A peloponnészoszi háború összefoglalása

Az athéni politikában Kleón érvényesült jobban: a háború tovább folytatódott. Kr.e. 427-ben a spártaiak bevették Plataiat, Athén szövetségesét. Az ezt követő években úgy tűnt, Athén javára billen a mérleg.

Kr.e. 424-ben már változott a helyzet. A további harcok északra helyeződtek át. A legsúlyosabb veszteséget Amphipolisz elvesztése jelentette Athénnak. A felek kölcsönös kimerültsége előbb rövid fegyverszünethez vezetett, majd kr.e. 421-ben a békét is megkötötték.

3. Az átmeneti békeévek (kr.e. 421-415)

A békekötést Nikiaszról nevezték el. A szerződés 50 évre szólt. A status quót rögzítették, vagyis a 10 évvel korábbi területi viszonyok visszaállítását. Ezzel a háború kitörésének okait nem sikerült megszüntetniük, sőt nagyon sok vitás kérdés maradt.

Athénban új politikusok tűnnek fel: Nikiasz mellett Démoszthenész, Hüperbolosz és Alkibiadész (ő lesz a háborús párt vezetője).

Athén belpolitikáját kr.e. 419-től Alkibiadész irányította elsősorban.

A békeidőszak leghírhedtebb akciója Mélosz szigetének megbüntetése volt. A semleges sziget nem volt hajlandó csatlakozni az athéni szövetséghez. Kr.e. 416-ban megkezdődött az ostrom, s a győztesek a férfilakosságot teljesen kiírtották, a nőket és a gyerekeket pedig eladták rabszolgának.

4. A peloponnészoszi háború második szakasza

A szicíliai hadjárat (kr.e. 416-413)

A népgyűlés a hadjárat vezetésével három vezért bízott meg: Alkibiadészt, Nikiaszt és Lamarkhoszt. Kr.e. 415, a háború első éve nem volt szerencsés az athéniak számára. Az átszállított hadsereg nem rohanta meg azonnal a felkészületlen szicíliaiakat. A másik szerencsétlenség Alkibiadész átpártolása volt. Spártába menekült (otthoni ellenfelei egy rongálást ráfognak; felelősségre akarják vonni).

A kr.e. 414-es év athéni sikerekkel kezdődött. Szürakusza ostroma. Az év második felében azonban fordulat következett be. A spártaiak felmentő sereget küldtek Gülipposz vezetésével a szürakuszaiak megsegítésére. Gülipposz győzelmet aratott szárazföldön, a flottát pedig a szürakuszaiak győzték le. A menekülőket a szürakuszaiak legyőzték, előbb Démoszthenész, majd Nikiasz is megadta magát Güliposznak.

A legyőzött szövetségeseket eladták rabszolgának, az attikaiakat majd egy évig tartották kőbányában és börtönökben. Nagyjából 7000 ember pusztult el így.

A dekeleaei háború (kr.e. 413-404)

A háború befejező szakaszát azért nevezik így, mert kr.e. 413-ban a spártaiak állandó megerősített tábort építettek Dekelea községben. Az erőd léte annyit jelentett, hogy az addig be-betörő támadások helyett most már állandóan ellenséges fenyegetés alatt állt Athén.

A közeli veszély miatt szinte megbénult Attika gazdasága. A rendszeres munkák megakadtak a földeken.

Athén, utolsó tartalékait felhasználva, új hajóhadat épített, melyet Szamosz szigeténél állomásozva tartott.

Alkibiadész tanácsára a spártaiak szövetséget kötöttek a perzsákkal. A hajóhad megerősítésére pénzre volt szükségük, s cserébe elismerték III. Dareiosz perzsa király fennhatóságát a kis-ázsiai görög poliszok fölött. A perzsák mindig csak annyi pénzt küldtek a spártaiaknak, amennyivel a harcot folytathatták, de döntő győzelmeket nem tudtak aratni.

Kr.e. 412-ben Alkibiadész a perzsákhoz szökött. Spártából azért kellett távoznia, mert elcsábította Agisz király feleségét. A perzsákhoz küldette magát tárgyalni.

A kudarcok és sikertelenségek hatására megnőtt az athéni arisztokrácia politikai aktivitása. Az athéniak harminc választott férfira bízták 412-ben az új alkotmány kidolgozását. A kormányzást egy 400 tagú tanács vette át, mely szinte teljhatalommal rendelkezett. A háború idejére 5000 főben határozták meg a népgyűlés létszámát, vagyis csak a legrangosabb polgárok gyakorolhatták politikai jogaikat. A külpolitikában a 400-ak azonnali békét szerettek volna kötni Spártával. Az ellenfél azonban túlzott követeléseket támasztott, az athéni szövetség feloszlatását ugyanis nem lehetett elfogadni. Tehát a háború folytatódott. Ez okozta az arisztokrata hatalom bukását is. Spárta sikerei hatására visszaáll Athénban a régi rend. Alkibiadészt visszahívták, a demokraták visszakerültek a hatalomba.

A 400-ak uralmának megdöntése után Alkibiadész és Athén sikereinek évei következtek. Alkibiadész vezetésével a hajóhad kétszer is legyőzte a spártai flottát. Alkibiadészt legfőbb hadvezérré választották (kr.e. 408).