A 18-19. század eszméi

Történelmi háttér

Európa a bécsi kongresszus után

1814-1815-ben a nagyhatalmak megtartották a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszust, ahol mindenki a lehető legnagyobb területet akarta megszerezni a határok újrarajzolásánál. Fő céljuk:

• Hagyományos dinasztiák hatalmának visszaállítása
• Hatalmi viszonyok tartós rendezése
• Forradalmi folyamatok leállítása

A döntés után a határok a következőképpen alakultak:

• Napóleon által szerzett területeket elveszik Franciaországtól
• Oroszország megtarthat lengyel területeket és megkapja Finnországot és Besszarábiát is, legnagyobb nyereség a háborúban való részvétel miatt (megerősödik)
• Angolok támogatják: Ausztria, Poroszország (ellensúly)
• Ausztria: Velence, Lombardia
• Poroszország: Ruhr-vidék
• Franciaország által veszélyeztetett országok is területeket kapnak (Hollandia: Belgium; Szárd Királyság: Genova)

Ezzel egyidejűleg létrejön 1815-ben a Szent Szövetség:

• Feudális, reakciós nagyhatalmak, dinasztiák
• Oroszország, Ausztria, Poroszország (I. Sándor, I. Ferenc, III. Frigyes Vilmos)
• Forradalmi és nemzeti mozgalmak elfojtása
• Kölcsönös segítség és együttműködés
• Fegyveres beavatkozás (intervenció) joga
• Kongresszusokon egyeztetnek
• Később minden európai állam csatlakozik, kivéve Török Birodalom, Anglia

Mozgalmi hullámok

Az 1820-as években mozgalmi hullámok kezdődnek Európában. Spanyolországban és a Nápolyi Királyság területén a katonatisztek alkotmány kiadására kényszerítették az uralkodókat, ám a francia-osztrák intervenció leveri őket. Ezután Itáliában a forrongások állandósulnak (carbonari).