Hirdetés

A 18-19. század eszméi

7 perc olvasás
Eszmék

Történelmi háttér

Európa a bécsi kongresszus után

1814-1815-ben a nagyhatalmak megtartották a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszust, ahol mindenki a lehető legnagyobb területet akarta megszerezni a határok újrarajzolásánál. Fő céljuk:

Hirdetés
  • Hagyományos dinasztiák hatalmának visszaállítása
  • Hatalmi viszonyok tartós rendezése
  • Forradalmi folyamatok leállítása

A döntés után a határok a következőképpen alakultak:

  • Napóleon által szerzett területeket elveszik Franciaországtól
  • Oroszország megtarthat lengyel területeket és megkapja Finnországot és Besszarábiát is, legnagyobb nyereség a háborúban való részvétel miatt (megerősödik)
  • Angolok támogatják: Ausztria, Poroszország (ellensúly)
  • Ausztria: Velence, Lombardia
  • Poroszország: Ruhr-vidék
  • Franciaország által veszélyeztetett országok is területeket kapnak (Hollandia: Belgium; Szárd Királyság: Genova)

Ezzel egyidejűleg létrejön 1815-ben a Szent Szövetség:

  • Feudális, reakciós nagyhatalmak, dinasztiák
  • Oroszország, Ausztria, Poroszország (I. Sándor, I. Ferenc, III. Frigyes Vilmos)
  • Forradalmi és nemzeti mozgalmak elfojtása
  • Kölcsönös segítség és együttműködés
  • Fegyveres beavatkozás (intervenció) joga
  • Kongresszusokon egyeztetnek
  • Később minden európai állam csatlakozik, kivéve Török Birodalom, Anglia

Mozgalmi hullámok

Az 1820-as években mozgalmi hullámok kezdődnek Európában. Spanyolországban és a Nápolyi Királyság területén a katonatisztek alkotmány kiadására kényszerítették az uralkodókat, ám a francia-osztrák intervenció leveri őket. Ezután Itáliában a forrongások állandósulnak (carbonari).

Még 1068 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!