Hirdetés
Hirdetés

Áprilisi törvények

tilt shift lens photography of pink flowers

A párizsi forradalom híre 48. március 1-én ért el Pozsonyra. Kossuth március 3-adikán az alsóházban felirati javaslatot tett, melyben a jobbágyfölszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy ne lehessen összehívni a felsőházat csak később. Végül is a főrendek március 14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Budapesten is kitört a forradalom (“márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári? Irinyi, Jókai, Degré Alajos; Pilvax, nyomda, Buda, Táncsics, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom követeléseit.

Hirdetés

1848. április 11-én az uralkodó szentesíti az Áprilisi törvényeket.

A törvények 3 lépésre bonthatók:

1- Feudalizmus lebontása

  • ősiség eltörlése
  • tized eltörlése
  • úriszék eltörlése
  • úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése

2- Polgári állam felépítése

  • önálló, felelős Magyar Kormány
  • népképviseleti országgyűlés Pesten
  • 3 évenkénti, általános, titkos választás
  • közteherviselés
  • bevett vallások egyenjogúsítása
  • sajtó és szólásszabadság
  • hitelintézet felállítása
  • városi önkormányzatok létesítése

3- Állam egységének megteremtése

  • Magyarország és Erdély uniója
  • Partium visszacsatolása Magyarországhoz

A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést. Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói.

A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert nevezték néha külügyminiszternek.

1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.

1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést.

Az első felelős magyar kormány:

  • miniszterelnök – Batthyány Lajos gróf
  • belügyminiszter – Szemere Bertalan
  • igazságügyi miniszter – Deák Ferenc
  • vallási és oktatásügyi miniszter – Eötvös József
  • földművelés és ipar miniszter – Klauzál Gábor
  • pénzügyminiszter – Kossuth Lajos
  • közmunkaügyi miniszter – Széchenyi István gróf
  • hadügyminiszter – Mészáros Lázár
  • király személye körüli miniszter – Esterházy Pál herceg


Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!