktusa. Kr.e. 432-ben az athéni népgyűlés megtiltotta a megaraiakkal való kereskedést Attika területén, sőt a déloszi szövetség valamennyi kikötőjében.

Hirdetés

Athén mindhárom konfliktusban kezdeményező volt.

Korinthosz követelésére Spárta összehívta a peloponnészoszi városok gyűlését, amely ultimátumot küldött Athénnak. Az ultimátum alapján Athénnek fel kellett volna oszlatnia többek között a déloszi szövetséget. Periklész az ultimátumot visszautasította, s ezzel megkezdődött a háború.

1.2 Haditervek

A szemben álló felek katonai ereje nagyjából egyenlő volt, a hadseregek összetétele azonban jelentősen különbözött. Szárazföldön Athén volt a gyengébb, de ezt a tengeren tudta ellensúlyozni. Maga Athén városa pedig jól védhető volt. Ráadásul az anyagi erőforrások is kedvezőbbek voltak.

A spártaiak elsősorban szárazföldön szerették volna kicsikarni a döntést, Periklész igyekezett kitérni a szárazföldi ütközetek elől, flottájával pedig pusztítani akarta a Peloponnészoszi félszigetet. A kimeríthetetlen erőforrások miatt nyugodtan be lehetett rendezkedni egy hosszan tartó háborúra.

  1. A háború első szakasza = arkhidamoszi háború (Kr.e. 431-422)

Ez a szakasz nevét Arkhidamosz, idős spártai királyról kapta.

A háború azzal kezdődött, hogy a Spártával szövetséges thébaiak kr.e. 431-ben megrohanták Plataiat, ugyanennek az évnek a tavaszán pedig Arkhidamosz spártai király betört Attika területére. Periklész kitért az ütközetek elől. A spártaiak ellenállás nélkül pusztították a lakatlan falusi házakat, vetéseket, szőlőskerteket, de Athén falai előtt kénytelenek voltak letáborozni, sőt hosszú tétlenség után hazavonulni. Eközben az athéni flotta folyamatosan pusztította Peloponnészosz partjait, bevette Megarát, s lezárta a kikötőket.

Hirdetés

Kr.e. 430 tavaszán megismétlődött a spártaiak betörése. Athén tovább folytatta bevált taktikáját, és pusztán védekezéssel ismét megtörte az ellenség lendületét. Viszont Athénba, valószínűleg Egyiptomból behurcolták a pestist. A pestisnek lett erkölcsi és politikai hatása is. Periklészt megfosztották sztratégoszi tisztségétől (kr.e. 429-ben pedig meghalt).

Periklész halála után megindultak a belpolitikai küzdelmek. A belpolitikában két csoport alakult ki. Az egyik élén Nikiasz állt, az előkelő származású nagyrabszolgatartó. Ő a megfontolt külpolitikát képviselte, hasonlóan Periklészhez. Mögötte álltak az arisztokraták és a parasztság jelentős része. A másik csoport élén Kleón állt, a meggazdagodott bőrcserzőműhely-tulajdonos. Mögötte álltak az athéni polgárok tönkrement vagy legkevésbé gazdag rétegei, akik a hódításban látták megélhetésük forrását.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!