A középkor politikai fejlődése az V-X. században

A társadalom meglehetősen tarka volt. Élén a barbár fejedelmek álltak. Ők birtokolták formálisan az állam területét. Erős fegyveres kísérettel vették körül magukat. Alattuk helyezkedtek el a nagybirtokosok, akik politikai és gazdasági erejük miatt szintén rendelkeztek fegyveres kísérettel. Legalul helyezkedtek el a kisbirtokosok és a szabad parasztok, akik kénytelenek voltak a nagybirtok oltalmába vonulni. A nagybirtokosok hatalmának alapját a fegyveres kíséret adta. A kor sajátossága volt az ún. nehézlovas harcmodor. A gyalogság fokozatosan eljelentéktelenedett, ami a szabadok lecsúszásához vezetett. A szabadok függő helyzetbe kerültek. Így alakult ki a hűbériség. A fegyveres férfiak az uralkodó kíséretébe álltak, annak védelme alá kerültek. Cserébe az uralkodó gondoskodott róluk, birtokokat adományozott nekik.

Az adományozott birtoknak 2 fajtája van:

A) benefícium: -mindenféle kötöttség nélkül adták ajándékba, nem örökíthető B) feudum: -VII. sz.-tól, aki kapja, meghatározott számú lovas katona kiállítására van kötelezve, örökíthető.

Így létrejött a feudális társadalom. Két fő része van:

1: földbirtokosok

2: akik a földet művelik.(jobbágyok) A korban az egyház az uralkodók fontos támpillére volt, ugyanis ez szolgáltatta az ideológiát a rendszerhez (földi lét =siralomvölgy) A jobbágyság nem rendelkezett saját földdel, használatra kapott földesurától, cserébe különböző szolgáltatásokkal tartozott (robot, terményhányad, +tized az egyháznak) A jobbágyok örökíthették javaikat, érdekelt volt a termelésben. Személyében viszont függött urától. (földesúri igazságszolgáltatás, szabad költözés korlátozása)

A FRANK BIRODALOM: Ny -Róma bukása után az utódállamok szinte állandóan harcban álltak egymással. Egyes államok hosszabb, mások rövidebb ideig álltak fönn. Egyedül a Frank Fejedelemség ígérkezett tartósnak. A frankok az V. sz. folyamán a Rajna és a Maas folyó vidékén telepedtek le. Ekkor az állam nemzetségek laza szövetségéből állt. Majd Clodvig (481-511) letörte a nemzetségfők uralmát és kiépítette az erős egyeduralmat. Ezzel kezdetét vette a Merowing din. uralma. Clodvig felvette a keresztséget, ezzel kivívta a pápa támogatását. Egységes törvényeket hozott, megszervezte a közigazgatást. Az állam területét grófságokra osztotta (gazdasági, katonai, közigazgatási funkció). Élükön a grafiók álltak. A VII sz.-ban a királyi hatalom meggyengült. A királyi udvarban fontos szerepet kapott a majordomus, a király főembere. Eredetileg az uralkodó 1. számú bizalmasa és támasza volt. A VII. sz.-ban ez a tisztség a Karoling család kezén volt.

Az egyik majordomus , Martell Károly (714-741) hatalmát jelentősen megnövelte és 732-ben legyőzte a betörő arabokat Poitires mellett. Fia Kis Pippin megfosztotta hatalmától III. Childeriket, az utolsó Merowingot. Kis Pippin 741-751-ig majordomus volt, majd a pápa megkoronázta és király lett.(751-768) Cserébe 754-ben megalapította a pápai államot. Kis Pippin fia Nagy Károly (768-814) erős királyi hatalmat örökölt, amit elsősorban hódításra használt. 773-73-ben elfoglalta Longobárdiát, több hódítást hajtott végre az arabok rovására (790, 801-803, 811), ugyanis a Pireneusokig űzte őket. Meghódította a bajor hercegséget is. 791-ben és 796-ban két támadással megsemmisítette az avar államot. 772-804-ig folyamatosan harcban állt a szászokkal. Ezekkel a hadjáratokkal a vazallusi kötöttségeket erősítette. 800. Dec. 25.-én III. Leó pápa (795-816) császárrá koronázta. Nagy Károly célja az ókori Róma felélesztése volt. Újjászervezte a közigazgatást.

A határ mentén őr/határgrófságokat hozott éltre (fel: határ védelme) A birodalom fő embereit évente ellenőrizte, ugyanis királyi küldötteket küldött hozzájuk (1 egyházi+1 világi, akik egymást is ellenőrzik) Rendeleti úton kormányzott (kapitulárékkal). Terjesztette a műveltséget, iskolákat hozott létre (karoling reneszánsz). A papokkal az ókori szerzők műveit másoltatta. (ezekből ismerjük őket)

Utódai halála után (814) felosztották a birodalmat a verduni szerződésben 843: Ny- Kopasz Károly (majd Fr.) K – Német Lajos (majd Német Római Császárság), Középső rész: Lothar -felosztották 962-ben I. Ottó megalapította a Német-római Császárságoz, 987-ben Capet Hugó francia király lett.