A globális világgazdaság

Történelmi előzmények

• 15-16. század: nagy földrajzi felfedezések hatására a Földközi-tenger helyett az Atlanti-óceán térsége lesz a kereskedelem és a gazdaság központja: Nyugat-Európa és Észak-Amerika a meghatározó térségek (Anglia és az USA)
• új piacok jelennek meg: Amerika, Ázsia, Afrika gyarmatosítása
• új termékek: kakaó, kávé, gyapot, paprika, paradicsom, burgonya és a rabszolgák

• nemesfémek beáramlása: Anglia az ipar fejlesztésébe fekteti és fejlődik, Spanyolország csak elkölti és lemarad a fejlődésben
• népesség növekedése megkezdődik: nagyobb piac, több terméket tudnak eladni
• ipar fejlődik: első ipari forradalom, gyárak megjelenése a tömeggyártást eredményezi, munkásosztály kialakul, új találmányok, majd a második ipari forradalom
• technológiai fejlődés: hajózás, vasútépítés, kohászat, elektronika, napjainkban az informatika és távközlés

A globalizáció

• fogalma: világméretűvé válás, egységesülés (gondolatok, eszmék, kultúrák)
• a 20. században a technológiai fejlődés tette lehetővé: informatika, kommunikációs hálózatok, internet megjelenése
• folyamatos gépesítés és korszerűsítés jellemzi: ipari robotok, gyártósorok, folyamatosan működő üzemek, új technológiák
• húzóágazatok alakultak ki: számítástechnika, informatika, elektronika
• egyes ipari ágazatok jelentősége csökkent: kohászat, nehézipar
• az ipari nyersanyag földrajzi elhelyezkedése egyre kevésbé meghatározó tényező, könnyebb a szállítás is
• a nagyvállalatok átalakították a szerkezetüket: az anyavállalat maradt a fejlett országban, a gyártást kitelepítették fejletlen országokba (Ázsia és Kelet-Európa a jellemző az olcsó munkaerő miatt)
• a fejlődési centrumok is áthelyeződtek: Nyugat-Európa és az USA helyett először Japán, majd a „kis tigrisek” Délkelet-Ázsiában, napjainkban pedig Kína

• a tőke áramlása nagyon fontos: profit orientált a termelés
• a foglalkoztatási szerkezet megváltozott: a mezőgazdaság és az ipar visszaesett, a szolgáltatásoké nőtt

A gazdaság

• a gazdaság fejlettsége alapján megkülönböztetünk: fejlett, fejlődő és fejletlen térségeket a Földön
• a termelést világméretben szervezik meg
• multinacionális cégek irányítanak, nem az államok: a tulajdonosok több országból kerülnek ki, kérdéses a politikai szerepük is
• transznacionális vállalat: a tevékenységet több országban végzi a vállalat
• ott termelnek, ahol a termelési költség a legalacsonyabb és ott adnak el, ahol a legmagasabb áron tudnak értékesíteni
• globális pénzügyek: könnyen kialakulhat világgazdasági válság
• regionalizmus: a globalizáció velejárója, országok együttműködésére utal (EU, NAFTA)
• az országoknak a saját versenyképességüket kell javítani
• internet szerepe meghatározó

Végszó

A globális világgazdaság egy olyan témakör, amely – a korábbi feladatsorokat böngészve – rendszeresen elő szokott kerülni a középszintű történelem érettségin, akár szóbeli tétel formájában.

További kidolgozott történelem érettségi tételeket itt találsz.

Írta: a Profifelkészítő.NET csapata