Hirdetés

A kiegyezés

5 perc olvasás
A kiegyezés

A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett Haynau rémuralmának. Helyét Alexander von Bach (1850-59) neoabszolutista rendszere váltotta föl. A Bach-rendszer az álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott. Megszüntetik a megyerendszert, Erdélyt és Horvátországot elszakították, bevezették a cenzúrát, a hivatalos nyelv a német lett. Az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet Magyarországra is kiterjesztették, iskolakötelezettséget vezettek be (8 osztályos gimnázium). Polgárosodás indult meg, közlekedés fejlődése, vasútépítés, nő az agrártermékek exportja. 1853-ban kiadják az úrbéri pátenst, mely a földesuraknak biztosít kárpótlást, de nem pénzt kapnak, hanem államkötvényeket.

Hirdetés

Sokan ellenálltak, őket elfogták, kivégezték vagy bebörtönözték. Libényi János tőrével sebezte meg Ferenc Ferdinándot, Noszlopy Gáspár el akarja rabolni az uralkodót, de nem sikerül, őt is kivégzik. Székelyföldön fegyveres felkelések.

A forradalmat vezető birtokos nemesség ellenállt az abszolutizmusnak, nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, a rendeleteket kijátszotta. Ők passzív ellenállásba fogtak. 1848-as állapotot akarták visszaállítani. A köznemesi és polgári csoportba tömörültek, vezetőjük Deák Ferenc.

Az Ókonzervatívok azok az arisztokraták voltak, akik az 1847-es állapotot akarták.

Az emigránsok Kossuth vezetésével az 1849-es állapotot akarták visszaállítani. Külföldön találtak menedéket, onnan próbálták irányítani az eseményeket. Kossuth Angliában és Amerikában nagy sikert aratott, majd Európába visszatérve Turinba telepedik le.

Hirdetés

Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth elnökletével megalakul a Magyar Nemzeti Igazgatóság.1860. március 15-én megemlékezést tartottak, mely tüntetésbe ment át. A tömegbe lőttek, s Forinyák Géza joghallgató meghalt. Temetésén hatvanezres tömeg jelent meg.

III. Napóleon solferinói győzelme után békét kötött az osztrákokkal, így csalódás éri a magyarokat. A háborús vereség után Bachot menesztették. Ferenc József 1860. október 20-án kiadta az októberi diplomát. 1861-ben összeül a magyar országgyűlés, s elutasítják Ferenc József alkotmányait. A képviselők ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez. Deák elismerte, hogy Ferenc József a királyunk, s alázatos feliratban közölni nemtetszésünket (Felirati párt), de Teleki László nem ismerte el a királyt, ezért elutasításukat határozatban akarták közölni (Határozati párt). Végül a Felirati párt minimális többséggel győzött. Teleki a szavazás előtti éjszakán öngyilkos lett.

Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. Deák elmondja beszédét, hogy a passzív ellenállást folytatni kell. Újabb négy év elnyomás következik. Ezt az időszakot Schmerling (1861-65) miniszterelnök is ideiglenes állapotnak nevezte (provizórium).

A magyar birtokos osztály visszatért a passzív ellenálláshoz. Azonban az évek alatt kifáradtak. Deák 1865 húsvétján a Pesti Naplóban közzétette álláspontját. A 48-as állapotok helyett egy alkotmányos rendezést terjesztett elő, mely az állami önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. Bécsben a megegyezés hívei Schmerlinget menesztették, decemberben Ferenc József összehívta az országgyűlést. 1867. június 8-án a magyar országgyűlés megszavazza a kiegyezést. Létrejött a kétközpontú (dualista) állam. A külügyet, hadügyet és pénzügyet feladjuk, de belpolitikailag függetlenek vagyunk. Magyarország részt vállal (30%) Ausztria adóságaiból, s a közös költséget is vállalja, ez a kvóta, mely 30%, kiegyezés végére 33%. A hadseregben a hivatalos nyelv a német.

Gróf Andrássy Gyula a miniszterelnök, aki Ferenc József fejére rakja a magyar koronát. Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak ahhoz, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsák. 1867-ben megszületett az izraelita vallásúak polgári és jogi egyenlősége. 1868-ban kiegyeztek a horvátokkal, a magyar kormánynak van horvátokért felelős minisztere, és van horvát a magyar kormányban. Létrejön új nemzetiségi törvény, mely biztosítja a nemzetiségiek nyelvhasználatát. Törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről, mely 12 éves korig tart.

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!