Áprilisi törvények

Áprilisi törvények

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én ért el Pozsonyra. Kossuth március 3-adikán az alsóházban felirati javaslatot tett, melyben a jobbágyfölszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy ne lehessen összehívni a felsőházat csak később. Végül is a főrendek március 14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Budapesten is kitört a forradalom („márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári? Irinyi, Jókai, Degré Alajos; Pilvax, nyomda, Buda, Táncsics, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom követeléseit.

Áprilisi törvények 1848. április 11-én lettek szentesítette az uralkodó által.

A törvények 3 lépésre bonthatók:

1- Feudalizmus lebontása

• ősiség eltörlése
• tized eltörlése
• úriszék eltörlése
• úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése

2- Polgári állam felépítése

• önálló, felelős Magyar Kormány
• népképviseleti országgyűlés Pesten
• 3 évenkénti, általános, titkos választás
• közteherviselés
• bevett vallások egyenjogúsítása
• sajtó és szólásszabadság
• hitelintézet felállítása
• városi önkormányzatok létesítése

3- Állam egységének megteremtése

• Magyarország és Erdély uniója
• Partium visszacsatolása Magyarországhoz

A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést. Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói.

A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert nevezték néha külügyminiszternek.

1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.

1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést.

Az első felelős magyar kormány:

• miniszterelnök – Batthyány Lajos gróf
• belügyminiszter – Szemere Bertalan
• igazságügyi miniszter – Deák Ferenc
• vallási és oktatásügyi miniszter – Eötvös József
• földművelés és ipar miniszter – Klauzál Gábor
• pénzügyminiszter – Kossuth Lajos
• közmunkaügyi miniszter – Széchenyi István gróf
• hadügyminiszter – Mészáros Lázár
• király személye körüli miniszter – Esterházy Pál herceg