A német egység

Porosz-francia háború:

Franciaország többszörösen is csalódott, egyrészt mert nem kapta meg a neki ígért területeket, másrészt két meggyengül német állam helyett egy erős Poroszország jött létre, mely vetélytársa volt a kontinensen. Bismarck tudta, hogy a német egység legfőbb akadálya Franciaország. Ezért háborúra készülődött, de úgy intézte, hogy a támadó fél Franciaország legyen. Az ürügyet a spanyol trón megüresedése adta. melyre jelölték Hohenzallern porosz főherceget. Franciaország tiltakozik ez ellen, melyet Vilmos el is fogad, nem elégszik meg Franciaország Vilmos szóbeli ígéretével, írásos garanciát kér, melyet Vilmos vissza utasít. Így Franciaország megtámadja Poroszországot. A hadüzenet 1870 júliusában fogalmazódik meg. Franciaország azonban csak nagyon lassan tud mozgósítani, velük ellentétben a háborúra készülő Poroszország gyorsan nagy erőket mozgósít a porosz-francia határnál, sőt át is lépik azt. A franciák fővezére Macmahon sorozatos vereséget szenved a poroszoktól, mely sereget Moltke vezeti. Moltke csapata körülzárja Metz várát, ahol kisebb francia haderők tartózkodnak, és legyőzi őket. Metz felmentésére igyekszik a francia fősereg Macmahon és III. Napolen vezetésével. Őket Sedán mellett tartóztatják fel, körbe zárják őket, és 1870 nyarán a francia haderő leteszi a fegyvert. III. Napolen is fogságba kerül. A porosz hadsereg azonban nem hagyja abba a harcokat és szinte akadály nélkül nyomul az ország belseje felé és szeptember 17.-ére eléri és körbekeríti Párizst, ahol időközben szeptember 14.-én kikiáltották a köztársaságot. A harc már nem a német egységért folyt, hanem Franciaország teljes megsemmisítésért. Ez a magyarázata annak, hogy 1871 január 18.-án a versaillesi palota tükörtermében kikiáltják a német császárságot. Az uralkodó I. Vilmos porosz király lesz, kancellárja pedig Bismarck. Január 28.-án Párizs megköti a német-francia fegyverszünetet, de a harcok még tovább fognak folytatódni a Párizsi kommün miatt. A végleges békét, csak május 10.-én, Majna-Frankfurtban kötik, melyben Németország megszerzi Elzasz-Lotharingiát, ezenkívül Franciaországnak 3 éven keresztül 5 millió arany frank hadisarcot kell fizetnie. A fizetés teljesítése érdekében német megszálló maradnak Franciaországban. A béke megalázó Franciaország számára, ez a magyarázata az állandósuló francia revans törekvéseknek. Ugyanakkor Európa közepén új nagyhatalom jött létre.

Az egyesítés következményei:

– Németország rendkívül gyors gazdasági fejlődése, melyhez az egységen kívül Elzasz-Lotharingia, és a francia hadisarc is hozzájárult. 1871-ben bevezetik az egységes pénzt, a márkát, valamint egységes súly- és mértékrendszert.

– A vezető német iparágak az acélgyártás, kőszéntermelés, gépgyártás és vasútépítés fejlődött.

Az új gyorsan fejlődő iparágak közül kiemelkedik a vegyipar és az elektromos ipar. Nagy ipari központok jönnek létre. Rurh-vidék, Szászország, Felső-Szilézia. Mindezek következtében a századfordulóra Németország a gazdasági világranglista 2. helyére került.