A feudalizmus virágkora és hanyatlásának kezdetei a 14-16. században
I. A feudalizmus virágkorának kialakulása 1. A 11-13. sz-ban a feudalizmus virágkorát élte:
- kialakult az árutermelés
- megjelent a pénzgazdálkodás
- fejlődött a kézműipar
- létrejöttek és elszaporodtak a városok
- urbanizáció ment végbe (városiasodás)
- kialakult a céhes árutermelés
2. A társadalomra gyakorolt hatása:
- a jobbágyság differenciálódott: gazdag paraszt vagy zsellér lett
- földesúri réteg is differenciálódott: ahol sok zsellér volt ő is tönkrement, ahol a jobbágy gazdagodott, ő is gazdagodott
- hospesek
3. Az egyház megerősödött, de:
- az invesztitúra háborúkban meggyengült
- a keresztes hadjáratok is kudarccal végződtek, így tekintélye csökkent (eretnek mozgalmak)
4. Megindult a rendi fejlődés:
- Angliában
- Franciaországban
II. A gazdasági élet változásai a 14. sz-ra 1. A megnövekedett kereskedelem arra ösztönzött, hogy még többet és többet termeljenek 2. Egy idő után túltermelési válság alakult ki, nem volt megfelelő fizetőképes kereslet a megtermelt javak iránt, mindenki ugyanazt termelte, Európán belül megszűnt a piac 3. Az itáliai városállamok gazdag polgárai voltak olyan helyzetben, hogy el tudták volna vinni a felesleges árut távolabbi piacokra, pl. Indiába 4. Ehhez azonban több és olyan áru kellett volna, amire ott is kereslet van 5. Európában megnőtt a kereslet a fehérnemű iránt, s ez Indiában is eladhatónak bizonyult 6. A firenzei kereskedő patríciusoknak volt pénzük -> megvették az alapanyagot és a késztermék előállítását kiadták bérmunkába a plebejusoknak és zselléreknek, ezt a rendszert nevezzük kiadási és bedolgozási rendszernek 7. Az új rendszernek köszönhetően az itáliai polgárság tovább gazdagodott Itália, Firenze, Velence, Genova – a patrícius kereskedők kezében van a hatalom, zsarnok módon uralkodtak, legjellemzőbb volt a velencei dózse A Medicsiek mecénáskodtak is, a polgárság újfajta ideológiát kezdett vallani, a humanizmust, ennek formája volt a reneszánsz:
- emberközpontúság
- az egyházi dogmák ellen
- főleg az egyházzal és az uralkodóval szemben
- a politikai részvétel érdekében
III. Közép- és Kelet-Európa változásai 1. Válságjelenségek Nyugat-Európában:
- éhínségek
- járványok (tüdőpestis)
- a lakosság megfogyatkozott
A társadalom változásai a válság hatására:
- a megfogyatkozott parasztság elfoglalhatta a néptelenné vált jobb földeket
- a jobbágyság lazított kötöttségein, a munkaerőhiány miatt a földesurak engedékenyebbek lettek
- a birtokosok jövedelmei csökkentek, mert a termelés kisebb területekre szorult vissza
- egyre szaporodtak a parasztfelkelések, például:
– Flandria 1323 – 1358 Franciaországban a Jacquerie-felkelés
A válság a városokat sem kímélte:
- főleg a városi luxusipar szenvedett veszteségeket
- nagy itáliai bankok mentek csődbe
- megjelent a kiadási-bedolgozási rendszer a textilipar területén
2. A Német-Római császárság válságjelenségei:
- a lakosság száma a 14. sz. végére egyharmadával csökkent
- szabadparasztok mellett megjelent a töredéktelken vagy föld nélküli jobbágyság
- szaporodtak a parasztfelkelések, melyek a feudális elnyomás mellett a városiuzsora ellen is irányultak
- a pápaság elleni harcban a birodalom egysége széthullott
1273-ban Habsburg Rudolf lett a császár:
- nem próbálta meg visszaállítani az egységet
- minél több német tartományt akart megszerezni
- a 14-15. sz-ban további területi nyereségeket hozott a Habsburg-dinasztia
Ellenfelük a Luxemburg-család lett:
- egymást váltották a trónon
- a Luxemburgok a cseh korona országait szerezték meg 1356-ban kiadták a német aranybullát, mely a császárválasztást 7 választófejedelemre bízta
IV. Központosított hatalmak Franciaországban, Angliában és Spanyolországban 1. Anglia és Franciaország között lefolyt a százéves háború 2. A hadi kiadások súlyos pénzügyi zavarokat okoztak 3. A háború Fro. számára 1420 táján vált válságossá, ebben a helyzetben a francia erők összefogtak:
- a mozgalom élére Jeanne d’Arc állt
- VII. Károly ünnepélyes királlyá koronázása, fontos várak bevétele az angol hódítók vereségét jelentette
4. A francia központosítás:
- a győzelem lehetőséget adott a központi királyi hatalom megerősítésére
- állandó zsoldossereget teremtettek, felszámolták a főúri magánsereget
- növelték az állam bevételeit
- XI. Lajos fontos tartományokkal növelte országa területét
5. Az angol központosítás:
- belső feszültségek
- felkelések az adóterhek miatt
- trónviszály a York- és Lancaster-család között
- 1485-ben Tudor Henrik lett a király, neki sikerült megszilárdítani a hatalmat
6. A központosított Spanyol Királyság:
- Aragónia jelentős hódításokat tett a Földközi-tengere, Kasztília jelentős juhtenyésztéssel és gyapjúkivitellel rendelkezett
- Kasztília és Aragónia egyesülésével 1479-ben jött létre a Spanyol Királyság
- Izabella kasztíliai királynő férje, Ferdinánd lett Aragónia királya
- központosító politikát folytattak
- 1492-ben felszámolták a mór uralmat Granadában
V. Kelet- és Délkelet-Európa népei a 13-15. sz-ban
- kapták, azonban nem örökíthettékés a szultán bármikor visszavehette
- ez a rendszer a szultánhoz feltétlenül hű hivatalrendszert és hadsereget teremtett
- egyre nagyobb mértékben támaszkodott a renegátokra és rabszolgákra
- ennek a rendszernek a háború és hódítás létszükséglete volt, s a háborúkat vallása, az iszlám szentesítette mint szent háborúkat
A leigázott országok sorsa:
- a hazai földesúri osztály megsemmisült
- a parasztok és városlakók török közigazgatás alá kerültek, iszlám jog szerint ítélkeztek felettük
- állandó volt a jelképes katonai jelenlét
- nagy számban települtek be mohamedánok
- az őslakosságot óriási adóterhek és egyéb szolgáltatások nyomták
- az itten társadalmak fejlődése 500 évre megállt
VI. A magyar, cseh és lengyel állam fejlődése a 13-15. sz-ban 1. Ezen kelet-közép-európai országokban jelentős mezőgazdasági fejlődés ment végbe:
- német jogú telepítések -> később minden paraszt terhe enyhült. A mongol uralom alatt álló orosz fejedelemségekben III. Iván 1480-ban kivívta a Moszkvai Nagyfejedelemség teljes függetlenségét, s bekebelezte a még független fejedelemségeket is, hatalma megnőtt
a mongol kán nem mert csatát vállalni a hatalmas orosz sereggel szemben
2. A mongol hódítóktól megszabadult orosz társadalom feudális társadalom volt:
- nagybirtokos arisztokrácia az egykori részfejedelmekből, a bojárok
- a cár igyekezett hatalmukat korlátozni
- államügyeket hivatalnokokkal intézett
- katonáskodásért földet juttatott a pomescsikoknak
- a parasztság egy része jobbággyá vált, másik része szabad maradt
3. Az orosz uralkodók központosított hatalmat teremtettek 4. A Bizánci Császárság már a keresztes háborúk során elvesztette nagyhatalmi helyzetét, belső ellentétei miatt folyamatosan hanyatlott 5. Délkelet-Európa országai török függésbe kerültek:
- a meghódított földek egy része a szultán által megtestesített államé lett, másikrészét a szultánhoz hű hivatalnokok és katonák
- egysége, szabad költözésű jobbágyság
- szaporodtak a városok, bár jelentőségük csökkent
6. A főnemesség hatalmas birtokokat kapott, kialakult a köznemesség (adómentesség, jobbágyai feletti szabad ítélkezés jogilag egyenlővé váltak a főnemesekkel) Rendi országgyűlések 7. A magyar és a lengyel állam elhárította a Német Császárság hódító törekvéseit, de Csehország a birodalom részévé vált, de ténylegesen ő is megőrizte függetlenségét 8. A 14-15. sz-ban kiéleződtek a csehországi belső ellentétek:
- a városi szegénység és a jobbágyság elsősorban az egyházi terhek ellen lázadt
- német-cseh szembenállás: egyházi és világi hatalmasságok, városi patríciusok közt sok volt a német és sok német bányatulajdonos és gazdagparaszt is volt
9. Csehországban kibontakozott a Husz János által vezetett antifeudális, antiklerikális és németellenes törekvésű huszita mozgalom, melynek követői Husz János halála után még sokáig vívták harcukat Luxemburgi Zsigmond császár és a katolikus egyház ellen Két csoportra oszlottak:
- kelyhesek
- taboriták
A nemesek nem szerették a német papságot, mert ők szedték az adókat, nem szerették a jobbágyok sem, mert két helyre kellett adózniuk s nem szerették a polgárok sem a huszita háború antiklerikális és antifeudális volt (a jobbágyok a német papok és cseh földesurak földjét is el akarták venni) A mozgalom megosztásával sikerült legyőzni, sőt kiűzni őket Csehországból
egész Európában szétszéledtek VII. A kultúra fejlődése és az egyház térvesztése 1. A humanista gondolkodás és a matematikai ismeretek hatására Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus (napközpontú) világképet 2. A művelődés, az iskolák az egyház kezéből részben áttevődtek a polgárság kezébe:
- kialakultak az egyetemek a 12. sz. második felében
- valójában céh jellegű érdekvédelmi szervezet volt, ahol a magiszter és a tanulók jelentős autonómiával rendelkeztek
- az egyház elvesztette monopóliumát, ezért próbálta befolyásolni az egyetemeket
- az uralkodó is próbálta korlátozni az egyetemek autonómiáját
- a 13. sz-ra érték el függetlenségüket
- azon városok, ahol egyetem létesült, fejlődésnek indultak
VIII. A felfedezések okai és kora 1. A felfedezések okai:
- pénzgazdálkodás nyomán pénzfelhalmozás történt elsősorban Itáliában
- fejlődött a technika – hajóépítés, feltalálták az iránytűt
- ideológiai változás (Galileo, Kepler, Kopernikusz)
- kelet felé nem mehettek, mert ott lezárták az utat a törökök
- Nyugaton kiűzték az arabokat, akik kalózkodással fenyegettek
- felmerült az igény az új jövedelemforrásokra az uralkodók és a nemesség részérőlegyaránt, mert csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek
- az új piacok és útvonalak növelhették a kereskedők hasznát
Az itáliai városállamok olyan gazdagok voltak, hogy nem voltak rákényszerítve, ezért egy kevésbé gazdag ország kellett, mint Spanyolország és Portugália:
- a felfedezéseket abszolút uralkodók finanszírozták, Izabella és Ferdinánd
- segítette őket a Velencével versengő és náluk megtelepedett genovai kereskedők tőkéje és szakértelme
- kedvező földrajzi adottságok (nyitott tengerpart, jó széljárás)
2. A portugálok fölénye az Indiai-óceánon:
- kisajátították a fő hajózási útvonalakat
- szárazföldön Kína, Japán és az indiai államok erősebbek voltak ugyan, de a tengeri kereskedelem óriási hasznot hozott
3. Spanyol gyarmatosítás Közép- és Dél-Amerikában
- spanyol behatolás, nagy területek gyarmattá szervezése, az itteni kultúrák tönkretétele
- a közvetlen kifosztás után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot
- az ültetvényes gazdálkodást és a bányászatot kényszermunkára alapozták
- az emberveszteségek, a kieső munkaerő pótlására kezdték meg a gyarmatosítók a néger rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából
IX. A tőkés gazdálkodás kialakulása 1. A kereskedelmi útvonalak átrendeződtek:
- közfogyasztású árucikkek iránt nőtt a kereslet
- a forgalom fő lebonyolítói egyre inkább a Hanzát leváltó németalföldi kereskedőkvoltak, melynek központja Antwerpen lett
- az atlanti-parti kereskedelem fellendülésével hanyatlott a földközi-tengeri kereskedelem, így Velence és Genova is
- a spanyol és portugál hajóutak még sokáig fűszereket és nemesfémet szállítottak
2. Az iparcikkek iránti megnövekedett keresletet a céhek nem tudták kielégíteni, így egyre több manufaktúra alakult, melyeket tőkés vállalkozók irányítottak 3. A mezőgazdaságban is kialakult a piacra termelő gazdaság, így a társadalmi szerkezet is átalakult:
- Németalföldön a szabad parasztok birtokai váltak tőkés jellegűvé
- Angliában a gazdagparasztság és a nemesi birtokosok egy része is tőkéssé vált
- megkezdődtek a bekerítések
4. Árforradalom következett be:
- a behozott nemesfémmel a pénz mennyisége nőtt, tehát elértéktelenedett
- a spanyolok és portugálok a behozott nemesfémmel nem termeltek, így az árumennyisége csökkent
- a mezőgazdasági termékek iránti kereslet nagyon megnőtt
Az árforradalom hatására Spanyolország a 17. sz-ra elszegényedett mert nem termelt, viszont felélte a pénzét A luxuscikkeket termelő országok, mint Anglia és Németalföld meggazdagodott az árforradalom hatására 5. A felfedezések társadalomra gyakorolt hatása
- földesúr megmaradt feudálisnak
- jobbágyságon belül gazdag paraszt tőkés vállalkozó próbált lennizsellér elment a manufaktúrába bérmunkásnak
- a patríciusból tőkés vállalkozó lett
- a kézműves vagy tőkés vállalkozó, vagy bérmunkás lett
- plebejus bérmunkásnak ment
X. A reformáció 1. Oka: az egyház elvilágiasodott, pénzt kezdett gyűjteni és elfordult az emberektől (búcsúcédulák árusítása) 2. Az első lázadó Wittenbergben Luther Márton volt:
- vissza kell térni a szegény egyházhoz
- ha minden ember eredendően bűnös, a papoknak miért van ekkora vagyona
- a nemesség érdekében támadta az egyházat
- a feudalizmusban a nemeseknek van földbirtoka
3. Svájcban Kálvin János a polgárság érdekeit figyelembe véve hirdette meg tanait:
- predesztináció (eleve elrendelés)
- zsarnokölés (aki a vagyon ellen fellép – uralkodó – az megölhető)
- presbiteri egyházszervezet (világi egyházszervezet): az egyházat 6 pap és 12 polgár vezesse
4. A parasztok tovább vitték Luther gondolatát, Münzer Tamással az élen:
- a nemesek is bűnösök, nekik miért van földjük
- a földeket el kell venni a papoktól és a nemesektől és el kell osztani a parasztokközött
- esetleg kommunákban termelni
XI. Az átalakulások eredménye 1. A 16. sz-tól kialakult a kapitalizmus, melynek következménye:
- manufaktúra ipar váltotta fel a céhes ipart
- a társadalmi szerkezet átalakul, megjelentek a tőkések
- a gazdasági fejlődést nem követte a politikai fejlődés mely továbbra is feudálismaradt
- az egyensúlyi helyzet megbomlása újabb polgári forradalom érlelődött
- A polgári forradalom egyik központja a gyorsan fejlődő Németalföld volt
2. Kelet felé haladva egyre több feudális maradvánnyal illetve feudális berendezkedéssel találkozhatunk, ennek egyik oka a török terjeszkedés is volt, mely 500 évre megbénította a leigázott országok fejlődését 3. A reformáció elleni fellépésre a pápaság csak a reformáció jelentkezése után évtizedekkel tett lépéseket:
- 1545 és 1563 között háromszor ülésező tridenti zsinat döntéseivel vette kezdetétaz ellenreformáció, a római katolikus egyház megújulása:
- megszilárdították az egyház tekintélyét
- szerzetesrendeket alapítottak gyógyításra, oktatásra
- a jezsuita rend lett az ellenreformáció élharcosa katonás fegyelmével
- újjászervezték az inkvizíciót