Áprilisi törvények
Áprilisi törvények
A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én ért el Pozsonyra. Kossuth március 3-adikán az alsóházban felirati javaslatot tett, melyben a jobbágyfölszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy ne lehessen összehívni a felsőházat csak később. Végül is a főrendek március 14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Budapesten is kitört a forradalom („márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári? Irinyi, Jókai, Degré Alajos; Pilvax, nyomda, Buda, Táncsics, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom követeléseit.
Áprilisi törvények 1848. április 11-én lettek szentesítette az uralkodó által.
A törvények 3 lépésre bonthatók:
1- Feudalizmus lebontása
- ősiség eltörlése
- tized eltörlése
- úriszék eltörlése
- úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése
2- Polgári állam felépítése
- önálló, felelős Magyar Kormány
- népképviseleti országgyűlés Pesten
- 3 évenkénti, általános, titkos választás
- közteherviselés
- bevett vallások egyenjogúsítása
- sajtó és szólásszabadság
- hitelintézet felállítása
- városi önkormányzatok létesítése
3- Állam egységének megteremtése
- Magyarország és Erdély uniója
- Partium visszacsatolása Magyarországhoz
A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést. Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói.
A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert nevezték néha külügyminiszternek.
1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.
1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést.
Az első felelős magyar kormány:
- miniszterelnök – Batthyány Lajos gróf
- belügyminiszter – Szemere Bertalan
- igazságügyi miniszter – Deák Ferenc
- vallási és oktatásügyi miniszter – Eötvös József
- földművelés és ipar miniszter – Klauzál Gábor
- pénzügyminiszter – Kossuth Lajos
- közmunkaügyi miniszter – Széchenyi István gróf
- hadügyminiszter – Mészáros Lázár
- király személye körüli miniszter – Esterházy Pál herceg