A feudalizmus virágkora és hanyatlásának kezdetei a 14-16. században

VII. A kultúra fejlődése és az egyház térvesztése

1. A humanista gondolkodás és a matematikai ismeretek hatására Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus (napközpontú) világképet

2. A művelődés, az iskolák az egyház kezéből részben áttevődtek a polgárság kezébe:

• kialakultak az egyetemek a 12. sz. második felében
• valójában céh jellegű érdekvédelmi szervezet volt, ahol a magiszter és a tanulók jelentős autonómiával rendelkeztek
• az egyház elvesztette monopóliumát, ezért próbálta befolyásolni az egyetemeket
• az uralkodó is próbálta korlátozni az egyetemek autonómiáját
• a 13. sz-ra érték el függetlenségüket
• azon városok, ahol egyetem létesült, fejlődésnek indultak

VIII. A felfedezések okai és kora

1. A felfedezések okai:

• pénzgazdálkodás nyomán pénzfelhalmozás történt elsősorban Itáliában
• fejlődött a technika – hajóépítés, feltalálták az iránytűt
• ideológiai változás (Galileo, Kepler, Kopernikusz)
• kelet felé nem mehettek, mert ott lezárták az utat a törökök
• Nyugaton kiűzték az arabokat, akik kalózkodással fenyegettek
• felmerült az igény az új jövedelemforrásokra az uralkodók és a nemesség részérőlegyaránt, mert csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek
• az új piacok és útvonalak növelhették a kereskedők hasznát

Az itáliai városállamok olyan gazdagok voltak, hogy nem voltak rákényszerítve, ezért egy kevésbé gazdag ország kellett, mint Spanyolország és Portugália:

• a felfedezéseket abszolút uralkodók finanszírozták, Izabella és Ferdinánd
• segítette őket a Velencével versengő és náluk megtelepedett genovai kereskedők tőkéje és szakértelme
• kedvező földrajzi adottságok (nyitott tengerpart, jó széljárás)

2. A portugálok fölénye az Indiai-óceánon:

• kisajátították a fő hajózási útvonalakat
• szárazföldön Kína, Japán és az indiai államok erősebbek voltak ugyan, de a tengeri kereskedelem óriási hasznot hozott

3. Spanyol gyarmatosítás Közép- és Dél-Amerikában

• spanyol behatolás, nagy területek gyarmattá szervezése, az itteni kultúrák tönkretétele
• a közvetlen kifosztás után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot
• az ültetvényes gazdálkodást és a bányászatot kényszermunkára alapozták
• az emberveszteségek, a kieső munkaerő pótlására kezdték meg a gyarmatosítók a néger rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából

IX. A tőkés gazdálkodás kialakulása

1. A kereskedelmi útvonalak átrendeződtek:

• közfogyasztású árucikkek iránt nőtt a kereslet
• a forgalom fő lebonyolítói egyre inkább a Hanzát leváltó németalföldi kereskedőkvoltak, melynek központja Antwerpen lett
• az atlanti-parti kereskedelem fellendülésével hanyatlott a földközi-tengeri kereskedelem, így Velence és Genova is
• a spanyol és portugál hajóutak még sokáig fűszereket és nemesfémet szállítottak

2. Az iparcikkek iránti megnövekedett keresletet a céhek nem tudták kielégíteni, így egyre több manufaktúra alakult, melyeket tőkés vállalkozók irányítottak

3. A mezőgazdaságban is kialakult a piacra termelő gazdaság, így a társadalmi szerkezet is átalakult:

• Németalföldön a szabad parasztok birtokai váltak tőkés jellegűvé
• Angliában a gazdagparasztság és a nemesi birtokosok egy része is tőkéssé vált
• megkezdődtek a bekerítések

4. Árforradalom következett be:

• a behozott nemesfémmel a pénz mennyisége nőtt, tehát elértéktelenedett
• a spanyolok és portugálok a behozott nemesfémmel nem termeltek, így az árumennyisége csökkent
• a mezőgazdasági termékek iránti kereslet nagyon megnőtt

Az árforradalom hatására Spanyolország a 17. sz-ra elszegényedett mert nem termelt, viszont felélte a pénzét A luxuscikkeket termelő országok, mint Anglia és Németalföld meggazdagodott az árforradalom hatására

5. A felfedezések társadalomra gyakorolt hatása

• földesúr megmaradt feudálisnak
• jobbágyságon belül gazdag paraszt tőkés vállalkozó próbált lennizsellér elment a manufaktúrába bérmunkásnak
• a patríciusból tőkés vállalkozó lett
• a kézműves vagy tőkés vállalkozó, vagy bérmunkás lett
• plebejus bérmunkásnak ment

X. A reformáció

1. Oka: az egyház elvilágiasodott, pénzt kezdett gyűjteni és elfordult az emberektől (búcsúcédulák árusítása)

2. Az első lázadó Wittenbergben Luther Márton volt:

• vissza kell térni a szegény egyházhoz
• ha minden ember eredendően bűnös, a papoknak miért van ekkora vagyona
• a nemesség érdekében támadta az egyházat
• a feudalizmusban a nemeseknek van földbirtoka

3. Svájcban Kálvin János a polgárság érdekeit figyelembe véve hirdette meg tanait:

• predesztináció (eleve elrendelés)
• zsarnokölés (aki a vagyon ellen fellép – uralkodó – az megölhető)
• presbiteri egyházszervezet (világi egyházszervezet): az egyházat 6 pap és 12 polgár vezesse

4. A parasztok tovább vitték Luther gondolatát, Münzer Tamással az élen:

• a nemesek is bűnösök, nekik miért van földjük
• a földeket el kell venni a papoktól és a nemesektől és el kell osztani a parasztokközött
• esetleg kommunákban termelni

XI. Az átalakulások eredménye

1. A 16. sz-tól kialakult a kapitalizmus, melynek következménye:

• manufaktúra ipar váltotta fel a céhes ipart
• a társadalmi szerkezet átalakul, megjelentek a tőkések
• a gazdasági fejlődést nem követte a politikai fejlődés mely továbbra is feudálismaradt
• az egyensúlyi helyzet megbomlása újabb polgári forradalom érlelődött
• A polgári forradalom egyik központja a gyorsan fejlődő Németalföld volt

2. Kelet felé haladva egyre több feudális maradvánnyal illetve feudális berendezkedéssel találkozhatunk, ennek egyik oka a török terjeszkedés is volt, mely 500 évre megbénította a leigázott országok fejlődését

3. A reformáció elleni fellépésre a pápaság csak a reformáció jelentkezése után évtizedekkel tett lépéseket:

• 1545 és 1563 között háromszor ülésező tridenti zsinat döntéseivel vette kezdetétaz ellenreformáció, a római katolikus egyház megújulása:
• megszilárdították az egyház tekintélyét
• szerzetesrendeket alapítottak gyógyításra, oktatásra
• a jezsuita rend lett az ellenreformáció élharcosa katonás fegyelmével
• újjászervezték az inkvizíciót