I. A feudalizmus virágkorának kialakulása

1. A 11-13. sz-ban a feudalizmus virágkorát élte:

• kialakult az árutermelés
• megjelent a pénzgazdálkodás
• fejlődött a kézműipar
• létrejöttek és elszaporodtak a városok
• urbanizáció ment végbe (városiasodás)
• kialakult a céhes árutermelés

2. A társadalomra gyakorolt hatása:

• a jobbágyság differenciálódott: gazdag paraszt vagy zsellér lett
• földesúri réteg is differenciálódott: ahol sok zsellér volt ő is tönkrement, ahol a jobbágy gazdagodott, ő is gazdagodott
• hospesek

3. Az egyház megerősödött, de:

• az invesztitúra háborúkban meggyengült
• a keresztes hadjáratok is kudarccal végződtek, így tekintélye csökkent (eretnek mozgalmak)

4. Megindult a rendi fejlődés:

• Angliában
• Franciaországban

II. A gazdasági élet változásai a 14. sz-ra

1. A megnövekedett kereskedelem arra ösztönzött, hogy még többet és többet termeljenek
2. Egy idő után túltermelési válság alakult ki, nem volt megfelelő fizetőképes kereslet a megtermelt javak iránt, mindenki ugyanazt termelte, Európán belül megszűnt a piac
3. Az itáliai városállamok gazdag polgárai voltak olyan helyzetben, hogy el tudták volna vinni a felesleges árut távolabbi piacokra, pl. Indiába
4. Ehhez azonban több és olyan áru kellett volna, amire ott is kereslet van
5. Európában megnőtt a kereslet a fehérnemű iránt, s ez Indiában is eladhatónak bizonyult
6. A firenzei kereskedő patríciusoknak volt pénzük megvették az alapanyagot és a késztermék előállítását kiadták bérmunkába a plebejusoknak és zselléreknek, ezt a rendszert nevezzük kiadási és bedolgozási rendszernek
7. Az új rendszernek köszönhetően az itáliai polgárság tovább gazdagodott Itália, Firenze, Velence, Genova – a patrícius kereskedők kezében van a hatalom, zsarnok módon uralkodtak, legjellemzőbb volt a velencei dózse A Medicsiek mecénáskodtak is, a polgárság újfajta ideológiát kezdett vallani, a humanizmust, ennek formája volt a reneszánsz:

• emberközpontúság
• az egyházi dogmák ellen
• főleg az egyházzal és az uralkodóval szemben
• a politikai részvétel érdekében

III. Közép- és Kelet-Európa változásai

1. Válságjelenségek Nyugat-Európában:

• éhínségek
• járványok (tüdőpestis)
• a lakosság megfogyatkozott

A társadalom változásai a válság hatására:

• a megfogyatkozott parasztság elfoglalhatta a néptelenné vált jobb földeket
• a jobbágyság lazított kötöttségein, a munkaerőhiány miatt a földesurak engedékenyebbek lettek
• a birtokosok jövedelmei csökkentek, mert a termelés kisebb területekre szorult vissza
• egyre szaporodtak a parasztfelkelések, például:

– Flandria 1323
– 1358 Franciaországban a Jacquerie-felkelés

A válság a városokat sem kímélte:

• főleg a városi luxusipar szenvedett veszteségeket
• nagy itáliai bankok mentek csődbe
• megjelent a kiadási-bedolgozási rendszer a textilipar területén

2. A Német-Római császárság válságjelenségei:

• a lakosság száma a 14. sz. végére egyharmadával csökkent
• szabadparasztok mellett megjelent a töredéktelken vagy föld nélküli jobbágyság
• szaporodtak a parasztfelkelések, melyek a feudális elnyomás mellett a városiuzsora ellen is irányultak
• a pápaság elleni harcban a birodalom egysége széthullott

1273-ban Habsburg Rudolf lett a császár:

• nem próbálta meg visszaállítani az egységet
• minél több német tartományt akart megszerezni
• a 14-15. sz-ban további területi nyereségeket hozott a Habsburg-dinasztia

Ellenfelük a Luxemburg-család lett:

• egymást váltották a trónon
• a Luxemburgok a cseh korona országait szerezték meg 1356-ban kiadták a német aranybullát, mely a császárválasztást 7 választófejedelemre bízta

IV. Központosított hatalmak Franciaországban, Angliában és Spanyolországban

1. Anglia és Franciaország között lefolyt a százéves háború
2. A hadi kiadások súlyos pénzügyi zavarokat okoztak
3. A háború Fro. számára 1420 táján vált válságossá, ebben a helyzetben a francia erők összefogtak:

• a mozgalom élére Jeanne d’Arc állt
• VII. Károly ünnepélyes királlyá koronázása, fontos várak bevétele az angol hódítók vereségét jelentette

4. A francia központosítás:

• a győzelem lehetőséget adott a központi királyi hatalom megerősítésére
• állandó zsoldossereget teremtettek, felszámolták a főúri magánsereget
• növelték az állam bevételeit
• XI. Lajos fontos tartományokkal növelte országa területét

5. Az angol központosítás:

• belső feszültségek
• felkelések az adóterhek miatt
• trónviszály a York- és Lancaster-család között
• 1485-ben Tudor Henrik lett a király, neki sikerült megszilárdítani a hatalmat

6. A központosított Spanyol Királyság:

• Aragónia jelentős hódításokat tett a Földközi-tengere, Kasztília jelentős juhtenyésztéssel és gyapjúkivitellel rendelkezett
• Kasztília és Aragónia egyesülésével 1479-ben jött létre a Spanyol Királyság
• Izabella kasztíliai királynő férje, Ferdinánd lett Aragónia királya
• központosító politikát folytattak
• 1492-ben felszámolták a mór uralmat Granadában

V. Kelet- és Délkelet-Európa népei a 13-15. sz-ban

• kapták, azonban nem örökíthettékés a szultán bármikor visszavehette

• ez a rendszer a szultánhoz feltétlenül hű hivatalrendszert és hadsereget teremtett

• egyre nagyobb mértékben támaszkodott a renegátokra és rabszolgákra

• ennek a rendszernek a háború és hódítás létszükséglete volt, s a háborúkat vallása, az iszlám szentesítette mint szent háborúkat

A leigázott országok sorsa:

• a hazai földesúri osztály megsemmisült
• a parasztok és városlakók török közigazgatás alá kerültek, iszlám jog szerint ítélkeztek felettük
• állandó volt a jelképes katonai jelenlét
• nagy számban települtek be mohamedánok
• az őslakosságot óriási adóterhek és egyéb szolgáltatások nyomták
• az itten társadalmak fejlődése 500 évre megállt

VI. A magyar, cseh és lengyel állam fejlődése a 13-15. sz-ban

1. Ezen kelet-közép-európai országokban jelentős mezőgazdasági fejlődés ment végbe:

• német jogú telepítések később minden paraszt terhe enyhült. A mongol uralom alatt álló orosz fejedelemségekben III. Iván 1480-ban kivívta a Moszkvai Nagyfejedelemség teljes függetlenségét, s bekebelezte a még független fejedelemségeket is, hatalma megnőtt a mongol kán nem mert csatát vállalni a hatalmas orosz sereggel szemben

2. A mongol hódítóktól megszabadult orosz társadalom feudális társadalom volt:

• nagybirtokos arisztokrácia az egykori részfejedelmekből, a bojárok
• a cár igyekezett hatalmukat korlátozni
• államügyeket hivatalnokokkal intézett
• katonáskodásért földet juttatott a pomescsikoknak
• a parasztság egy része jobbággyá vált, másik része szabad maradt

3. Az orosz uralkodók központosított hatalmat teremtettek

4. A Bizánci Császárság már a keresztes háborúk során elvesztette nagyhatalmi helyzetét, belső ellentétei miatt folyamatosan hanyatlott

5. Délkelet-Európa országai török függésbe kerültek:

• a meghódított földek egy része a szultán által megtestesített államé lett, másikrészét a szultánhoz hű hivatalnokok és katonák
• egysége, szabad költözésű jobbágyság
• szaporodtak a városok, bár jelentőségük csökkent

6. A főnemesség hatalmas birtokokat kapott, kialakult a köznemesség (adómentesség, jobbágyai feletti szabad ítélkezés jogilag egyenlővé váltak a főnemesekkel)
Rendi országgyűlések

7. A magyar és a lengyel állam elhárította a Német Császárság hódító törekvéseit, de Csehország a birodalom részévé vált, de ténylegesen ő is megőrizte függetlenségét

8. A 14-15. sz-ban kiéleződtek a csehországi belső ellentétek:

• a városi szegénység és a jobbágyság elsősorban az egyházi terhek ellen lázadt
• német-cseh szembenállás: egyházi és világi hatalmasságok, városi patríciusok közt sok volt a német és sok német bányatulajdonos és gazdagparaszt is volt

9. Csehországban kibontakozott a Husz János által vezetett antifeudális, antiklerikális és németellenes törekvésű huszita mozgalom, melynek követői Husz János halála után még sokáig vívták harcukat Luxemburgi Zsigmond császár és a katolikus egyház ellen

Két csoportra oszlottak:

• kelyhesek
• taboriták

A nemesek nem szerették a német papságot, mert ők szedték az adókat, nem szerették a jobbágyok sem, mert két helyre kellett adózniuk s nem szerették a polgárok sem a huszita háború antiklerikális és antifeudális volt (a jobbágyok a német papok és cseh földesurak földjét is el akarták venni)
A mozgalom megosztásával sikerült legyőzni, sőt kiűzni őket Csehországból egész Európában szétszéledtek

VII. A kultúra fejlődése és az egyház térvesztése

1. A humanista gondolkodás és a matematikai ismeretek hatására Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus (napközpontú) világképet

2. A művelődés, az iskolák az egyház kezéből részben áttevődtek a polgárság kezébe:

• kialakultak az egyetemek a 12. sz. második felében
• valójában céh jellegű érdekvédelmi szervezet volt, ahol a magiszter és a tanulók jelentős autonómiával rendelkeztek
• az egyház elvesztette monopóliumát, ezért próbálta befolyásolni az egyetemeket
• az uralkodó is próbálta korlátozni az egyetemek autonómiáját
• a 13. sz-ra érték el függetlenségüket
• azon városok, ahol egyetem létesült, fejlődésnek indultak

VIII. A felfedezések okai és kora

1. A felfedezések okai:

• pénzgazdálkodás nyomán pénzfelhalmozás történt elsősorban Itáliában
• fejlődött a technika – hajóépítés, feltalálták az iránytűt
• ideológiai változás (Galileo, Kepler, Kopernikusz)
• kelet felé nem mehettek, mert ott lezárták az utat a törökök
• Nyugaton kiűzték az arabokat, akik kalózkodással fenyegettek
• felmerült az igény az új jövedelemforrásokra az uralkodók és a nemesség részérőlegyaránt, mert csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek
• az új piacok és útvonalak növelhették a kereskedők hasznát

Az itáliai városállamok olyan gazdagok voltak, hogy nem voltak rákényszerítve, ezért egy kevésbé gazdag ország kellett, mint Spanyolország és Portugália:

• a felfedezéseket abszolút uralkodók finanszírozták, Izabella és Ferdinánd
• segítette őket a Velencével versengő és náluk megtelepedett genovai kereskedők tőkéje és szakértelme
• kedvező földrajzi adottságok (nyitott tengerpart, jó széljárás)

2. A portugálok fölénye az Indiai-óceánon:

• kisajátították a fő hajózási útvonalakat
• szárazföldön Kína, Japán és az indiai államok erősebbek voltak ugyan, de a tengeri kereskedelem óriási hasznot hozott

3. Spanyol gyarmatosítás Közép- és Dél-Amerikában

• spanyol behatolás, nagy területek gyarmattá szervezése, az itteni kultúrák tönkretétele
• a közvetlen kifosztás után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot
• az ültetvényes gazdálkodást és a bányászatot kényszermunkára alapozták
• az emberveszteségek, a kieső munkaerő pótlására kezdték meg a gyarmatosítók a néger rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából

IX. A tőkés gazdálkodás kialakulása

1. A kereskedelmi útvonalak átrendeződtek:

• közfogyasztású árucikkek iránt nőtt a kereslet
• a forgalom fő lebonyolítói egyre inkább a Hanzát leváltó németalföldi kereskedőkvoltak, melynek központja Antwerpen lett
• az atlanti-parti kereskedelem fellendülésével hanyatlott a földközi-tengeri kereskedelem, így Velence és Genova is
• a spanyol és portugál hajóutak még sokáig fűszereket és nemesfémet szállítottak

2. Az iparcikkek iránti megnövekedett keresletet a céhek nem tudták kielégíteni, így egyre több manufaktúra alakult, melyeket tőkés vállalkozók irányítottak

3. A mezőgazdaságban is kialakult a piacra termelő gazdaság, így a társadalmi szerkezet is átalakult:

• Németalföldön a szabad parasztok birtokai váltak tőkés jellegűvé
• Angliában a gazdagparasztság és a nemesi birtokosok egy része is tőkéssé vált
• megkezdődtek a bekerítések

4. Árforradalom következett be:

• a behozott nemesfémmel a pénz mennyisége nőtt, tehát elértéktelenedett
• a spanyolok és portugálok a behozott nemesfémmel nem termeltek, így az árumennyisége csökkent
• a mezőgazdasági termékek iránti kereslet nagyon megnőtt

Az árforradalom hatására Spanyolország a 17. sz-ra elszegényedett mert nem termelt, viszont felélte a pénzét A luxuscikkeket termelő országok, mint Anglia és Németalföld meggazdagodott az árforradalom hatására

5. A felfedezések társadalomra gyakorolt hatása

• földesúr megmaradt feudálisnak
• jobbágyságon belül gazdag paraszt tőkés vállalkozó próbált lennizsellér elment a manufaktúrába bérmunkásnak
• a patríciusból tőkés vállalkozó lett
• a kézműves vagy tőkés vállalkozó, vagy bérmunkás lett
• plebejus bérmunkásnak ment

X. A reformáció

1. Oka: az egyház elvilágiasodott, pénzt kezdett gyűjteni és elfordult az emberektől (búcsúcédulák árusítása)

2. Az első lázadó Wittenbergben Luther Márton volt:

• vissza kell térni a szegény egyházhoz
• ha minden ember eredendően bűnös, a papoknak miért van ekkora vagyona
• a nemesség érdekében támadta az egyházat
• a feudalizmusban a nemeseknek van földbirtoka

3. Svájcban Kálvin János a polgárság érdekeit figyelembe véve hirdette meg tanait:

• predesztináció (eleve elrendelés)
• zsarnokölés (aki a vagyon ellen fellép – uralkodó – az megölhető)
• presbiteri egyházszervezet (világi egyházszervezet): az egyházat 6 pap és 12 polgár vezesse

4. A parasztok tovább vitték Luther gondolatát, Münzer Tamással az élen:

• a nemesek is bűnösök, nekik miért van földjük
• a földeket el kell venni a papoktól és a nemesektől és el kell osztani a parasztokközött
• esetleg kommunákban termelni

XI. Az átalakulások eredménye

1. A 16. sz-tól kialakult a kapitalizmus, melynek következménye:

• manufaktúra ipar váltotta fel a céhes ipart
• a társadalmi szerkezet átalakul, megjelentek a tőkések
• a gazdasági fejlődést nem követte a politikai fejlődés mely továbbra is feudálismaradt
• az egyensúlyi helyzet megbomlása újabb polgári forradalom érlelődött
• A polgári forradalom egyik központja a gyorsan fejlődő Németalföld volt

2. Kelet felé haladva egyre több feudális maradvánnyal illetve feudális berendezkedéssel találkozhatunk, ennek egyik oka a török terjeszkedés is volt, mely 500 évre megbénította a leigázott országok fejlődését

3. A reformáció elleni fellépésre a pápaság csak a reformáció jelentkezése után évtizedekkel tett lépéseket:

• 1545 és 1563 között háromszor ülésező tridenti zsinat döntéseivel vette kezdetétaz ellenreformáció, a római katolikus egyház megújulása:
• megszilárdították az egyház tekintélyét
• szerzetesrendeket alapítottak gyógyításra, oktatásra
• a jezsuita rend lett az ellenreformáció élharcosa katonás fegyelmével
• újjászervezték az inkvizíciót